|
2021-04-06 20:45:08, kedd
|
| |
| |
Hogyan töltötte be Krisztus a törvényt?
Textus: Máté evangéliuma 5:17-18
,,Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom nektek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik."
Az ókorban sok csata volt a görögök és a perzsák között. Az egyik csata volt a maratoni, amely ütközetben a görögök győztek, és a legenda szerint egy hírnök elfutott Athénba, hogy közölje Athén polgáraival, hogy a görög hadsereg győzött. És annyira kimerült ez a hírnök a harctól és a futástól, hogy mire Athénba ért, csak ennyit tudott mondani: ,,Győztünk". Azért vagyok itt, hogy közöljem veletek az örömhírt - ennél sokkal nagyobb örömhírt -, a legnagyobb örömhírt, a legjobbat, ami az emberiség történelmében megtörtént valódi eseményt: Győzött a mi Urunk Jézus Krisztus a Golgota hegyén. Győzött a testté lett Ige. Isten, aki emberré lett. Egyedül. Senki nem volt mellette. Győzött, mert betöltötte a törvényt. Erre keressük a választ, erre a kérdésre keressük a választ a Szentírásból: Hogy hogyan töltötte be Krisztus a törvényt? Ő ugyanis betöltötte a törvényt, ez a győzelem, ez a valaha aratott legnagyobb diadal. Örök érvényű diadal. Ezt egyedül Jézus Krisztus szerezte meg. Ebben neki senki nem segített, és senki nem is tudott segíteni, mert mi mindnyájan rabok voltunk, leigázottak, elveszettek, de Ő eljött. Eljött a mennyből, az Atyától, önszántából, az Ő akaratából. Mert szerette az Atyát és szeretett minket, s ezért eljött. Nem azért, hogy eltörölje a törvényt és a prófétákat - mert némelyek azt gondolták az akkori hallgatók közül, Izrael fiai közül, a farizeusok és írástudók közül többen is azt gondolták, hogy Jézus azért jött, hogy eltörölje a törvényt és a prófétákat -, hiszen azt mondja ebben a versben, hogy: ,,Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy inkább betöltsem." Jézus Krisztus betöltötte a törvényt. Hogyan töltötte be a törvényt? Erre ad választ a költő a Golgotán című versében, amit most idézek:
Fején töviskorona, testén mély sebek,
- Mintha itt látnám közel, magam előtt -
Arcán fájdalom... s hogy véreznek a kezek,
melyek fölemeltek annyi szenvedőt.
Az ajka csendes. Nem hallani zokszavát,
ha szól is: imája szárnyal az égbe
azokért, kik készíték számára a fát
s alatta állnak, Őt szidva, lenézve.
És hiába akarom levenni szemem
a keresztről, a szenvedő arcáról,
visszatér ezerszer újra tekintetem,
nem bir tovább menni a Golgotáról.
Csak nézem... nézem Őt, az értem szenvedőt,
a tövist, mely szent homlokát megtépte,
vérző testét... s lehullok keresztje előtt:
Oh Jézus, Jézus!... Mivé lettél Te?...
Nemrég még ünnepelt ezernyi sokaság,
hódoltak néked, királynak neveztek,
utadat borítá illatos olajág
s most?... most a kövek véresre sebeztek.
Egyedül, elhagyatva, a kínkereszten,
kitől a kárhozott üdvét remélte,
ott csüng meggyötörten, vérző sebekben,
oh Jézus, Jézus!... Mivé lettél Te?
A bűntől űzött lélek keresztednél áll,
üdvösségét Veled vesztettnek véli,
A Te halálod örök gyötrelmévé vál,
te meghalsz... ki hoz szabadulást néki?
Ki nyitja meg most már néki az eget?
Ki viszi vissza az Atya keblébe?
S midőn sírjánál az enyészettől remeg,
égi fényt ki hint komor halál-éjbe?
Bűnteher nyomja a rabjává lett lelket,
bár magasba szárnyalni úgy szeretne,
de ki oldja fel? Szabadulást hol lelhet?
