Szép írások - TEHETÜNK FÁRASZTÓ,NYOMASZTÓ ÉS BÉNÍTÓ UNALOM,Joseph,Pszichológiai Értesítő-ben,Corral Creeket,Például,Mechanics Savings Bank,Kanadai Alpinista Klubot,Wales Rangers,Sziklás-hegység Little Yoho,Columbia Egyetemen,Edward Thorndike,Jerome Kern,Vallie,Hans Vaihinger,Harlan,Harlan Howard,Állami Főiskolára,York-i Kakaótőzsde,Samuel Vauclain,Baldwin Mozdonygyár,York Heraldpárizsi,Szóval Kaltenborn,Marcus Aurelius, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Szép írások

2015-12-10 11:09:18, csütörtök

	MIT TEHETÜNK A FÁRASZTÓ, NYOMASZTÓ ÉS BÉNÍTÓ UNALOM ELLEN? A fáradtság legfőbb oka az unalom. Vegyük példának Alice-t, az utcátokban lakó, hivatalban dolgozó lányt. Alice egy este tökéletesen kimerülve ment haza. Úgy viselkedett, mint aki fáradt. Fáradt is volt. Fájt a feje. Fájt a háta. Annyira kimerült volt, hogy vacsora nélkül akart lefeküdni. Édesanyja rimánkodott... Asztalhoz ült hát. Megszólalt a telefon. A szerelme! Táncolni hívja! Alice szeme fölcsillant. A kedve megjavult. A szobájába rohant, fölvette a kék ruháját, és hajnali háromig táncolt; mikor végül hazaért, egy csöppet sem volt fáradt. Annyira fel volt villanyozva, hogy alig tudott elaludni. Igazán, őszintén fáradt volt Alice nyolc órával korábban, mikor úgy viselkedett, és olyan is volt, mint aki kimerült? Hát persze. Kimerült volt, mert unta a munkáját, talán az életét is. Sok millió Alice él. Talán te is az vagy. Közismert, hogy érzelmi beállítottságod nagyobb hatással van fáradtságérzetedre, mint a fizikai munka. Néhány éve Joseph E. Barmack a Pszichológiai Értesítő-ben megjelentetett egy értekezést a kísérletéről, amely megmutatta, hogy az unalom fáradtságot szül. Dr. Barmack egy sor tesztet végeztetett el diákokkal, olyan teszteket, amelyek, tudta, egyáltalán nem érdeklik őket. Mi volt az eredmény? A diákok fáradtak és álmosak voltak, fejfájásra és szemfájdalmakra panaszkodtak, ingerlékenyek voltak. Bizonyos esetekben még gyomorpanaszok is fölléptek. Ez mind ,,képzelődés" lett volna? Nem. A diákokat anyagcsere-vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálat kimutatta, hogy a vérnyomás és az oxigénfelhasználás csökken, ha valaki unatkozik, de a szervezet azonnal felélénkül, ha az illető érdeklődni kezd, és élvezetet talál a munkájában! Ritkán fáradunk el, ha valami érdekeset és izgalmasat csinálunk. Én például nemrég a kanadaiSziklás-hegységben, a Louise-tó környékén nyaraltam. Több napig jártam a Corral Creeket, pisztrángra horgásztam, nálam magasabb bokrokon törtem keresztül, kidőlt fákon vergődtem át - és nyolc óra után nem voltam kimerült. Miért? Mert lelkes voltam, felvillanyozott. Eredményesen horgásztam: hat pisztrángot fogtam. De ha untat a horgászat, akkor vajon hogy éreztem volna magam? Alighanem teljesen kimerülök ilyen komoly erőfeszítésektől ezerötszáz méterrel a tengerszint fölött. Még az olyan kimerítő tevékenységben is, mint a hegymászás, jobban belefáradhat az ember az unalomba, mint a megerőltető testedzésbe. Például S. H. Kingman úr, a minneapolisi Farmers and Mechanics Savings Bank elnöke olyan történetet mesélt nekem, ami remekül illusztrálja ezt az állításomat. 