2018-12-20 20:37:28, csütörtök
|
|
|
A testté lett Ige dicsősége
,,Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt." (János 1,1)
Mindig voltak szektás csoportok, amelyek elzárkóztak attól a misztériumtól, mely ebben a két mondatban megfogalmazódik: ,,az Ige Istennél volt" és ,,az Ige Isten volt". A pusztán emberi logika foglyaiként azzal érvelnek, hogy a két kijelentés nem lehet egyszerre igaz. Az Ige vagy Isten volt, vagy Istennél volt. Ha Istennél volt, akkor nem volt Isten. Ha Isten volt, akkor nem lehetett Istennél.
Néha a fordításon is változtatnak, csak hogy megszabaduljanak a két mondat igazságtartalmától. Ez az igevers azonban arra tanít bennünket, hogy az, akit Jézus Krisztusnak ismerünk, Isten volt, mielőtt testté lett volna, és az Atya is Isten volt. Isten egy, de több személyből áll. Részben ez írja le azt, amit mi Szentháromságként ismerünk. Ezért áldjuk Jézus Krisztust, és mondjuk Tamással együtt a János 20,28 szerint: ,,Én Uram, én Istenem!"
János 1,1: ,,Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt."
Miért nevezték Őt úgy, hogy ,,Ige"? Erre úgy is lehet válaszolni, hogy elgondolkodunk, Jézusnak még milyen nevet lehetett volna adni, és ezek a nevek miért lettek volna alkalmatlanabbak annál, hogy ,,Ige".
Lehetett volna például ,,a Tett". A tett és a szó között többek között az a különbség, hogy egy tett többféleképpen értelmezhető. Néha a szavaink is lehetnek homályosak, illetve többféle jelentést hordozhatnak, de a tetteink sokkal értelmezhetetlenebbek, félreérthetőek. Ezért van az, hogy oly gyakran szavakkal magyarázkodunk. Cselekedeteink jelentését a szavak sokkal jobban megragadják, mint maguk a tettek. Isten számtalan hatalmas dolgot vitt véghez a történelem során, de az Igét (a Szót) sajátos előnyben részesítette. Úgy gondolom, ennek az egyik oka az, hogy az egyértelműség, a kommunikáció számára nagy értékkel bír.
Egy másik lehetséges változat az lett volna, ha János úgy hívja Jézust, hogy ,,a Gondolat". Kezdetben volt a Gondolat. De a gondolat és a szó közötti egyik legfontosabb különbség az, hogy a szót úgy képzeljük el, mint ami a ,,gondolkodótól" elindul, hogy létrejöhessen a kommunikáció. Azt hiszem, János azt akarta, hogy úgy gondolkodjunk az Isten Fiára, mint aki azért van, hogy létrejöhessen a kommunikáció közte és az Atya között, illetve mint aki a történelem során Istennek a velünk való kommunikációjaként jelenik meg.
Harmadszorra pedig János hívhatta volna Őt úgy is, hogy ,,az Érzés". Kezdetben volt az Érzés. De ismét azt kell mondanom, hogy az érzések nem hordoznak semmiféle világos elgondolást, szándékot vagy jelentést. Az érzések, akárcsak a tettek, kétértelműek és magyarázatra szorulnak - szóbeli magyarázatra.
Nos tehát, úgy gondolom, hogy János, amikor Jézust úgy nevezi, hogy ,,az Ige", hangsúlyozni akarja, hogy az Isten Fia elsősorban a kommunikáció miatt létezik. Ő először és elsősorban az Atyával való kommunikáció miatt létezik, és létezett mindig is öröktől fogva. Másodszor, ami számunkra végtelenül fontosabb, az Isten Fia mennyei kommunikáció lett számunkra. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy amikor Jézust úgy nevezzük, hogy ,,az Ige", akkor arra utalunk, hogy Ő ,,Isten Önmagáról szóló kijelentése". Számunkra.
John Piper |
|
|
0 komment
, kategória: Az öröm hajnala |
|
Címkék: megszabaduljanak, alkalmatlanabbak, megfogalmazódik, összegzésképpen, cselekedeteink, elgondolkodunk, magyarázkodunk, félreérthetőek, többféleképpen, létrejöhessen, gondolkodótól, gondolkodjunk, misztériumtól, egyértelműség, értelmezhető, legfontosabb, részesítette, kommunikáció, hordozhatnak, hangsúlyozni, változtatnak, elmondhatjuk, magyarázatra, kétértelműek, harmadszorra, kijelentése, elzárkóztak, krisztusnak, megragadják, elgondolást, foglyaiként, személyből, fordításon, lehetséges, elsősorban, végtelenül, testté lett, pusztán emberi, igevers azonban, nevek miért, tett többféleképpen, tetteink sokkal, szavak sokkal, történelem során, kommunikáció számára, másik lehetséges, lett volna, kommunikáció közte, velünk való, kommunikáció miatt, Jézus Krisztusnak, Jézus Krisztust, Isten Fiára, Isten Fia, Isten Önmagáról, John Piper,
|
|