2019-01-15 15:28:58, kedd
|
|
|
A keresztyén embernek harcolni kell a bűn ellen, és imádkozni, hogy Isten adjon neki erőt az ellen
Sokan örülnek a bűnben, jókedvük van, mikor vétkeznek, ami annak a jele, hogy újjászületés nélkül és az Isten kegyelmén kívül vannak. De az igaz híveknek rosszul esik, ha vétkeznek, nagy keserűségükre és szomorúságukra van, hogy a bűntől tökéletesen meg nem óvhatják magukat. Ezért a bűn ellen harc és tusakodás támad azokban.
Ez abban áll, hogy bár azok is hajlandók a bűnre, kivált némelyekre és bár a romlottság néha őket is ösztönzi, izgatja a gonoszra, hasznot, gyönyörűséget ígér nekik, mégis ellene állnak, a bűnre izgató indulatokat és kívánságokat megfojtják, úgy hogy tudva, szántszándékkal nem vétkeznek. Ez az, amit János mond, hogy ,,aki Istentől született, bűnt nem cselekszik." (1Jn 3:9)
Mivel a hívő ember tudja, hogy Istent nemcsak a szándékos bűnökkel, hanem az indulatból és erőtlenségből valókkal is, nemcsak a nagyokkal, hanem a kisebbekkel is megbántják, ezért az is nagyon terhére van, ha indulatból és erőtlenségből és csak apró dolgokban vétkezik is. Egy bűnös gondolat, egy vétkes indulat, egy illetlen szó és cselekedet szomorúságára van. Azt akarná, hogy se nagy, se kicsi dolgokban ne vétkezzék és se az Istent se felebarátait meg ne bántsa. Ezért mikor egyben vagy másban megbotlik, mikor észreveszi, hogy vétkes indulattal gerjedezett, vagy elméjében vétkes gondolatokat forgatott, vagy száján vétkes szót eresztett ki, vagy valamiben vétkesen, illetlenül viselte magát, akkor azon tűnődik, búsul, sóhajt és felteszi magában, hogy máskor vigyáz magára, hogy az többször meg ne essék. De sokszor megint megesik, vagy ha abban nem is, másban megint megbotlik. Akkor megint tűnődik, búsul, sóhajt, nagyobb vigyázásra határozza magát, fohászkodik kegyelemért, kerüli azokat a helyeket, személyeket és alkalmakat, amelyek bűnös indulatokat keltettek benne és illetlen, vétkes cselekedetre indították őt. Mindaddig, amíg Isten kegyelmével és segítségével a vétkes indulatokat, hajlandóságokat és szokásokat megerőtleníti és mindinkább feddhetetlenné lesz. Ez a bűn ellen való harc.
Ha azért, keresztyén ember, ilyen harcot tapasztalsz magadban, ez igen jó jel és az Isten újjászülő és megszentelő kegyelmének munkája. De megjegyezd, hogy a bűn elleni harcodnak célja ne valami világi cél legyen, hanem az Isten előtti kedvesség. Azaz ne csak azért harcolj a bűn ellen, ne csak azért igyekezz azt eltávolítani, mert az káros becsületednek vagy egészségednek, vagy javaidnak - hiszen ilyen céllal s ez okból a világ fiai is sokszor harcolnak a bűn ellen - hanem különösen azért, mert azzal az Istent bántjuk meg, és a neki tartozó engedelmességet rontjuk meg.
Jegyezd meg hát azt, keresztyén ember, hogy keresztyén kötelességed nemcsak azt kívánja tőled, hogy a nagy és szándékos bűnöket elkerüld, hanem, hogy az erőtlenségből fakadó apró bűnök számát is igyekezz magadban egyre kevesbíteni és fogyasztani. Mert az erőtlenségből fakadó bűn is: bűn, a kis bűn is (óh, ugyan a bűnt lehet-e kicsinek mondani?), az is csakugyan bűn és az Isten megbántására van. Ezért neked, aki keresztyén vagy, irtóznod kell attól is és vigyáznod, harcolnod, küzdened kell az ellen is.
Minthogy pedig minden nap tapasztalod, hogy igen erőtlen vagy, úgy hogy gyakran csak azt veszed észre, hogy már rosszat gondoltál, vagy rosszat szóltál, vagy rosszat cselekedtél és hogy akaratod ellenére is sokszor támadnak benned vétkes indulatok, kívánságok és gondolatok, ezért hát erődnek és vigyázásodnak csak úgy lehet itt haszna és eredménye, ha Isten onnan felülről mennyei kegyelmet ad neked. Azért hát kiváltképpen imádsággal harcolj a bűn ellen és kérd buzgón Istent, hogy adjon erőt a bűn meggyőzésére. És bár el nem érheted ez életben, hogy soha ne vétkezz, ,,mert nincs ember, aki ne vétkeznék" (1Kir 8:46), de ha teljes szívedből igyekszel és imádkozol, az isteni kegyelem sokra segít téged, Jézus Krisztus pedig a te maradék erőtlenségedet és fogyatkozásodat a maga érdemével elfedezi és Isten előtt a te jóra való szándékodat és igyekezetedet kedvessé teszi.
Szikszai György |
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
Címkék: hajlandóságokat, engedelmességet, fogyatkozásodat, szántszándékkal, feddhetetlenné, szomorúságukra, erőtlenségedet, erőtlenségből, gyönyörűséget, becsületednek, szomorúságára, egészségednek, keserűségükre, vigyázásodnak, megerőtleníti, igyekezetedet, meggyőzésére, újjászületés, megbántására, kiváltképpen, kötelességed, felebarátait, gondolatokat, eltávolítani, cselekedetre, segítségével, kívánságokat, tökéletesen, tapasztalsz, kegyelmének, indulatokat, kisebbekkel, fohászkodik, fogyasztani, személyeket, kevesbíteni, keresztyén embernek, igaz híveknek, bűntől tökéletesen, romlottság néha, bűnre izgató, hívő ember, szándékos bűnökkel, bűnös gondolat, vétkes indulat, vétkes indulatokat, káros becsületednek, világ fiai, neki tartozó, erőtlenségből fakadó, bűnt lehet-e, isteni kegyelem, Jézus Krisztus, Szikszai György,
|
|