|
2018-08-07 22:44:09, kedd
|
|
|
Egy Liebig nevű vegyész azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát
A történet az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor is egy Liebig nevű vegyész határtalan önbizalmával azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát. Ez, természetesen nem tudta helyettesíteni az addig használt szerves trágyát, az élő tápanyagokat, és ennek a táptalaj minőségére, valamint a növények - és a mi - egészségünkre is mélyreható következményei lettek. Voltak ugyan, akik kételkedtek az új találmányban, így az a bizonyos gazda is, aki egy kísérletet kívánt tenni, mielőtt vakon elhitte volna a tudomány ezen úttörőjének állításait. Legelőjét ősszel két részre osztotta, az egyik felét a szokásos tehéntrágyával, míg a másik felét az új keletű találmánnyal trágyázta meg. Tavasszal, miután állatait kiengedte legelni, kíváncsian várt. Az állatok némi kóstolgatás után a szerves trágyával trágyázott területen kötöttek ki. A történetnek itt vége is lehetne, azonban sajnos nem így történt.
Az intenzív mezőgazdaság a műtrágya bevezetése után a permetezőszerek legkülönfélébb fajtáit is elkezdte alkalmazni, amelytől a kártevők és a gyomok hatásosabb visszaszorítását és nagyobb termésátlagokat reméltek. A természetet azonban nem lehetett ilyen könnyen kijátszani. Az egyoldalú műtrágyázás a föld kimerüléséhez és elnitrátosodásához vezetett, a permetezőszerek pedig nem csak abban tettek kárt, akit, vagy amit megcéloztak velük. Számos képviselőjükről derült ki az elmúlt évtizedek során, hogy rendkívül súlyos mérgek, így lehetnek rákkeltők illetve számos szervet és szervrendszert károsíthatnak. A permetezőszerek több évtizedes használatának következtében Földünk olyannyira elszennyeződött, hogy az egyáltalán nem, vagy csak részben elbomlott peszticid maradványok minden felszíni és felszín alatti vizünkben megtalálhatók. Az egyik leghírhedtebb képviselőjük a DDT -, amelyet évtizedekig használtak mielőtt rendkívül mérgező volta kiderült, és végre kivonták a forgalomból - ma az Antarktisz jegében is fellelhető. Feltalálóját annak idején legalább olyan nagyra becsülték, mint Liebig urat a maga korában - Nobel-díjjal jutalmazták a DDT feltalálásáért.
A biogazdálkodás, amely nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, nem alkalmaz se szintetikus növényvédő szereket, se szintetikus trágyát. Növénytársításokkal, istállótrágyával, komposzttal vagy folyékony trágyával - mint például a csalánlé - növényi, állati vagy ásványi eredetű permetezőszerekkel dolgozik, kerülve a monokultúrát. Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz. A biotermékek minőségét számos kutatóintézet vizsgálta az utóbbi évtizedekben világszerte. Kutatási módszereik a hagyományos analitikai módszerektől a mai tudomány által csak vonakodva elfogadott módszerekig terjednek. A kutatások túlnyomó többsége hosszú távú vizsgálatból állt, igen nagyszámú anyagot vizsgálva mind a bio, mind a konvencionális termékeknél.
Mérgek és méregmaradványok
A vásárlók túlnyomó többsége a permetezőszerek elhagyását tartja a biortermékek legfontosabb kritériumának, amely által elszennyeződött világunkban a biotermékek, lényegesen kevesebb mérget tartalmaznak, mint konvencionálisan termelt rokonaik. Közvetlenül biotermelőktől származó próbák alapján a biotermékek 92-97%-a mentes a peszticid maradványoktól, míg a konvencionális termékek 49-61%-ról mondható el ugyanez. Ugyanakkor a biotermékek 3-6%-ánál előforduló permetezőszer mennyiség nem lépi túl a legmagasabb engedélyezett értéket, míg a hagyományos terményeknél ez a próbák 3-6%-nál megfigyelhető. Átlagon felüli peszticid értékei miatt a fejes salátát tudatosan nem vonták be az idézett vizsgálatba.
