|
2020-12-27 22:01:45, vasárnap
|
| |
| |
Péter helyreállítása
Jn 21:15-17: "Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat! Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki: Őrizd az én juhaimat! Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala néki: Szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!"
Ha közülünk mindenki tudná, valójában mennyire bűnös, akkor nem sokkolnának, vagy nem győznének le a kudarcaink. De a legtöbben nem ismerik a saját romlottságunk mélységét. Ezért sokkol minket különösen egy súlyos erkölcsi bűnbeesés, vagy a meglepő képességünk Jézus Krisztus megtagadására.
Mikor ily módon vétkezünk, az ördög taktikája azt állítani, hogy vétkezvén eljátszottuk a lehetőségünket a sikeres és boldog keresztyén élet megélésére, és folytathatjuk a bűnben járást. Mint az ördög legtöbb állítása, ez sem igaz. Noha vétkezünk, mindazonáltal nem játsszuk el a lehetőségünket a teljes értékű keresztyén életre, és nem is merészelünk továbbra is a bűnben járni. Ehelyett a keresztyén út a megtérés és a helyreállítás. Ez Péter helyreállítása történetének a lényege a János 21-ben. Péter megtagadta az Urat a látszólagos szükség órájában. Elhagyta Őt, és kimutatta a gyávaságát azzal, amikor háromszor is letagadta, hogy ismerné. Jézus azonban mégis szerette Pétert és Péter tudta, hogy ő is szerette Jézust.
Péter dicsekvése és bukása
Péter helyreállítása történetének megértéséhez meg kell értenünk valamelyest Péter bukását. Annak oka a magabiztosság volt, amit talán még csak fokozott is Jézus kijelentése a gyengeségéről. A felső szobában kezdődött, ahol Jézus a szeretetről beszélt. Jézus ezt az új parancsolatot adta: ,,egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást" (J13:34). De ahelyett, hogy ez megalázta volna Pétert, amint kellett volna történnie, valójában arról gondolkodtatta őt el, hogy mennyire szereti Jézust. Ezért amikor Jézus arról beszélt, hogy elmegy, s a tanítványok nem lesznek képesek követni Őt, Péter joggal érezte, hogy a haláláról beszél, és erőteljesen felkiáltott: ,,Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom éretted!" (Jn13:37)
Jézus megfeddte Pétert a hűsége megvallásának próbára tételével: ,,Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem." (38. vers)
Kételkedem abban, hogy ettől kezdve Péter meghallott bármit is, amit Jézus mondott a felső szobában. Természetesen nem tett fel több kérdést, noha ugyancsak főszereplő volt az este első részében. A kérdéseket ezután Tamás és Fülöp tették fel. Gyanítom, hogy Pétert elképesztette Jézus próféciája, és ezt mondogatta magának. "Téved. Nincs joga ilyen szegényesen gondolkodni, és mások előtt így beszélni rólam. Én soha nem fogom megtagadni Őt, függetlenül attól, mit tesznek a többiek."
Azért hiszem ezt, mert a téma ismét napirendre került, amikor a kis csapat elhagyta a felső szobát és elindult a Gecsemáné kertbe. Figyelemre méltó, hogy Péter vetette fel, ami megmutatja, hogy időközben Krisztus szavain rágódott. Jézus a tanítványainak szétszóródásáról beszél a keresztre feszítésekor, valamint arról a szándékáról, hogy ismét egybegyűjti őket a feltámadása után. Péter azonban ezekben a szavakban tört ki: ,,Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom" (Mt26:33). Jézus megismételte a próféciáját Péter megtagadásáról. De Péter ismét így válaszolt: ,,Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged" (35. vers). Lukács beszámolója szerint Jézus azt mondta Péternek, hogy imádkozott érte, ne fogyjon el a hite. De ezek az őszinte szavak nem győzték meg Pétert, s magabiztosan haladt tovább a saját bukása felé.
Mindegyik evangélium beszámol arról, hogy Péter háromszor tagadta meg az Urat. Miközben Jézus tárgyalása folyt, Péter, aki a főpap udvarában kívül várakozott, kijelentette: ,,Nem ismerem ezt az embert... Nem tudom, miről beszélsz... Nem vagyok a tanítványa."
A helyreállítás
Mindez segít megérteni a módot, ahogyan Jézus megközelítette Pétert a helyreállítása végett a szolgálatba. A változásnak három része van. Az első: Krisztus kérdése. A második: Péter válasza. A harmadik: Krisztus parancsa.
