Érdekesség - MIRE KÉPESEK AZ ELEKTRONOK,Niels Bohr,Werner Heisenberg, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Érdekesség

2017-07-04 22:39:50, kedd

	MIRE KÉPESEK AZ ELEKTRONOK? Semmi kétség: ha áramütés ér bennünket, azt elektronoknak köszönhetjük. Ha bekapcsolunk egy izzólámpát, az áramló elektronok hozzák létre a fényhullámokat. És ugyancsak az elektronok azok, amelyek egy antennában rádióhullámokat keltenek. Szinte mindenhol találkozunk velük, de hogy pontosabban mi is rejlik e jelenségek hátterében, az továbbra is titokzatos. Annyi mindenesetre biztos, hogy az elektronok kicsik, mi több, nagyon kicsik. Iskolai tanulmányainkból talán emlékszünk, hogy az elektron tömege a proton tömegének 1800-ad része. S mivel már maga a proton is mintegy tízezerszer kisebb a legkisebb atomnál, az elektronok méretét aligha tudjuk elképzelni. Mindennek ellenére az elektronok - a kvarkok mellett, amelyekből a protonok állnak - a legkisebb ismert, valódi részecskék közé tartoznak. Szemléletes, de hamis Általánosan ismert tény az is, hogy az elektronok negatív töltést hordoznak. Ennek köszönhető, hogy rendszerint a protonok körül keringenek, amelyek töltése ezzel szemben pozitív. Ezt a képződményt (amelyben protonok mellett még neutronok is találhatók) nevezzük atomnak. A protonok és az elektronok közötti számottevő méretbeli különbségek ellenére a töltéseik nagysága egyforma, csak éppen ellentétes. Az egyszerűség kedvéért azt szokták mondani, hogy az elektronok meghatározott pályákon keringenek a protonokból és neutronokból álló atommag körül, az atomok egyes típusai (a kémiai elemek) pedig a protonok és az elektronok számában különböznek egymástól. Ez az elképzelés-az ún. Bohr-féle atommodell - igen szemléletes ugyan, részben azonban hamis. Nem pontos benn például az, hogy Niels Bohr elgondolása szerint az elektronok előre meghatározott pályákon keringenek. Ezzel elvileg megadná az elektron pontos helyét és impulzusát, ami pedig Werner Heisenberg 1927-ben megfogalmazott határozatlansági reláció tétele értelmében lehetetlen. Csak a kvantummechanika - amely erre a határozatlansági összefüggésre épül - tette utóbb lehetővé az atom elektronburkában uralkodó viszonyok pontos kiszámítását. A kutatók feladták tehát a fizikailag nem mérhető értékek, mint az elektron pályájának, helyének, valamint sebességének meghatározására irányuló törekvéseket, és kvantummechanikai számításokkal olyan eredményekre jutottak, amelyek semmiképp sem szemléletesek. Ezeknek a kvantummechanikai fogalmaknak a segítségével most már határozott kijelentések tehetők az elektronok valószínű tartózkodási helyével kapcsolatban, ugyanakkor ezen elképzelések az elektronok természetét illetően is másfajta elgondolásokhoz vezettek. Így például arra, hogy az elektronok nemcsak részecske-, de hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek. Tudnunk kell, o hogy a kvantummechanika elnevezés onnan származik, hogy azok a jelenségek, amelyekkel ez az elmélet foglalkozik (ezek lehetnek részecskék, hullámok vagy energia), mindig kvantálva vannak, azaz energiájuk csakis bizonyos mennyiségekben vagy adagokban fordulhat elő. Első hallásra mindezt valószínűleg sokak számára nem könnyű elképzelni. Mi tehát az elektron? Részecske vagy hullám? A válasz egyszerű: mindkettő! Igazi kvantummechanikai értelmében az elektronok soha nem csak részecskék vagy csak hullámok. Mindig rendelkeznek mindkét tulajdonsággal, minek következtében a kvantummechanikában állapotokról beszélünk. Az elektronok e kettős viselkedése nehezen érthető ugyan, mégis ez a valóság. Ezt a tényt nem csak különböző klasszikus fizikai kísérletekkel (többek között a katódsugarak vizsgálatával vagy az elektronok interferenciájával) sikerült réges-rég igazolni, de a mindennapi életben is szinte állandóan kihasználjuk kettős (részecske-hullám) természetüket. Valódi részecskék E kettősség ellenére az elektronok valódi részecskék. A kvantummechanika értelmében esetükben ráadásul igazi elemi részecskékről beszélhetünk. A mai álláspont szerint oszthatatlanok, semmiféle jel nem mutat arra, hogy tovább oszthatók lennének.

0 komment , kategória: Érdekességek

Címkék: kvantummechanika, elektronburkában, határozatlansági, tanulmányainkból, meghatározására, elgondolásokhoz, rádióhullámokat, megfogalmazott, mennyiségekben, tulajdonsággal, fényhullámokat, oszthatatlanok, számításokkal, részecskékről, meghatározott, következtében, szemléletesek, összefüggésre, kísérletekkel, vizsgálatával, elektronoknak, természetüket, kijelentések, mindenesetre, kihasználjuk, tartózkodási, elképzelések, neutronokból, állapotokról, rendelkeznek, beszélhetünk, bekapcsolunk, köszönhetjük, kapcsolatban, segítségével, sebességének, áramló elektronok, elektronok azok, antennában rádióhullámokat, elektronok kicsik, elektron tömege, proton tömegének, legkisebb atomnál, elektronok méretét, elektronok –, kvarkok mellett, protonok állnak, legkisebb ismert, elektronok negatív, protonok körül, elektronok közötti, töltéseik nagysága, MIRE KÉPESEK AZ ELEKTRONOK, Niels Bohr, Werner Heisenberg,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]