1953 júliusában a kanadai kormány megkérte a Kanadai Alpinista Klubot, adjon vezetőket, hogy a Prince of Wales Rangers állományát kiképezzék a hegymászásban. Kingman úr volt az egyik vezető. Elmesélte, hogy ő és a többiek - a legfiatalabb negyvenkét, a legidősebb ötvenkilenc éves volt - hosszú gyalogtúrákra vitték ezeket a fiatal katonákat, gleccsereken és hómezőkön át, föl egy húszméteres függőleges sziklafalon, amelyet kötelekkel kellett megmászniuk, az apró repedésekben épphogy meg tudták vetni a lábukat. Megmászták a Michael's csúcsot, a Vice-President csúcsot és még sok névtelen hegycsúcsot a kanadai Sziklás-hegység Little Yoho völgyében. Tizenöt óra hegymászás után ezek a kitűnő kondícióban levő fiatal emberek (akik egy hathetes kommandós kiképzés után voltak) majdnem összeestek a fáradtságtól. Az okozta-e kimerültségüket, hogy azokat az izmaikat használták, amelyeket a kommandós kiképzés nem mozgatott meg? Aki ismeri ezt a kiképzést, az nevetni fog ezen az ötleten! Nem, azért merültek ki, mert unták a hegymászást. Annyira fáradtak voltak, hogy sokan elaludtak még vacsora előtt. De a vezetők - akik kétszer-háromszor idősebbek voltak - elfáradtak-e? Igen, de nem merültek ki. Megvacsoráztak és még órákon át beszélgettek élményeikről. Nem voltak kimerültek, mert érdekelte őket, amit csináltak. Mikor a Columbia Egyetemen dolgozó Dr. Edward Thorndike kísérleteket végzett a fáradtsággal kapcsolatban, majdnem egy hétig tartott ébren fiatal embereket azzal, hogy mindig valami érdekeset csináltak. Sok vizsgálódás után Dr. Thorndike állítólag azt mondta: ,,A teljesítmény esetleges csökkenésének egyetlen oka az unalom." Ha szellemi dolgozó vagy, akkor ritkán fáradsz bele a munka mennyiségébe. Talán az fáraszt el, amit nem végeztél el. Például jusson eszedbe, mikor a múlt héten egy nap folyton félbeszakítottak. Nem tudtál levelekre válaszolni. Elúsztak a megbeszéléseid. Baj itt is, ott is. Aznap minden rosszul ment. Semmit sem tudtál végezni, de hullafáradtan mentél haza - hasogató fejfájással. Másnap ment minden, mint a karikacsapás. Negyvenszer annyit tudtál végezni, mint előző nap. És olyan frissen mentél haza, mint egy harmatos rózsaszál. Tapasztaltál már ilyet. Én is. Mi ebből a tanulság? Fáradtságunkat gyakran nem a munka okozza, hanem a szorongás, a frusztráció és a bosszúság. Míg ezen a fejezeten dolgoztam, elmentem megnézni Jerome Kern kedves musicaljének, a Showhajó-nak a felújítását. Andy kapitány, a Gyapotvirág parancsnoka azt mondja egyszer filozofikus hangulatban: ,,Azok a szerencsés fickók, akik abból élnek, amit szívesen csinálnak." Azért szerencsés fickók, mert több az örömük, az energiájuk, kevesebb a gondjuk és a fáradságuk. Ahol az érdeklődésed van, ott az energiád is. Végigsétálni az utcán egy házsártos férjjel vagy feleséggel fárasztóbb, mint tizenöt kilométert gyalogolni imádott kedveseddel. És akkor mi van? Mit tehetsz te? Például mit tett egy gépírókisasszony - aki Oklahomában, Tulsában dolgozott egy olajcégnél. Minden hónapban több napig a lehető legunalmasabb munkát kellett végeznie: nyomtatott kérdőíveket kitölteni olajkutatóhelyek bérletéről, beírni a számokat és adatokat. Ez a munka annyira unalmas volt, hogy önvédelemből érdekessé akarta tenni. Hogyan? Mindennap versenyzett magával. Megszámolta, hány űrlapot töltött ki délelőtt, és délután megpróbálta a saját teljesítményét túlszárnyalni. Minden nap termését megszámolta, és másnap megpróbált többet csinálni. Mi lett az eredmény? Nemsokára több űrlapot tudott kitölteni, mint bármelyik másik gépírókisasszony az osztályon. És mi haszna volt mindebből? Megdicsérték? Nem... Megköszönték? Nem... Előléptették? Nem... Több fizetést kapott? Nem... De kivédte a fáradtságot, amelyet az unalom szül. Szellemi élénkítőszer volt. Mert igyekezett, hogy unalmas munkáját érdekessé tegye, több energiája, több kedve maradt, és szabad óráiban sokkal jobban érezte