Nem csak a kipermetezett permetezőszerek mennyisége, hanem a termőföld milyensége is jelentőséggel bír a növények méregtartalmára nézve. A bécsi Landwirtschaftlich-chemichen Bundesanstalt vizsgálatai szerint a búza például a nem megfelelő termőtalajból tízszer annyi kadmiumot vesz fel, mint egy jó minőségű, humuszban gazdag talajból - miközben a talaj kadmium tartalma mindkét esetben megegyező. Holland laboratóriumi vizsgálatok során a paradicsomok a felvett kadmiumot leadták, amennyiben megfelelő minőségű tápanyaghoz jutottak. Okként feltételezhető, hogy a növények bizonyos tápanyagok hiánya esetén rokon, vagy hasonló szerkezetű anyagokat vesznek fel a talajból, még akkor is, ha ezek méreganyagok, ily módon próbálva a talajban lévő hiányt ellensúlyozni. Ha azonban lehetőségük nyílik a mérgeket tápanyagokra helyettesíteni, a káros anyagokat le fogják adni. Egy ausztrál vizsgálat szabadföldi és üvegházi salátákat és hagymákat vizsgált nehézfém-tartalomra egyazon műtrágyát használó, hagyományos termesztési mód mellett. Miközben az üvegházi növényekben a nehézfémtartalom meredeken megugrott, a szabadföldi kultúrákban általában alacsony maradt.
A zöldségfélék több g/kg-os nitrát tartalma a hagyományos mezőgazdasági termelésben manapság “normálisnak" számít. Azonban ezek a mennyiségek egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ugyanakkor a biológiai termelésből származó próbák nitrát tartalma minden esetben alacsonyabb, mint az intenzív mezőgazdaságból származó próbáké, míg az üvegházi kultúrák esetén minden alkalommal lényegesen magasabb értékeket mértek. A magas nitrát tartalom egyértelműen a növények anyagcsere zavarából adódik, mivel a felvett nitrogént a növény nem tudja fehérjévé alakítani, amelyet egyrészt a műtrágyák túlzottan magas nitrát tartalma, másrészt a nem megfelelő asszimilációs körülmények okoznak.
Szintén nem elhanyagolható tény a betakarítás időzítése, hiszen nem mindegy hogy kora reggel vagy délután, illetve estefelé szedjük fel a sárgarépát, vagy mennyivel a betakarítás előtt locsoltuk meg. Ezen tényezők mind meghatározzák a termény nitrát tartalmát.
Finomabb, tartalmasabb, tartósabb?
A biológiai termelési módnál a talaj ásványi sókban, nyomelemekben gazdagabb, egészében egészségesebb, amely a növények beltartalmi értékeire is komoly hatással van. Analitikai vizsgálatok szerint a növények szárazanyagtartalma 25%-kal, fehérje tartalma 18%-kal, cukortartalma 19%-kal, káliumtartalma 18%-kal, kalciumtartalma 10%-kal míg vas- és magnéziumtartalma 77%-kal magasabb mint a konvencionálisan termelt növényeké.
A holland vízízű paradicsomok jelképévé váltak az intenzív termelésből adódó íz csökkenésnek. Azonban nem csak a paradicsomok esetében tapasztalható az ízek eltompulása. “Az erőteljes műtrágyázás hatására tapasztalható terménynövekedés a gyümölcsöknél és zöldségféléknél az ízek intenzitásának csökkenéséhez vezet" írja K. Stoll német kutató. W. Schuphan hozzáteszi:" a peszticidek növekvő felhasználásával ízváltozás figyelhető meg, amely extrém esetekben a fajra jellemző tipikus ízek eltűnéséhez vezet". Bár valaminek az íze meglehetősen szubjektív, meghatározhatatlan dolog, a holland, vízízű paradicsomok példájánál maradva, az ízek hiánya vagy tompasága a növények beltartalmi értékeire is fontos felvilágosítással szolgál. Minél intenzívebb valaminek az íze, annál több benne a szervezet számára értékes hatóanyag.
Miközben iparilag előállított élelmiszereken és aromákon felnőtt nemzedékünk természetes ösztöneiben a táplálékot illetően már alig bízhat, az állatvilágban a legmegfelelőbb táplálék kiválasztása az életben maradás egyik feltétele.
Ezt az ösztönös magatartást állatkísérletekben remekül lehet használni a táplálék minőségének meghatározására. Egy bécsi intézet kísérletei szerint patkányok, amelyeket előzőleg kizárólag biológiai illetve hagyományos táplálékkal etettek egyértelműen a minőségileg magasabb rendű táplálékot választották, amely ökológiai termelésből származott.
