|
2016-11-02 17:51:37, szerda
|
|
|
A nemzeti értéket tartalmazó értéktár megnevezése:
Pécsi Települési Értéktár, Baranya Megyei Értéktár, Magyar Értéktár
4. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása :
A Zsolnay márkanév már immáron 160 éve a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe.
Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Mind technológiai megoldásokban mind pedig a
művészi kivitelezésben úttörő szerepet játszott, magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően
olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely, Lechner Ödön és
még sokan mások.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. története 1853-ra nyúlik vissza. Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrából
megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben a cégbejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott.
Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges felszereltségű, kézi erőre berendezett üzemet. A csupán helyi piacra termelő, a kereskedelmi
tömegáruk versenyétől elszegényedett fazekasokat (8-10 főt) foglalkoztató üzem kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket
gyártott. A tőkehiánnyal küszködő, fejlesztést és gépesítést nélkülöző műhely nem tudott megküzdeni a piaci verseny nehézségeivel. Az
elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben - egy évi csendestársi viszony után - átvette Ignác bátyjától a
vezetést. Az üzem ezután fejlődött világhírű gyárrá.
1870-es évek közepén a 15-20 munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a külföldi szakembereken kívül a Zsolnay család tagjainak is része
volt. Mind Vilmos, mind pedig gyerekei: Teréz, Júlia, Miklós részt vettek termékek minőségének javításában, a kínálat bővítésében és a
vevőkkel való kapcsolat megteremtésében, ápolásában. Folyamatos kísérletek és fejlesztőmunkák folytak, és az üzem annyira a család
életének részévé vált, hogy a lakóházaikat is a gyár területén építették fel. Szívós kitartásuknak köszönhetően az elefántcsontszínű máz és
a magastüzű díszítés tökéletes technikájával és szépségével felzárkózott korának élvonalbeli kerámiaiparához és az ország első művészi
kerámiát gyártó üzemévé vált. 1874-től a Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett magyaros és perzsa stílusú díszítmények, melyek
az 1880-as évek végéig a Zsolnay legjellegzetesebb mintái voltak, igen nagy hírt szereztek a magyar kerámiának kül- és belföldön
egyaránt.
1900 márciusában, apja halálakor Zsolnay Miklós átvette a gyár vezetését. A képzett, több nyelven beszélő, művelt üzletember a gyár
termelését a maximális kihasználtságát és az elérhető legnagyobb nyereség szempontjából határozta meg. Üzletkötéseinek köszönhetően a
kevésbé nyereséges díszmű mellett a jól jövedelmező építészeti kerámiával és ipari porcelánnal a Zsolnay-gyár mind a külföldi, mind a
hazai piacon elfoglalta helyét.
Annak ellenére, hogy 1900-1902 között 1400 új forma született és néhány új mázat is ebben az időszakban kísérleteztek ki, Miklós
irányítása alatt az ipari termelés került túlsúlyba. 1910 körül a művészi díszmű-gyártás egyre inkább háttérbe szorult. A termelésben a
korabeli infrastruktúra fejlesztési igényeinek megfelelően az építészeti kerámia, a kályha-, a cső- és szigetelőgyártás játszotta a főszerepet.
Az első világháború évei alatt a díszmű- és az építészeti kerámiagyártás szinte teljesen megszűnt; helyette csak a hadi célokat szolgáló ipari
porcelán, főként elektromos szigetelők gyártása folytatódott. A háborút követő általános válság és elszegényedés, a nyersanyagforrások
elvesztése az új politikai és vámhatárok következtében a Zsolnay gyárat is nagyon rosszul érintette. Mindezt tetézte Zsolnay Miklós
folyamatosan elhatalmasodó betegsége. Miklós 1922-ben bekövetkezett halálakor - az évek óta vezetői pozíciót betöltő - örökösei (örökbe
fogadott unokaöccsei) vették át a gyár irányítását. A háború utáni lassú kibontakozás teljes átszervezéssel, a villamosítás tervszerű
kiépülésével és a porcelánfajansz gyártásának megszüntetésével, ill. a porcelángyártás bevezetésével kezdődött. Mivel a fennmaradást a
porcelánra való átállás jelentette, a porcelánszigetelők mellett megkezdték az étkezési porcelánedények gyártását.