magát. Véletlenül tudom, hogy ez a történet igaz, mert én vettem feleségül ezt a lányt. De itt van egy másik gépírókisasszony története, aki azt tapasztalta, megéri, ha úgy tesz, minthamunkája érdekes lenne. Eleinte küzdött a munkájával. Ma már nem. Vallie G. Golden kisasszony ő, az illinois-i Elmhurstből. Így írta meg nekem: ,,Az irodában négyen vagyunk gépírónők, és mindannyiunknak többen diktálnak. Egyszer-egyszer torlódnak ezek a feladatok. Egy nap, mikor az osztályvezetőhelyettes ragaszkodott hozzá, hogy újragépeljek egy hosszú levelet, lázadozni kezdtem. Megpróbáltam bebizonyítani, hogy a levelet ki lehet javítani úgy is, ha nem gépelem újra - ő pedig azzal vágott vissza, ha én nem vagyok hajlandó, majd keres mást! Fuldoklottam a dühtől! De ahogy elkezdtem újragépelni a levelet, hirtelen eszembe jutott, hogy sokan kapva-kapnának az állásomon. És az is, hogy azért fizetnek, hogy gépeljek. Kezdtem jobban érezni magam. Hirtelen úgy döntöttem, úgy fogom végezni a munkámat, mintha élvezném - akkor is, ha utálom. Ezt a fontos felfedezést tettem: ha úgy dolgozom, mintha élvezném, akkor valamennyire élvezem is. Azt is tapasztaltam, hogy gyorsabban dolgozom, ha élvezem a munkám. Ennek hála ma már ritkán kell túlóráznom. Új felfogásomnak köszönhetem, hogy jó munkaerőként tartanak számon. És amikor az egyik osztály felügyelőjének személyi titkárnőre volt szüksége, engem kért - mert, mint mondta, nem vagyok kelletlen, ha többet kell dolgozni! A megváltozott szellemi beállítottság hatalmának felfedezése nagyon fontos volt a számomra. Csodát tett!" Golden kisasszony Hans Vaihinger professzor csodatévő ,,mintha" filozófiáját ültette át a gyakor latba. Ő tanított meg minket arra, viselkedjünk úgy, ,,mintha" boldogok lennénk - és a többi. Ha úgy teszel, ,,mintha" érdekelne a munkád, akkor ez a tettetés valóságos érdeklődést ébreszt benned. Ezenkívül csökkenti a fáradtságodat, a feszültségedet és a szorongásaidat. Néhány éve Harlan A. Howard olyan döntést hozott, ami teljesen megváltoztatta az életét. Elhatározta, hogy unalmas munkáját érdekessé teszi -és bizony nagyon unalmas volt a munkája: mosogatott, takarított és fagylaltot szolgált föl a középiskolai kantinban, míg a többi fiú focizott vagy a lányok körül legyeskedett. Harlan Howard utálta a munkáját - de mivel kénytelen volt végezni, elhatározta, hogy tanulmányozza a fagylaltot - hogyan készítik, milyen alapanyagokat használnak, miért jobb egyik fagylalt, mint a másik. Tanulmányozta a fagylalt kémiáját, és ő lett az iskola legjobb kémikusa. Most már annyira érdekelte az élelmiszerkémia, hogy beiratkozott a massachusettsi Állami Főiskolára ,,élelmiszertechnológia" szakra. Mikor a New York-i Kakaótőzsde százdolláros díjat írt ki a kakaó és a csokoládé felhasználásáról szóló legjobb tanulmányra - a versenyben minden főiskolás hallgató indulhatott -, mit gondolsz, ki nyert?... Ő bizony. Harlan Howard. Mikor nem talált állást, laboratóriumot rendezett be massachusettsi amhersti házuk alagsorában. Nem sokkal ezután új törvényt hoztak. A tejben levő baktériumokat meg kellett számlálni. Harlan A. Howard hamarosan mind a tizennégy amhersti tejvállalatnak dolgozott - és két asszisztensre volt szüksége. Vajon hol fog tartani huszonöt év múlva? Addigra azok az emberek, akik most az élelmiszerkémiai vállalkozásokat vezetik, nyugdíjba mennek vagy meghalnak; a helyükre azok a fiatalemberek kerülnek, akikből most csak úgy sugárzik a lelkesedés és a vállalkozószellem. Huszonöt év múlva Harlan A. Howard lesz szakmájában