Üdvét felfeszítették kínos keresztre.
...Állok én is keresztednél, a Golgotán,
üdvömet keresem én, a kárhozott,
ki enyhíthet, óh, lelkem gyötrő nyomorán,
hol talál édes kegyelmet az átkozott?
Hogy hull a vére... És oh!... jóságos szeme
folyton reám néz, perzsel és éget,
felém tárul átszegzett vércseppes keze
s szívemet tépi tengernyi bűn, vétek!
De ah, ajka nyílik, boldog szó cseng felém,
öröm tölti szívem, bús kereszt alatt:
,,A kínhalált, gyötrelmet érted szenvedém,
hogy te üdvözülhess, hogy megváltsalak.
Testem érted függ gyötrelmes kereszten,
csupa seb... nézd, hogy hull a vérem,
érted, teérted, hogy lelked el ne vesszen,
s megtört szívednek gyógybalzsamul légyen.
Szenvedek kínhalált, teérted, üdvödért
életem adtam, nem kérdve: te mit adsz,
váltságot szereztem tengernyi bűnödért,
Megváltód vagyok... a tied!... jösz?... elfogadsz?"
...Fején töviskora, testén mély sebek.
- Mintha itt látnám közel, magam előtt -
Arcán fájdalom... s hogy véreznek a kezek,
melyek fölemeltek annyi szenvedőt.
S én nézem Őt, mint függ értem kínkereszten,
szívembe égi fény sugárzik róla
s csak sírok, suttogok boldog-önfeledten:
,,Jézusom!... üdvöm... lelkem Megváltója!..."
Így töltötte be a törvényt elsősorban, legfőképpen. A kereszthalálával. Ezért ünnepeljük Őt. Ünnep van ma számunkra, és nem csak ma, hanem Isten hívő népe számára minden nap ünnep. Füle Lajos ezt írja Ünnep van című versében:
Ünnep van... Lehet-e
számunkra nagyobb ünnep?
Ki rajtam könyörült,
rajtad is könyörülhet.
Jöjj fel nagypénteken
velem a Golgotára,
hol meghalt érted is
az Úr... csak ŐT csodáld ma!
Mindkét költő erre biztat, buzdít minket, hogy Őt nézzük, hogy Őt csodáljuk, Őt imádjuk, mert Ő méltó rá, a győztes Király, az Uraknak Ura, a Messiás, a Világ Üdvözítője győzött. Hogy töltötte be a törvényt? Ott vannak a ceremoniális törvények, az Ószövetségben, amiket Isten adott Ószövetségi népének. Ezeket a törvényeket Jézus Krisztus a kereszthalálával beteljesítette. Ő mondja itt nekünk, hogy: ,,Azért jöttem, hogy betöltsem" - Nem azért, hogy eltörölje, hanem hogy betöltse. Nem csak mondta és ígérte, hogy betölti, be is teljesítette, amit ígért a Golgotán elsősorban, a kereszthalálával. Az Ószövetség szertartásrendjét, a papságot és az áldozatokat, az összest beteljesítette. Erről ír a Zsidókhoz írt levél szerzője igen hosszasan - Pl. a 9. versben: ,,Annaokáért voltak ugyan az első szövetségnek is istentiszteleti rendtartásai, mint szintén világi szenthelye. Mert sátor építtetett, az első, amelyben volt a gyertyatartó és az asztal, és a kenyerek felrakása. Ezt nevezték szent helynek. A második kárpiton túl pedig az a sátor, amelyet neveztek Szentnek Szentjének, amelyben volt az arany füstölőoltár és a szövetség ládája beborítva mindenfelől arannyal, ebben a mannás aranykorsó és Áron kihajtott vesszeje, meg a szövetség táblái. Felette pedig a dicsőség Kérubjai pedig beárnyékolva a fedelet, amikről pedig most nem szükséges külön szólani. Ezek pedig ekképpen lévén elrendezve, az első sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az Istentisztelet elvégzésére, a másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a főpap vérrel, amelyet magáért és a nép bűneiért áldoz. Azt jelentvén ki ezzel a Szentlélek, hogy még nem nyílt meg a