Az első dolog, amit megfigyelünk, Krisztus Péterhez intézett kérdésében a név, melyen megszólította őt. Ezt kérdezte: ,,Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél?" (Jn21:15) Ez Péter régi neve volt, az a név, amit viselt, mielőtt találkozott volna Jézussal. Erről az első fejezetben olvasunk. Mikor Pétert Jézushoz vitték, Jézus így üdvözölte őt: ,,Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla)" (Jn1:43). Ez egy szójáték volt. A régi neve ,,kavicsot" jelentett, egy könnyű, instabil dolgot. Jézus azonban azt mondta neki, hogy a neve Péter lesz, ,,a kőszikla". Azt mondta, átváltoztatja Pétert egy teddide-teddoda alakból egy szilárd és bátor emberré. Most, felidézvén ezt a korábbi történetet, Jézus visszatér a régi nevéhez, ezzel emlékeztetvén Pétert a gyengeségére.
A második dolog, amit meg kell jegyeznünk Jézus kérdésével kapcsolatosan a ,,szeretet" jelentésű szó, amit használ. Itt megint szójátékkal van dolgunk, de ez elvész a legtöbb modern angol fordításban, mert az angolban csak egy szavunk van a szeretetre, miközben a görögben több is. Az igeszakasz eredetijében szójátékot találunk e görög szavak közül kettővel. Az egyik az agapao, a nagy újszövetségi szó a szeretetre, mert ez a szó mindig is az Istennel kapcsolatosan használatos. Mikor azt olvassuk, hogy ,,úgy szerette Isten a világot" (Jn3:16), vagy ,,az Isten szeretet" (1Jn4:8), az ott szereplő szó az agapao. A másik szó a fileo, a barátságban kifejeződő emberi szeretet. Mondhatjuk, hogy ez a legmagasabb rendű szeretet, melyre képesek vagyunk újjászületés nélkül, valamint anélkül, hogy Isten Lelke munkálkodnék bennünk Krisztus jellemének kiformálásán. Ennek az Úr és Péter közötti eszmecserének a lényegét megértjük, ha úgy utalunk az első szóra, mint ,,száz százalékos szeretetre", a másodikra pedig, mint ,,hatvan százalékos szeretetre". Az eszmecsere az alábbi:
Jézus azzal kezdte a beszélgetést, hogy megkérdezte Pétert: vajon a lehetséges legnagyobb szeretetettel szereti-e Őt. ,,Simon, Jóna Fia, száz százalékos szeretettel szeretsz engem - jobban, mint a többiek?" Egyes igemagyarázók arra céloztak, hogy mikor Jézus ezt kérdezte, a kezével a tó és a rajta levő csónak felé intett, ezt fejezvén ki a mozdulattal: ,,Jobban szeretsz engem ezeknél a dolgoknál?" De Péter korábbi tiltakozásainak fényében valószínűleg ennél konkrétabb dologról van szó. Péter azt mondta, hogy jobban szereti Jézust, mint a többi tanítvány, s ezt azzal fogja bizonyítani, hogy akár meg is hal érte, ha kell. Erre a háttérre tekintettel Jézus valószínűleg ezt kérdezi Pétertől: Péter, mit tudsz most mondani? Egykoron dicsekedtél azzal, hogy az irántam érzett szereteted száz százalékos, s nagyobb, mint a többi tanítvány irántam érzett szeretete. Igaz ez? Ennyire szeretsz engem?"
Péter, most nagyon megaláztatva Jézus megtagadása miatt, a kisebb szóval válaszol: ,,Igen Uram, tudod, hogy hatvan százalékos szeretettel szeretlek". Ez egy nagyon legyőzött Péter. Nem mondja, hogy nem szereti Krisztust. Szereti Őt. De nem dicsekszik a szeretetével, s mindenekelőtt nem mondja, hogy az nagyobb, mint másvalaki szeretete. Egyszerűen csak annyit mond, hogy a szíve nyitott Krisztusra, s ebből Krisztus tudja, hogy a legjobb szeretettel szereti Őt, amire csak egy bűnös emberi lény képes. Korábban kijelentette, hogy Krisztus róla és a jövőről alkotott ismeretei tévesek. Most erre az ismeretre hivatkozik, mint a magabiztosságának az alapjára.
Mikor az Úr másodszor is felteszi a kérdését Péternek, ugyanazt a szót használja a szeretetre, bár most kegyelmesen elengedi az összehasonlítást: ,,Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem százszázalékos szeretettel?" Péter ugyanúgy válaszol, mint először: ,,Igen Uram, Te tudod, hogy hatvan százalékos szeretettel szeretlek."