az egyik vezéregyéniség, néhány osztálytársa viszont, akiknek fagylaltot árult, megkeseredik, munkanélküli lesz, szidja a kormányt, és azon panaszkodik, hogy nem volt soha esélye. Harlan A. Howardnak sem lett volna, ha nem akar érdekessé tenni egy unalmas munkát. Évtizedekkel ezelőtt élt egy másik fiatalember, aki szintén nagyon unta a munkáját; egy gyárban csavarokat esztergált. A keresztneve Sam. Sam szívesen kilépett volna, de félt, hogy nem talál más munkát. Mivel végeznie kellett ezt az unalmas munkát, Sam érdekessé akarta tenni. Ezért versenyezni kezdett a mellette álló esztergagépen dolgozó munkással. Az egyikük lesimította a csavarokat, a másik megfelelő méretűre esztergálta. Néha gépet cseréltek és versenyeztek, ki tud több csavart csinálni. A művezetőnek tetszett, milyen gyorsan és pontosan dolgozik Sam, és nemsokára jobb munkát adott neki. Ez volt az első az előléptetések hosszú sorában. Harminc évvel később Sam - Samuel Vauclain - a Baldwin Mozdonygyár igazgatója lett. De élete végéig esztergályos maradt volna, ha nem akarja unalmas munkáját érdekessé tenni. H.V. Kaltenborn - a híres rádiós hírmagyarázó -egyszer elmeséltem nekem, ő hogyan tett érdekessé egy unalmas munkát. Mikor huszonkét éves volt, egy szarvasmarhákat szállító hajón kelt át az Atlanti- óceánon, ő etette és itatta az állatokat. Biciklivel végigbarangolta Angliát és éhesen, egy fillér nélkül érkezett Párizsba. Zálogba csapta öt dollárért a fényképezőgépét, feladott a The New York Heraldpárizsi kiadásában egy hirdetést, és talált is állást: sztereoszkópos diaképvetítőket kellett árulnia. Én még emlékszem ezekre a régi sztereoszkópos vetítőkre, melyeket a szemed elé kellett tartani, hogy két, hajszálra egyforma képet megnézz. Amíg a képeket néztük, csoda történt. A sztereoszkóp két lencséje egymásra vetítette a két képet, és háromdimenzióssá tette. Fantasztikus térélményt adott. Szóval Kaltenborn ezeket a gépeket árulta Párizst járva - és nem beszélt franciául. De az első évben ötezer dollárt keresett, és az egyik legjobban fizetett ügynök lett abban az évben Franciaországban. H. V. Kaltenborn szerint ez az élmény legalább annyit segített neki, hogy azokat a tulajdonságait fejlessze, amelyeknek sikerét köszönheti, mint akármelyik év a Harvardon. Önbizalom? Ő maga mondta nekem, hogy ezek után még a Kongresszus jegyzőkönyveit is el tudta volna adni a francia háziasszonyoknak. Ebben az időben közelről megismerte a franciák életét, és tudása később bőven kamatozott, amikor a rádióban az európai híreket kellett magyaráznia. Hogy lett belőle profi ügynök, ha nem tudott franciául? Munkaadójával leíratta tökéletes franciasággal a rábeszélő mondatokat, és bevágta őket. Megnyomta a csengőt, a háziasszony ajtót nyitott, és Kaltenborn rákezdett betanult beszédére, olyan szörnyű akcentussal, hogy az már mulatságos volt. Az asszonynak képeket mutatott, és ha kérdeztek tőle valamit, megrántotta a vállát, azt mondta ,,amerikai. .. amerikai". Levette a kalapját, és megmutatta beszédét, melynek egy tökéletes franciaságú példányát a kalapja belsejébe ragasztotta. Az asszony elnevette magát, ő is nevetett - és még több képet mutatott. Mikor erről mesélt nekem, bevallotta, hogy a munka egyáltalán nem volt könnyű. Egy tulajdonsága vitte sikerre: elszántsága, hogy érdekessé teszi. Minden reggel indulás előtt belenézett a tükörbe, és lelkesítő beszédet intézett magához: ,,Kaltenborn, ezt kell csinálnod, ha enni akarsz. És ha már muszáj - miért ne élveznéd? Ahányszor becsengetsz valahová, képzeld