szentély útja, fennállva még az első sátor, ami példázat a jelenkori időre, amikor áldoznak oly ajándékokkal és áldozatokkal, melyek nem képesek lelkiismeret szerint tökéletessé tenni a szolgálattevőt." Csak Krisztus áldozata képes. És az ároni papok tökéletlen papok voltak, bűnös emberek, de mikor eljött a valóság, s a valóság az igazság Jézus Krisztus, Ő az örökkévaló, a Melkisédek rendje szerinti főpap, a mi Főpapunk, a tökéletes Főpap, aki nem kellett a bűneiért áldozatot bemutasson, de magát bemutatta áldozatként a népe bűneiért a keresztfán, és ezzel megváltott minket bűneinkből. Továbbá ezt írja: ,,Csakis ételekkel meg italokkal és különböző mosakodásokkal, melyek testi rendszabályok, a megjobbulás idejéig kötelezők. Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, és nem bakok és tulkok vére által, hanem az Ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe örök váltságot szerezve. Mert ha a bakoknak és a bikáknak a vére, és a tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel a testnek tisztaságára [Ezek csak a testnek tisztaságára szentelték meg... figyelitek?] Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek?" Ártatlanul. Nem vétkezett. Másképp nem tudta volna betölteni a törvényt, de így igen, hogy nem vétkezett. Csodálatos. Elképesztő. Egyedülálló. Ilyent senki soha nem tett. Ez egyedül Rá jellemző. Ártatlanul, Istennek áldozta fel önmagát miérettünk. ,,Megtisztítja a ti lelkiismereteteket". Hát erre van szükségünk. Igen, szüksége van a népnek, az emberiségnek a koronavírus járvánnyal szemben védőoltásokra, és sokan úgy gondolják, hogy ez a legfontosabb - megmenekülni a koronavírustól, ellenállóvá válni vele szemben, nehogy meghaljak. Igen, de mi lesz a bűnnel, ami benned van? A bűn leprájával, lelked leprájával, ami százszorta, ezerszerte félelmetesebb a koronavírusnál? Mert az csak a testünket tudja elpusztítani, de a bűn a lelket is elpusztítja. Ha bűnben halok meg, és haltok meg, ha Jézus Krisztus vére nem tisztítja meg a lelkiismeretünket kegyelméből... Ha nem tisztul az meg a Jézus Krisztusban való hit által...
Addig nem tudunk szolgálni az élő Istennek, addig csak képmutatás az egész és hiábavalóság... De az az igazi szolgálat, az Istennek tetsző szolgálat, amikor először megtisztítja Jézus Krisztus a lelkiismeretemet az Ő drága, szent vérével. Amikor hit által magamhoz veszem a testét és a vérét. Elhiszem, hogy ezért, értem töretett meg és ontatott ki, és ezért ,,új szövetségnek közbenjárója Ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét". Dicsőség legyen Istennek az Ő ígéretéért, és hogy ezt kegyelméből beteljesítette és beteljesíti a mi életünkben! És a 10. versben ezt írja: ,,Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka...". Ezek árnyékok voltak, az egész. Az ároni papság, a sátor, a templom, az a sok állatáldozat, az eszközök a sátorban és a templomban. Ezek mind a jövendő jóknak árnyékai voltak csupán, képmásai. Azt mondja az író: ,,Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, melyeket esztendőnként szüntelenül visznek, soha sem képes tökéletességre juttatni az oda járulókat." Tökéletessé nem tudja tenni, márpedig nekünk erre van szükségünk, hogy valami vagy valaki tökéletesekké tegyen minket, mivel az Isten