2019-04-05 09:04:33, péntek
|
|
|
,,Mitsem ér az élet"
Fiatal volt. Alig húsz éves diák,
de rég magán hordta a bűn-igát,
végigtarolta az élvek mezejét,
megkóstolta a bűn borát, kenyerét.
De jaj, egyszer megérzé, hogy méreg ez,
méreg, mely pokoli kínokat szerez.
Ott ül magányos diákszobájában
egy ködös, borongós hétfő-hajnalon,
az élvek íze ott ég még szájában,
kalap, kabát ott hever az asztalon.
Most jött haza tivornyás éjszakából,
az ördög poharát fenékig itta.
De most már felébredt mámorából,
szép álmát a valóság szétszakítja.
,,Ó, hát csak ez, csak ennyi az élet?
Hát már leéltem minden jót, szépet?
Nincs több? Nincs már semmi, mit nékem adna,
csak ez? Csak ennyi? Ennek is mi haszna?"
Így kérdez az ifjú s lelke háborog,
undort érez, mikor multjára gondol.
Agya lüktet, szíve hevesen dobog,
benne csalódottság vihara tombol.
,,Utálat, undor, - mindig ez a vége!
Bűnös életnek bűnhődés a bére!
Minek űzzem tovább a délibábot,
minek nyögjem tovább e bús rabságot?
Mit adott eddig az életem,
mit adott sok bűnös éjjelem,
tivornyás orgiáktól mit várhatok?
Semmit, semmit! Csak undort, utálatot!
S mit adhat, ha száz évig is élek?
Eh, cimborák! Mitsem ér az élet!"
A szegény, meggyötört rabját a gonosznak,
másnap halva találták cimborái..
Önkezével lőtte át ifjú szívét,
mert nem tudott e léttől több jót várni.
Ó, és hány ifjú bolyong még e létben,
aki előtt semmit sem ér az élet,
hány ifjú hord gyilkos tőrt a szívében
és hánynak a bűne lelket ölő méreg!
Ki tanítja meg ezeket élni,
ki tanítja meg szebb, jobb úton járni,
ki segít nékik bűn-béklyót széttépni,
hogy lelkük tudjon magasabbra szállni?
Hívő ifjúság, e munka reád vár!
Jöjj hát menteni az ifjú lelkeket,
ragadd meg azt, ki a pokol szélén jár
s hozd Ahhoz kitől nyerhet szebb életet.
Jöjjetek ifjak, kik Krisztussal jártok,
tegyetek bizonyságot a Mesterről,
hogy vele élve, sok gyönyört találtok
s rajta kívül nem tudtok jobbról, szebbről.
Jöjjön az, kinek mitsem ér az élet,
kit koldussá tépett a bűn örvénye,
Krisztusban talál csak igazi értéket,
benne van e lét legdrágább eszménye.
Ha láttok ifjat csüggedően, leverve,
kinek a bűnös élv gyilkoló méreg,
álljatok mellé, örömmel hirdetve:
Krisztusban, Krisztussal gyönyör az élet!
Betkó András |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
Címkék: diákszobájában, csalódottság, szétszakítja, végigtarolta, krisztusban, megkóstolta, krisztussal, bizonyságot, meggyötört, éjszakából, magasabbra, legdrágább, csüggedően, orgiáktól, gonosznak, önkezével, mesterről, tivornyás, mámorából, felébredt, délibábot, széttépni, találtok, rabságot, magányos, multjára, szájában, szívében, koldussá, asztalon, hajnalon, cimborák, borongós, eszménye, gyönyört, utálatot, élvek mezejét, ördög poharát, valóság szétszakítja, bűne lelket, ifjú lelkeket, pokol szélén, Betkó András,
|
|