Mikor harmadszor is felteszi a kérdést, az Úr leereszkedik Péter szintjére és Péter szavát használja: ,,Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem hatvan százalékos szeretettel?" Ez ugyanaz, mintha azt mondaná: ,,Rendben van Péter. Tudom, hogy képtelen vagy akkora szeretetre, amelyet én érzek irántad, s jogosan hangoztatod azt a fajta szeretetet, amely megvan benned. De vajon szeretsz-e engem ezen a szinten? Szeretsz engem hatvan százalékos szeretettel?" Péter, aki megint nem biztos a saját képességében annyira sem, hogy a saját szívébe látna, így válaszol: ,,Uram, Te mindent tudsz; tudod, hogy szeretlek téged." Mikor az Úr ezt követően azzal folytatja, hogy parancsot ad neki, az annyi, mintha ezt mondaná: ,,Rendben van Péter, azzal fogok dolgozni, mert képes vagyok azt a korlátozott szeretetet az általam megkívánt szintre emelni: arra a szintre, ahová kirendeltelek a szolgálatra."
Az utolsó dolog, amit meg kell jegyeznünk Krisztus Péternek feltett kérdésével kapcsolatosan az, hogy háromszor ismétlődött. Miért kérdezte Jézus háromszor, hogy szereti-e Őt Péter? A válasz nyilvánvaló: Péter háromszoros megtagadása miatt. Péter háromszor tagadta meg Őt. Most Jézus azért kérdezi, hogy nyilvánosan háromszor is megerősítse, hogy Péter szereti Őt. Ezért ,,szomorodott meg" Péter - mert Jézus háromszor kérdezte tőle: ,,Szeretsz-e engem?"
Kegyetlennek tűnik, hogy az Úr háromszor kérdezte meg Pétert mások előtt, hogy szereti-e, világos utalással a korábbi, háromszoros megtagadására? Annak tűnik, és természetesen fájdalmas is volt. Végső soron azonban nem volt kegyetlen. A kegyetlen dolog az lett volna, ha hagyta volna a dolgot Péterben rothadozni, így ő és mások egész életükben az gondolták volna, hogy ő valamiképpen alacsonyabbrendű és méltatlan a hivatalára, noha kétségtelenül megtért a bűnéből a sírással, amint arról a Biblia beszámol nekünk. A kegyes dolog a nyilvános helyreállítás volt, így Péter és a többiek ettől kezdve tudhatták, hogy Péter múltja a múlt, s Maga az Úr állította őt vissza a további szolgálatba.
Ezért szólít fel a Biblia a bűnök nyilvános megvallására. Isten nem akar kegyetlenkedni velünk, bár a megvallás megtapasztalása fájdalmas. A dolog célja az, hogy felépülhessünk, és folytathassuk az utat Jézussal.
Péter válasza Jézusnak
Péter válaszának egy részét már megvizsgáltuk Jézus kérdésének áttekintésekor: a legfontosabb összetevője az volt, hogy nem akarta Jézusnak a szeretetre használt szavát használni. Péter tapasztalati úton ismerte meg önmagát. Valóban elbukott. De a hite nem bukott el, ahogyan Jézus megmondta, hogy nem fog (Lk22:32). Most már kész volt erősíteni a felebarátait.
Volt Péter válaszának másik összetevője is, amit még nem vettünk kellőképpen fontolóra. Ez Péter ismételt hivatkozása Krisztus tudására. Mindkét esetben azzal válaszolt Krisztusnak, hogy bizonygatta a szeretetét, majd azt mondta: ,,te tudod, hogy szeretlek téged" (15-17. versek). Mondhatta volna: ,,A szívemet ismerve esküszöm, hogy szeretlek". De Péter valami effélét mondott egyszer, és az halálosan tévesnek bizonyult. Nyilvánvalóan nem bízhatott az önismeretében. Akkor pedig csak Krisztus vele kapcsolatos tudásában bízhatott.
Ez természetesen logikátlannak látszik. Péter gyenge és bűnös ember volt. Péter rájött, és most tudta, hogy Krisztus mindent tud. De ezzel a kombinációval miképpen lehetne bátorítani Pétert Krisztus tudására hivatkozva? Logikátlannak tűnik, de valójában ez az ereje valakinek, aki találkozott Krisztussal, és tudja, hogy Ő szereti. Péter bűnös volt. Igen! De bocsánatot nyert bűnös. Így noha tudatában volt a bűnének, mindazonáltal tudta, hogy Jézus képes a tagadásának felszíne alá is betekinteni, hogy meglássa a valóban újjá tett szívet, mely szerette Őt.
Örömteli dolog Isten mindentudásának ismerete - két okból is.