tökéletes, és csak a tökéletes ember lakhat, élhet együtt a tökéletes Istennel. Isten csak azzal vállal közösséget - a tökéletes emberrel. Továbbá ezt írja: ,,Különben megszűnt volna az áldozat, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna." De látjátok, a bűntudatukat nem tudták az állatok vérei eltörölni. ,,De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek, mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket." Világos beszéd. Egyértelmű - lehetetlen, hogy eltörölje, márpedig erre van a legnagyobb szükségünk, hogy valami eltörölje a bűneinket, hogy legyünk tiszták és igazak Isten előtt. Hiszen nekünk Istenre van szükségünk, hogy imádjuk Őt. De ahhoz, hogy imádni tudjuk Őt és szolgálni, ahhoz először valami el kell törölje a bűneinket. És csak egy valami van, ami képes erre, de áldott legyen Isten, hogy van, hogy van gyógyszer, a menny gyógyszere, aki Jézus Krisztus, az Ő személye, az Ő áldozata. Ez Isten ajándéka, Isten gyógyszere számunkra, halálos betegek, bűnösök számára. Ő Krisztus adta nekünk oda, a keresztre, és Ő az egyetlen, tökéletes megoldása Istennek számunkra, a mi bűneinkre. Így ezekre a ceremóniákra már nincs szükség, ezek árnyak voltak, de most eljött a valóság, és Jézus beteljesítette azt, amit azok nem tudtak. Jézus elvégezte. ,,Azért a világba való bejövetelekor így szól: Áldozatokat és ajándékokat nem akartál, de testet alkottál nekem. Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél. Akkor mondtam: Íme, itt vagyok, a könyv fejezetében írva vagyon rólam, hogy cselekedjem, Ó Isten, a Te akaratodat. Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égő, melyek bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél, amelyeket a törvény szerint visznek. Ekkor ezt mondotta: Íme, itt vagyok, hogy cselekedjem a Te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat. Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra a Jézus Krisztus testének megáldozása által. És minden pap naponként szolgálatban áll, és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, melyek soha nem képesek eltörölni a bűnöket. Ő azonban egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre ült az Istennek jobbjára, várván immár míg lábainak zsámolyául vettetnek az Ő ellenségei, mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket." Dicsőség Istennek! Aki ezt hiszi, aki hiszi, hogy Jézus megtette helyette és érette a keresztfán [meghalt, elszenvedte az ő bűneiért járó büntetést, ami a bűnöst kellett volna érjen, engemet és titeket], az Isten előtt már most tökéletes, Jézus Krisztus Isten tökéleteseknek lát bennünket. Ekkor Isten nem lát bűnt bennünk. Mert nincs. Ha hiszed Krisztus áldozatát, nincs bűnöd Isten előtt. Mert a bűneid Jézusra átkerültek, Isten áthelyezte a bűneidet Krisztusra, és rajta keresztül egyszer s mindenkorra leszámolt a bűneinkkel. És ha átkerültek Jézusra, az azt jelenti, hogy nincsenek rajtam. Vagy rajtam, vagy Jézuson vannak a bűneim. Kin vannak a bűneid? Elfogadtad-e hit által Jézus kereszthalálát? Nem magáért halt meg. Magáért nem kellett meghaljon, mivel Ő tökéletes Isten és tökéletes ember. De Ő jött, hogy minket megszabadítson a bűn, a Sátán hatalmából, Isten haragjától, a törvény átkától. És ezzel át is térek a második pontra.