azt, hogy színész vagy a rivaldafényben és közönség figyel. Amit csinálsz, az van olyan mulatságos, mint egy színpadi jelenet. Csináld hát szívvel-lélekkel!" Kaltenborn úr elmesélte, hogy ezek a lelkesítő szavak segítettek neki, hogy a gyűlölt és rettegett munkából kellemes kalandot csináljon, ami ráadásul nagy haszonnal járt. Mikor megkérdeztem tőle, milyen tanácsot tud adni a sikerre vágyó amerikai fiatalembereknek, ezt válaszolta: ,,Kelj versenyre magaddal minden reggel. Rengeteget beszélünk arról, milyen fontos a testgyakorlás, hogy felrázzon abból a félálomból, amelyben olyan sokat ténfergünk. De ennél is nagyobb szükségünk van lelki és szellemi gyakorlatokra, hogy tettekre sarkalljanak. Minden reggel tarts magadnak lelkesítő beszédet." A reggeli lelkesítő beszéd ostobaság lenne, fölösleges, gyerekség? Éppen ellenkezőleg, ez a helyes pszichológia lényege. ,,Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik." E szavak ma ugyanolyan igazak, mint ezernyolcszáz évvel ezelőtt, mikor Marcus Aurelius először leírta őket az Elmélkedésekben: ,,Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik." Ha a nap minden órájában beszédet tartasz magadnak, rá tudod vezetni magad, hogy bátor és boldog, hasznos és békés gondolataid legyenek. Ha beszélsz magadnak mindarról, amiért hálás lehetsz, olyan gondolatokkal töltheted meg az elméd, melyek szárnyalnak és dalolnak. Ha helyesek a gondolataid, bármilyen munkát kellemesebbé tehetsz. A főnököd azt akarja, érdekeljen a munkád, mert így ő több pénzt keres. De hagyjuk, mit akar a főnök. Csak arra gondolj, mi hasznod lesz belőle, ha érdekel a munkád. Ne feledd, hogy megkétszerezheti az örömöt, amit az életben lelsz, hiszen ébren töltött óráid felét a munkahelyeden töltöd, és ha a munkádban nem találsz örömet, akkor talán másban sem. Jusson mindig eszedbe, ha érdekel a munkád, akkor eltereli gondolataidat a szorongásaidról, és végső soron valószínűleg előléptetést és magasabb fizetést szül. És ha mégsem, akkor is minimumra csökkenti a fáradtságot és segít, hogy a szabad idődet élvezhesd.

0 komment , kategória: Szép írások

Címkék: félbeszakítottak, megkétszerezheti, háromdimenzióssá, erőfeszítésektől, háziasszonyoknak, franciaországban, fiatalembereknek, élelmiszerkémiai, olajkutatóhelyek, gépírókisasszony, felhasználásáról, elmélkedésekben, beállítottságod, szemfájdalmakra, felvillanyozott, szarvasmarhákat, élelmiszerkémia, mindannyiunknak, vállalkozásokat, végigbarangolta, diaképvetítőket, kimerültségüket, fényképezőgépét, szorongásaidról, gyomorpanaszok, megbeszéléseid, megváltoztatta, massachusettsi, laboratóriumot, feszültségedet, felügyelőjének, teljesítményét, megvacsoráztak, kanadaisziklás, vezéregyéniség, tulajdonságait, fáradtság legfőbb, utcátokban lakó, este tökéletesen, kedve megjavult, szobájába rohant, unalom fáradtságot, diákok fáradtak, vizsgálat kimutatta, szervezet azonnal, illető érdeklődni, tengerszint fölött, olyan kimerítő, megerőltető testedzésbe, minneapolisi Farmers, kanadai kormány, egyik vezető, TEHETÜNK FÁRASZTÓ, NYOMASZTÓ ÉS BÉNÍTÓ UNALOM, Joseph, Pszichológiai Értesítő-ben, Corral Creeket, Például, Mechanics Savings Bank, Kanadai Alpinista Klubot, Wales Rangers, Sziklás-hegység Little Yoho, Columbia Egyetemen, Edward Thorndike, Jerome Kern, Vallie, Hans Vaihinger, Harlan, Harlan Howard, Állami Főiskolára, York-i Kakaótőzsde, Samuel Vauclain, Baldwin Mozdonygyár, York Heraldpárizsi, Szóval Kaltenborn, Marcus Aurelius,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]