Először is Isten tudja a legrosszabbat is rólunk, de mindenképpen szeret. Ha Isten nem tudna mindet, akkor félhetnénk attól, hogy egy napon valami gonoszság kipattan majd, ami meghökkenti Istent, és elfordítja tőlünk a szeretetét. Ezt mondja: ,,Ó nézzétek azt a szörnyű bűnt! Nem is tudtam róla. Mennyire borzalmas! Ez megváltoztat mindent. Többé semmi közöm sincs ehhez az emberhez." Ha Isten nem lenne mindentudó, ez ugyancsak megtörténhetne. De Isten mindent tud. A Biblia azt tanítja, hogy ,,mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt" (Rm5:8). Másodszor, mivel Isten mindent ismer, tudja a legjobbat is rólunk, még ha mások nem is. A tanítványokat meghökkenthette Péter hibája. Mondhatták: ,,Ha Péter képes így megtagadni Jézust, akkor ki tudja, miféle bűnök lappanganak még benne. Lehet akár hamis tanítvány is." De Jézus jobban tudta. Ismerte Péter szívét és szeretetét. Ennek a tudásnak a fényében nem meglepő, hogy Péter pont erre hivatkozik.
Soha ne mondd: ,,Uram, én képes vagyok megtenni. Tudom, hogy képes vagyok. Ismerem a szívemet." Mondd inkább: ,,Uram, tudod, hogy mi van ott. Te tetted bele. Tudod, milyen szeretettel szeretlek téged. Vedd és tedd olyasvalamivé, ami a Te dicsőséged sokszorozza meg."
Egy kegyes parancs
Az utolsó része az Úr és Péter közötti eme beszélgetésnek az Úr kegyes parancsa: ,,Legeltesd a juhaimat". Azért mondom kegyesnek, mert nem az, amit logikailag várhatnánk. Péter vezető volt, majd elbukott. Az pedig, hogy Jézus könyörületesen és gyengéden jött el hozzá, hogy visszaállítsa a szolgálatba, a kegyesség csúcsa volt. Ha helyreállítván Pétert ezt mondta volna: ,,Rendben van Péter, most hazamehetsz, és aktív laikusként cselekedheted a tőled telhető legjobbat. Te az enyém vagy. Nem vetlek el téged. De természetesen soha többé nem foglak vezetői beosztásban használni" - ha ezt mondta volna, ki hányhatta volna a szemére? Jézus teljes joggal válaszolhatott volna valahogy ekképpen. De nem ez az, amit tesz. Ehelyett azt mondja Péternek: ,,Legeltesd a juhaimat". Korábban evangelizálni hívta őt el (,,mostantól fogva embereket fogsz", Lk5:10). Most még nagyobb felelősséget bíz rá: a megfogottak tanítását.
Mi az előfeltétele az effajta szolgálatnak? Mi az egyetlen elfogadható indíték mások vezetéséhez és tanításához? Nem a tanító erkölcsi tökéletessége, hisz akkor nem lennének tanítók. Nem is az akadémiai képzettségi fok. Nem is a sürgető késztetés ,,Krisztus országának elhozására", nem is a képesség több pénz összeszedésére, mint az elődök, vagy az előző szolgálóénál nagyobb katedrális építésére. Csak egy előfeltétel létezik. A Krisztus iránti szeretet, mely az Ő szolgálata iránti vágyakozásban fejeződik ki.
,,Valóban szeretsz engem?"
,,Igen, Uram."
,,Akkor gondoskodj a juhaimról."
Ez a szeretet nem burkolódzik misztikus megtapasztalásokba. Gondoskodik másokról. János mondta jól az első levelében: ,,Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal." (1Jn3:18) Ha szeretjük Krisztust, szeretni fogjuk azokat is, akikért meghalt, s minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy szeretetben szolgáljuk őket.
James M. Boice |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: alacsonyabbrendű, összehasonlítást, szétszóródásáról, tiltakozásainak, megtapasztalása, meghökkenthette, mindentudásának, megbotránkoznak, lehetőségünket, helyreállítván, helyreállítása, megközelítette, felépülhessünk, százszázalékos, gondolkodtatta, megtörténhetne, áttekintésekor, összeszedésére, válaszolhatott, tanítványainak, könyörületesen, megtagadásáról, kegyetlenkedni, beszélgetésnek, természetesen, logikátlannak, helyreállítás, kombinációval, kirendeltelek, eszmecserének, evangelizálni, mindazonáltal, mindenekelőtt, gyengeségéről, romlottságunk, kapcsolatosan, saját romlottságunk, súlyos erkölcsi, meglepő képességünk, ördög taktikája, bűnben járást, ördög legtöbb, teljes értékű, bűnben járni, látszólagos szükség, gyávaságát azzal, magabiztosság volt, felső szobában, szeretetről beszélt, haláláról beszél, életemet adom, hűsége megvallásának, Jézus Simon Péternek, Megszomorodék Péter, Jézus Krisztus, Elhagyta Őt, Miközben Jézus, Krisztus Péterhez, Mikor Pétert Jézushoz, Isten Lelke, Jóna Fia, Igen Uram, Szereti Őt, Krisztus Péternek, Most Jézus, Volt Péter, Pétert Krisztus, Ismerte Péter, James,
|
|
Offline