2. Jézus Krisztus azt mondja a mindenkori népének, hogy: ,,Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére." A prófétákról most nem beszélek, hanem az első kifejezésről. ,,A törvényt betöltsem..." - A kereszthalálával beteljesítette a ceremoniális törvényeket és az erkölcsi törvényt is. A törvény kifejezés alatt tehát az erkölcsi törvényt is értenünk kell. Ezt is magában foglalja. Mert Isten adta ezt Izrael népének, és nemcsak Izrael népének, hanem nekünk is adta a Tízparancsolatot, az erkölcsi törvényt. Pál apostol a Galáciabeliekhez írott levelében, a 3. részben, ezt írja a 10. versben: ,,Mert akik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak. Minthogy meg van írva: Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megirattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje." És a 13. vers: ,,Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lévén érettünk. Mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ." És a Római levél 3. fejezetében, a 23. versben az apostol ezt írja: ,,Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül." Tehát az a szomorú dolog történt, az a nagy baj velünk, hogy nem tudtuk és nem tudjuk megtartani, beteljesíteni Isten erkölcsi törvényét. Még ha valaki a legjobb szándékkal is igyekszik erre, össze is szedi minden erejét, és elhatározza, hogy ő most Istennek tetsző életet akar élni, és az Ő törvénye szerint akar élni, akkor sem sikerülhet neki, hogy tökéletesen teljesítse Isten erkölcsi törvénye. Mert arról van szó, testvérek, hogy amikor Isten az erkölcsi törvényt adta Izrael népének - ami végül is az egész világnak adatott -, akkor Isten azt követelte meg, hogy tökéletesen teljesítsük minden pontját. Tehát ha valaki a törvény által akarna üdvözülni, akkor az csak úgy üdvözülhetne, ha születésétől fogva egészen halálig, gondolatban, szóban és cselekedetben sem vétkezik. Vagyis Isten törvénye szerint él. Tehát soha egy rossz gondolat nem fordul meg a fejében. Soha egy rossz szó nem jön ki szájából, és soha egy rossz dolgot nem cselekszik. Van ilyen ember? Ismertek ilyen embert? Mi azok vagyunk? És nem vagyok az. Te az vagy? Képes vagy? Nem. Messze állunk a tökéletességtől. Egy valaki van, és úgy gondolom... elsősorban ezért csodálom Jézust, mert Jézus Krisztus az. Hát nem ezért csodálatos leginkább? Ez azért nagy dolog - ha belegondolunk -, hogy soha egy rosszat nem gondolt. Soha. Felfoghatatlan ez számunkra. Soha egy rossz szó a szájából ki nem jött. Soha egyetlen rossz dolgot sem cselekedett. Tökéletesen élt. Jézus csodálatos. Jézus egyedülálló. Jézus Krisztusra van szükségünk, mert mi átkot vontunk magunkra. Isten haragját vontuk magunkra. Az erkölcsi törvény azt követeli, hogy legyen megfizetve a bűn. A bűnt meg kell fizetni. A törvényszegést meg kell fizetni. És halállal kell megfizetni. Ez a törvény követelménye. Jézus Krisztus így is betöltötte a törvényt, hogy Ő kifizette a büntetést, bűneink büntetését. Tehát az Ő életével, az Ő vérével fizetett a Golgota keresztjén, mert senki más nem tudta ezt megtenni, senki más nem tudta kifizetni. Ő pedig kifizette. Átokká lett értünk, mert keresztfán függött. És magára vette az átkot, hogy mi rajta keresztül Isten áldását kapjuk. Hogy ne átok alatt éljünk, hanem Isten áldása alatt éljünk Krisztuson keresztül. Mert Isten minden áldását Krisztuson keresztül kapjuk. Mert Ő szerezte meg Isten áldását számunkra, többek között az egyik legnagyobbat, bűneink bocsánatát, amire feltétlenül szükségünk van.