Az élő, növényi termékek eltarthatósága külső és belső hatások kölcsönhatásának eredménye. Az ökotermeléssel előállított zöldségek és gyümölcsök eltarthatósága egyértelműen jobb, mint a hagyományos termelésből származó növényeké. Lényegesen lassabban romlanak, lassabban zsugorodnak, baktérium és penészgomba csíraszámuk 67 illetve 38%-kal alacsonyabb, mint az intenzív mezőgazdaságból származó termékeké - derült ki több éves, összehasonlító vizsgálatokból.
|
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
Címkék: megjósolhatatlan, nehézfémtartalom, méregmaradványok, terménynövekedés, konvencionálisan, kölcsönhatásának, felhasználásával, istállótrágyával, visszaszorítását, elszennyeződött, permetezőszerek, termésátlagokat, méregtartalmára, zöldségféléknél, mezőgazdaságból, képviselőjükről, meghatározására, kalciumtartalma, elhanyagolhatók, maradványoktól, helyettesíteni, feltalálásáért, legmegfelelőbb, következményei, eltarthatósága, ökotermeléssel, legkülönfélébb, biogazdálkodás, intenzitásának, feltételezhető, konvencionális, élelmiszereken, biotermelőktől, génállományára, elhanyagolható, káliumtartalma, 1800-as évekre, addig használt, táptalaj minőségére, növények –, kísérletet kívánt, tudomány ezen, egyik felét, szokásos tehéntrágyával, másik felét, állatok némi, szerves trágyával, intenzív mezőgazdaság, műtrágya bevezetése, permetezőszerek legkülönfélébb, gyomok hatásosabb, természetet azonban, Landwirtschaftlich-chemichen Bundesanstalt,
|
|
|
|
1800-as évekre, addig használt, táptalaj minőségére, növények –, kísérletet kívánt, tudomány ezen, egyik felét, szokásos tehéntrágyával, másik felét, állatok némi, szerves trágyával, intenzív mezőgazdaság, műtrágya bevezetése, permetezőszerek legkülönfélébb, gyomok hatásosabb, természetet azonban, egyoldalú műtrágyázás, föld kimerüléséhez, permetezőszerek pedig, elmúlt évtizedek, permetezőszerek több, egyik leghírhedtebb, forgalomból –, maga korában, folyamatosan fejlődő, csalánlé –, konvencionális mezőgazdaságé, élővilág génállományára, biotermékek minőségét, utóbbi évtizedekben, hagyományos analitikai, kutatások túlnyomó, konvencionális termékeknél, vásárlók túlnyomó, permetezőszerek elhagyását, biortermékek legfontosabb, biotermékek 92-97%-a, peszticid maradványoktól, konvencionális termékek, biotermékek 3-6%-ánál, legmagasabb engedélyezett, hagyományos terményeknél, próbák 3-6%-nál, fejes salátát, idézett vizsgálatba, kipermetezett permetezőszerek, termőföld milyensége, növények méregtartalmára, búza például, talaj kadmium, felvett kadmiumot, növények bizonyos, talajban lévő, mérgeket tápanyagokra, káros anyagokat, ausztrál vizsgálat, üvegházi növényekben, nehézfémtartalom meredeken, szabadföldi kultúrákban, zöldségfélék több, hagyományos mezőgazdasági, mennyiségek egyáltalán, biológiai termelésből, intenzív mezőgazdaságból, üvegházi kultúrák, magas nitrát, növények anyagcsere, felvett nitrogént, műtrágyák túlzottan, betakarítás időzítése, betakarítás előtt, termény nitrát, biológiai termelési, talaj ásványi, növények beltartalmi, konvencionálisan termelt, holland vízízű, intenzív termelésből, paradicsomok esetében, ízek eltompulása, erőteljes műtrágyázás, ízek intenzitásának, peszticidek növekvő, fajra jellemző, ízek hiánya, szervezet számára, táplálékot illetően, legmegfelelőbb táplálék, életben maradás, ösztönös magatartást, táplálék minőségének, bécsi intézet, minőségileg magasabb, ökotermeléssel előállított, hagyományos termelésből, megjósolhatatlan, nehézfémtartalom, méregmaradványok, terménynövekedés, konvencionálisan, kölcsönhatásának, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1581
- e Hét: 4657
- e Hónap: 7999
- e Év: 60707
|
|
|