|
|
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
Címkék: szigetelőgyártás, megszüntetésével, épületkerámiákat, porcelángyártás, porcelánedények, porcelánfajansz, fejlesztőmunkák, kihasználtságát, üzletkötéseinek, megteremtésében, kerámiaiparához, kivitelezésben, felszereltségű, átszervezéssel, kerámiagyártás, elszegényedett, infrastruktúra, manufaktúrából, elárverezéstől, következtében, cégbejegyzést, szakembereken, kísérleteztek, foglalkoztató, nehézségeivel, szempontjából, elszegényedés, megoldásokban, elhatalmasodó, kitartásuknak, megalapította, bevezetésével, technikájával, bekövetkezett, keménycserép, manufaktúrát, nemzeti értéket, nemzeti érték, művészi érték, állandó megújulás, gyár munkájában, pécsi Zsolnay, lukafai keménycserép, cégbejegyzést módosítva, kezdetleges felszereltségű, csupán helyi, tőkehiánnyal küszködő, piaci verseny, üzem ezután, 15-20 munkást, külföldi szakembereken, kínálat bővítésében, Pécsi Települési Értéktár, Baranya Megyei Értéktár, Magyar Értéktár, Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely, Lechner Ödön, Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt, Zsolnay Miklós, Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, Zsolnay Ignác, Zsolnay Vilmos, Mind Vilmos, Zsolnay Teréz, Zsolnay Júlia,
|
|
|
|
nemzeti értéket, nemzeti érték, művészi érték, állandó megújulás, gyár munkájában, pécsi Zsolnay, lukafai keménycserép, cégbejegyzést módosítva, kezdetleges felszereltségű, csupán helyi, tőkehiánnyal küszködő, piaci verseny, üzem ezután, 15-20 munkást, külföldi szakembereken, kínálat bővítésében, üzem annyira, gyár területén, magastüzű díszítés, ország első, 1880-as évek, magyar kerámiának, gyár vezetését, maximális kihasználtságát, elérhető legnagyobb, időszakban kísérleteztek, ipari termelés, művészi díszmű-gyártás, építészeti kerámia, első világháború, építészeti kerámiagyártás, hadi célokat, háborút követő, gyár irányítását, háború utáni, villamosítás tervszerű, porcelánfajansz gyártásának, porcelángyártás bevezetésével, étkezési porcelánedények, szigetelőgyártás, megszüntetésével, épületkerámiákat, porcelángyártás, porcelánedények, porcelánfajansz, fejlesztőmunkák, kihasználtságát, üzletkötéseinek, megteremtésében, kerámiaiparához, kivitelezésben, felszereltségű, átszervezéssel, kerámiagyártás, elszegényedett, infrastruktúra, manufaktúrából, elárverezéstől, következtében, cégbejegyzést, szakembereken, kísérleteztek, foglalkoztató, nehézségeivel, szempontjából, elszegényedés, megoldásokban, elhatalmasodó, kitartásuknak, megalapította, bevezetésével, technikájával, bekövetkezett, keménycserép, manufaktúrát, meghatározót, köszönhetően, csendestársi, díszítmények, technológiai, felzárkózott, kereskedelmi, kiépülésével, kibontakozás, tőkehiánnyal, jellemzőinek, történetének, villamosítás, fennmaradást, folyamatosan, fejlődésében, folytatódott, lakóházaikat, megnevezése, termelésben, minőségének, fejlesztést, , ,
|
|
|
|
2024. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 409
- e Hét: 1416
- e Hónap: 9284
- e Év: 51229
|
|
|