Másodszor, az erkölcsi törvény azt is megkövetelte, hogy a bűnös, aki a törvényt megszegi, az legyen elválasztva Istentől. És Ézsaiás kitér erre a fájdalmas tényre. Azt mondja a népnek az 59. rész 2. versében: ,,Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott." A keresztfán az Úr Jézus Krisztus magára vette a mi bűneinket, akik hiszünk az Ő helyettes engesztelő áldozatában. És akkor egyszerre csak besötétült az ég, három óráig sötétség volt. Ez jelképezte a külső sötétsége Krisztus számára, mert akkor volt a legnagyobb gyötrelme Krisztusnak. Mert kitört belőle az a kiáltás lelke mélyéről: ,,Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?". Ennél borzalmasabb dolog nincs, ez a legfélelmetesebb, legrosszabb, amikor Isten elhagy valakit. Ő pedig elhagyta az Ő egyszülött Fiát. Elhagyta, megvonta közelségét, szeretetét, jelenlétét Fiától. Egyedül, magányosan, emberektől, Istentől elhagyatva, és rajta a bűneink súlya, Isten haragjának a súlya. El kellett hagyja az Atyaisten. Ahogy a 22. Zsoltár mondja: ,,Miért hagytál el Istenem?". Mert az Isten szent, és látta a Fián a mi bűneinket, aki bűnné lett érettünk. A szent Isten pedig nem tűr meg bűnt, nem élhet együtt a bűnnel. Semmi nem lakhat vele, ami bűn, ami tisztátalanság. A Fián pedig ott voltak a bűneink. A kecskebak, ami a pusztában ki lett űzve a bűnökkel... Jézus Krisztust jelképezte, Jézusra mutatott a keresztfán, a szenvedő Messiásra, aki pusztában volt. Lelkileg sötétségben volt. Megtapasztalta lelkében a pokol sötétségét, mélységét és fájdalmát, az Istentől való elhagyatottságot, azt, amit mindazok meg fognak tapasztalni, akik a pokolba kerülnek, mert nem bíztak Jézus Krisztusban, mert nem fogadták el Jézus áldozatát. Micsoda félelem! Szörnyű dolog. De mekkora szeretet van a mi Urunk Jézus Krisztusban irántunk. Fel sem tudjuk fogni, testvérek. A legnagyobb része annak, ami ott történt a Golgota keresztjén rejtély, titok, de az nyilvánvaló, hogy nagy szeretet van Jézus Krisztusban az elveszett bűnösök iránt, népe iránt, akiket vérével megváltott. És magára vette Isten haragját, és elhordozta testében, lelkében, és meghalt. Megízlelte a halált, a fizikai halált, az Istentől való elhagyatottságot, a lelki halált, de Ő nem maradt a halálban, és az, hogy Ő tökéletes ember és Megváltó volt, és hogy az Ő halála tökéletes halál volt, és hogy Ő tökéletes életet élt, arra az egyik legnagyobb bizonyíték az, hogy Isten harmadnapon feltámasztotta a halottak közül. Istennek kedves volt az Ő Fia áldozata, amit értünk és helyettünk bemutatott a keresztfán. És ezáltal Jézus minket a pokoltól megszabadított, a kereszthalálával. Az Isten haragjától, Isten ítéletétől. Ezt nevezzük Jézus passzív engedelmességének, amivel betöltötte a törvényt. Szerintem ez a legfontosabb, de van még egy másik, ami szintén fontos. Jézusnak van egy aktív engedelmessége, amivel szintén betöltötte a törvényt. Ezt már említettem. Ő eleget tett a törvény minden követelményének, beteljesítette életében, születésétől fogva haláláig mindenben Isten akaratát cselekedte, mindenben a törvény szerint járt el - ez az Ő aktív engedelmessége. Mindenben mindvégig hű maradott Isten törvényéhez, amit Isten adott Mózes által a népnek, amit aztán a farizeusok a maguk emberi parancsolataival felduzzasztottak. Jézus viszont azt mondta az ő parancsolataikra, hogy nem azt kell követni, hanem Isten törvényét. És Jézus elmagyarázta, hogy mit is jelent Isten törvénye. Helyesen tanította Isten törvényét, és az Ő kereszthalálával, áldozatával érthetjük meg mi is, helyesen, a törvényt és élhetünk a törvény szerint, a Jézusban való hit által. Mert azáltal, hogy Jézus Krisztus tökéletes életet élt és tökéletes áldozatot mutatott be, Őérette kapjuk mi a Szentlelket, mi, akik hiszünk benne, akik az övéi vagyunk, Krisztus érdeméért. És a Szentlélek Isten által Jézus a törvény szerint tanít és vezet minket, hogy mi is egyre inkább Isten akarata szerint éljünk, és hogy a törvény beteljesüljön a mi életünkben is - Isten erkölcsi törvénye. Ezek nagy dolgok, és ez Isten hatalmas munkája a hívő emberben. Ezt Isten végzi el az Ő kegyelméből együtt munkálkodva a hívővel. És adott nekünk kegyelmi eszközöket, amelyekkel élnünk kell, és ezeket felhasználja Isten Lelke az életünkben, hogy átformáljon a mi Urunk Jézus Krisztus képére és hasonlatosságára. És ezeket Isten mind nekünk ajándékozza és tulajdonítja. Jézus Krisztus igazságát és tökéletességét, bűntelenségét, engedelmes életét nekünk számítja be. És ezek hit által lesznek a mieink. És így legyünk igazak Krisztusban Isten előtt.
