2020-08-16 21:12:27, vasárnap
|
|
|
Búcsúzunk lassan
Már búcsúzunk,
búcsúzunk lassan.
Az év vén szemei még
ránk nyílnak, hogy lássák:
életünk hervadó, lehulló virágát.
Mi rázzuk a bezárt
ketrec-rácsot,
és kimondom,
nagyon-nagyon
fáj, hogy:
nem lehet változtatni rajta.
A múló idő,
mint valami szarka
itt cseverész, jön-megy
szüntelen, röppen,
és lát mindent,
mi volt, mi van velem.
A titkaimat is mind kifürkészi:
s én nem tudom az övét
semmiből kinézni.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
Címkék: változtatni, kifürkészi, szüntelen, búcsúzunk, cseverész, titkaimat, páskulyné, erzsébet, kimondom, semmiből, virágát, lehulló, mindent, hervadó, kinézni, életünk, nyílnak, nagyon, kovács, szarka, lassan, valami, szemei, rázzuk, lássák, röppen, bezárt, rácsot, ketrec, velem, lehet, tudom, rajta, Páskulyné Kovács Erzsébet,
|
|