2020-01-26 13:52:30, vasárnap
|
|
|
,,Ím, elkezdem átadni neked... Kezdj hozzá, foglald el...!" (5Móz 2,31)
A Biblia nagyon sokat mond arról, hogy várakozzunk Istenre, és ezt a tanítást nem lehet túl erősen hangsúlyozni. Olyan könnyen türelmetlenekké válunk Isten késlekedése miatt. Mégis, legtöbb bajunk az életben a nyugtalanságunkból, sőt olykor a vakmerőségünkből, sietségünkből származik. Nem tudunk várni arra, hogy a gyümölcs megérjen, hanem leszakítjuk, amikor még éretlen. Nem tudunk várni az imáinkra érkező válaszokra, jóllehet sok év szükséges az ügyek megoldásához, amikért imádkozunk. Arra kapunk bátorítást, hogy járjunk Istennel, de sokszor Isten lépése nagyon lassú. Mégis, van ennek a tanításnak egy másik oldala is: gyakran Isten várakozik ránk.
Nagyon gyakran nem tudjuk elfogadni az áldást, amit Ő készít nekünk, mert nem haladunk tovább Vele együtt. Miközben igaz, hogy sok áldást azért veszítünk el, mert nem várjuk meg Istent, elveszítünk nagyon sokat a halogatás miatt is. Vannak időszakok, amikor erő kell ahhoz, hogy egyszerűen csendben üljünk, de vannak olyan idők is, amikor bizakodással tovább kellene lépnünk.
Isten sok ígérete feltételhez kötött, megkövetel tőlünk bizonyos kezdeményező lépéseket. Ha végre engedelmeskedni kezdünk, Ő kezd megáldani minket. Isten nagy ígéretei közül Ábrahám egyiket sem kapta meg volna meg, ha Káldeában várakozott volna. El kellett hagynia otthonát, barátait és országát, ismeretlen ösvényeken kellett haladnia tovább tántoríthatatlan engedelmességgel, hogy megkapja az ígéreteket. A meggyógyított tíz leprásnak azt mondta Jézus, hogy mutassák be magukat a papnak: ,,És amíg odamentek, megtisztultak" (Lk 17,14). Ha vártak volna arra, hogy meglássák testük megtisztulását, mielőtt elindulnak, sohasem látták volna meg azt. Isten várakozott rájuk, hogy meggyógyítsa őket, és mihelyt elkezdett működni a hitük, megérkezett az áldás.
Amikor az izráeliek után nyomultak a fáraó hadai a Vörös-tengernél, azt a parancsot kapták, hogy ,,induljanak el" (2Móz 14,15). Nem kellett tovább várakozniuk, hanem fel kellett emelkedniük meghajtott térdükről, és ,,indulniuk" kellett hősies hittel. Évekkel később az izráeliek azt a parancsot kapták, hogy megint azzal mutassák be hitüket, hogy kezdenek átmenetelni a Jordánon, miközben a folyó még a legmagasabb pontján volt. Kezükben tartották a kulcsot, hogy kinyissák a kaput az Ígéret Földje felé, és a kapu nem kezdett kinyílni, amíg nem közelítettek hozzá, és nem nyitották ki. A hit volt a kulcs.
Az a feladatunk, hogy megharcoljunk bizonyos csatákat, mégis azt gondoljuk, hogy sohasem győzhetjük le és hódíthatjuk meg ellenségeinket. Ám, amikor belépünk az ütközetbe, jön Valaki, aki harcol az érdekünkben. Általa ,,felettébb diadalmaskodunk" (Róm 8,37). Ha félelemben és rettegésben várakoztunk volna arra, hogy Segítőnk megérkezzék, mielőtt harcba indulunk, hiába várakoztunk volna. Ez hitetlen halogatás lett volna. Isten arra vár, hogy kiárassza ránk leggazdagabb áldásait. ,,Indulj el" bátor bizalommal, és vállald a magad részét! ,,Íme, elkezdem átadni neked... Kezdj hozzá, foglald el!" (J. R. Miller)
L. B. Cowman |
|
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
Címkék: engedelmességgel, tántoríthatatlan, vakmerőségünkből, engedelmeskedni, türelmetlenekké, diadalmaskodunk, megtisztulását, ellenségeinket, megtisztultak, sietségünkből, meggyógyított, megharcoljunk, bizakodással, leggazdagabb, megoldásához, közelítettek, hangsúlyozni, kezdeményező, meggyógyítsa, rettegésben, átmenetelni, érdekünkben, megérkezett, hódíthatjuk, várakoztunk, emelkedniük, várakozniuk, megérkezzék, késlekedése, elveszítünk, leszakítjuk, feltételhez, várakozzunk, legmagasabb, feladatunk, várakozott, gyümölcs megérjen, imáinkra érkező, ügyek megoldásához, másik oldala, halogatás miatt, izráeliek után, fáraó hadai, parancsot kapták, legmagasabb pontján, magad részét, Várakozzunk Istenre, Ígéret Földje,
|
|