Egy pár alkalmazás: látnunk kell azt, hogy az egész Ószövetség, annak minden egyes része Istentől ihletett. És fontos az Ószövetség, mert Krisztusról és az evangéliumról tanít minket. Jézus nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt és a prófétákat. Tisztelte az Ószövetséget, hirdette és megélte azt, az egész Ószövetséget beteljesítette, és arra hívja fel a figyelmünket, hogy becsülnünk és értékelnünk kell az Ószövetséget, éppúgy, mint az Újszövetséget, mert az is Isten tökéletes és tévedhetetlen Igéje. Az Ószövetségre szükségünk van ahhoz, hogy megértsük az Újszövetséget, az Újszövetségre pedig szükségünk van ahhoz, hogy megértsük az Ószövetséget. Isten törvénye kijelenti az evangéliumot nekünk, az pedig segít nekünk abban, hogy megértsük a törvényt. Minél jobban megértjük a törvényt, annál jobban megértjük Krisztus személyét és munkáját.
Második alkalmazás: mivel Jézus azt mondja, hogy Ő nem törölte el a törvényt, ezért mi úgy kell tekintsük az egész Bibliát, mint kézikönyvünket a megszentelődésünkre vonatkozóan. Nem csak az Újszövetség, hanem az Ószövetség is Isten által adatott, azért, hogy odafigyeljünk, olvassuk, gondolkodjunk, elmélkedjünk rajta, ültessük gyakorlatba, hogy neki tetsző életet tudjunk élni.
Harmadik alkalmazás: olvasva Isten Igéjét, a törvényt, az evangéliumot, látjuk azt, hogy Jézus Krisztus kibeszélhetetlen nagy szenvedéseken, megaláztatásokon, fájdalmon ment keresztül, és ez arra kell ösztönözzön bennünket, hogy még jobban elkötelezzük magunkat mellette, hogy még buzgóbban keressük Őt, hogy minden nap szánjuk oda magunkat neki. Ahogy Pál mondja a Római levél 12. fejezetében: ,,Szánjuk oda a mi testünket élő, szent és kedves áldozatul az Istennek, mint a mi okos istentiszteletünket.". Hogy minden eszközt, amit Isten adott nekünk - és a legfontosabb eszköz a Szentírás - arra használjuk, hogy mélyítsük és erősítsük az Istennel és a mi Urunkkal, Jézus Krisztussal való közösségünket, kapcsolatunkat. Jézus Krisztus áldozatát egyikünk sem érdemelte meg. Ezt kegyelemből tette, szeretetből tette, azért mert szeretett. De hogy miért szeretett? Ezt nem tudom, nem értem. De Ő szeretett és megtette. Az Atya dicsőségére és hogy megmentse a népet, akiket Isten neki adott, az örökkévaló szövetségben, mert így volt kedves az Istennek, hogy egy népet válasszon magának, a Fiának adja, és hogy a Fia az életét áldozza fel miérettünk. Mekkora megtiszteltetés, kegyelem, kiváltság, hogy az Ő népének tagjai lehetünk! Kérjünk erőt, kegyelmet Istentől! Hívjuk segítségül naponta, hogy egyre jobban gyűlöljük a bűnt, s egyre jobban szeressük Istent! Szeressük mindazt, ami Istentől származik, és gyűlöljük mindazt, ami a Sátántól származik!
,,Elvégeztetett!" - így kiáltott fel az Úr Jézus Krisztus a Golgota keresztjén. És ez a győztes kiáltása volt. A költőnő szavaival szeretném befejezni szolgálatomat. A kereszten minden elvégeztetett című versében ezt írja:
Kudarcok, bánat, térdre hullás,
küzdelem, viharok, kétségek hullámverései,
indulatok vadul tornyosuló fellegei...
pásztor nélkül kóborló juhok...
Gecsemánéban, értem megszakadt hajszálerek
gyöngyöző vércseppjei hullottak a földre,
ég és föld, menny és pokol háborúja dőlt el
leroskadó, engedelmes imádságodban,
Isten Báránya!
Soha nem tudom megszokni ezt a gondolatot!
Hogy nekem ne kelljen kárhozatra mennem,
megtöretett a tested, s kínzók szántottak hátadon!
Hogy ne adassam csúfolódó, kegyetlen démonok kezébe,
megtépték szakálladat, leköpték szent arcodat,
és szúrós töviskoronát nyomtak megalázott homlokodra!
Hogy ne ragadjon magával zsoldként a halál,
Te bűnhődtél helyettem, viselted gyalázatomat,
hordoztad betegségemet, lelkem nyomorát, szennyét,
megtört kenyérré osztva tested, hogy részesedjek az életben,
mert a Te tested bizony étel, és a Te véred bizony ital!
Uram és Istenem! Hiszem, hogy a Te napodra
elvégzed bennem, hogy én is Krisztus természetűvé váljak,
szemlélve törvényednek csodálatos voltát!
Gyökerestül szaggatom ki szívemből
a gonoszság és gyarlóság élősködő hajtásait,
amivel annyiszor megszomorítottam áldott Lelkedet,
mert ismertél s megismertelek, Jézus,
nincs hozzád hasonló senki,
és nincs földi érték, mi felérne Veled!
Te vagy életem célja, értelme és vágya,
feladni érted akaratomat, bármit megér!
A kereszten minden elvégeztetett.
Felveszem hát én is keresztem, és úgy követlek.
Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: megszomorítottam, legfélelmetesebb, kereszthalálával, parancsolataikra, elhagyatottságot, galáciabeliekhez, kibeszélhetetlen, lelkiismeretemet, tízparancsolatot, felduzzasztottak, megaláztatásokon, parancsolataival, hasonlatosságára, megszentelteket, tisztátalanokra, istentiszteleti, cselekedeteiből, megtiszteltetés, követelményének, tökéletességtől, gyógybalzsamul, megtapasztalta, koronavírusnál, kapcsolatunkat, szolgálattevőt, felfoghatatlan, beteljesítette, koronavírustól, tisztátalanság, mosakodásokkal, szenteltettünk, tökéletességét, engedelmessége, megszabadítson, tökéleteseknek, istentisztelet, törvénynek vagy, prófétáknak eltörlésére, föld elmúlik, jóta vagy, perzsák között, egyik csata, görögök győztek, legenda szerint, hírnök elfutott, görög hadsereg, örömhírt –, legnagyobb örömhírt, emberiség történelmében, testté lett, kérdésre keressük, valaha aratott, Urunk Jézus Krisztus, Jézus Krisztus, Füle Lajos, Uraknak Ura, Világ Üdvözítője, Szentnek Szentjének, Csak Krisztus, Jézus Krisztusban, Dicsőség Istennek, Jézus Krisztus Isten, Ekkor Isten, Mert Isten, Vagyis Isten, Jézus Krisztusra, Mert, Jézus Krisztust, Urunk Jézus Krisztusban, Szentlélek Isten, Isten Lelke, Krisztusban Isten, Isten Igéjét, Ahogy Pál, Jézus Krisztussal, Isten Báránya,
|
|
Offline
