Szép napot mindenkinek! - Vörösmarty Mihály,Reményik Sándor,Amikor Istenének, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Szép napot mindenkinek!

2018-12-14 11:12:33, péntek

	Az utolsó lépést kell megtenni! Tömören mondhatnánk úgy is: sok az eszkimó, és kevés a fóka... Ahogy a nemzeti (vagy valamilyen - leginkább üzleti - célból annak látszó) szervezetek száma percről percre szaporodik, úgy zsugorodik a tömegbázis, fogynak a valóban elkötelezett, tettre kész emberek. Ezt a jelenséget mi is a saját bőrünkön érezzük. Az emberek keringnek a nemzeti oldalon, s miközben vándorolnak egyik szervezetből a másikba... vagy teljesen felnyílik a szeme (ez a kevesebb), vagy annyira belefásul az egészbe, hogy hagyja abba az egészet, dob sutba mindent, és süllyed passzivitásba. Ez - sajnos - a rendszer hatékonysága mellett tanúskodik. Miután az emberek kimerítették a rendszer által felkínált/engedélyezett lehetőségeket, s meggyőződtek azok gőzlevezető voltáról (ellenőrzött és a rendszer keretein belül tartott lázadás), avagy öncélúságáról, a végső lépés megtételére, az egyetlen valódi alternatíva felismerésére már keveseknek marad kedvük és erejük. Ahogy növekszik ugyanis a rendszer által felkínált választási lehetőségekből kiábrándulók aránya, törvényszerű, hogy az a hányad, amely az önsajnálatba süllyedés helyett hajlandó rászánni magát az utolsó lépésre, egyre több embert jelent. Miért nem tudnak az emberek kitartani a világnézetük mellett? Azért, mert valójában nincs nekik ilyen. Ebből adódóan a mai Orbán-fanatikusok jelentős része tíz évvel ezelőtt még Medgyesi-fanatikus volt (mert akkor épp ő ígért gázár-nem-emelést), s akik három éve kétharmados többséget biztosítottak a Fidesznek, alig húsz éve ugyanezt tették a MSZP-vel... Mint a hörcsög a mókuskerékben: futnak, futnak, mégis egy helyben állnak, de a mozgás, a változás, a "döntés"élménye azért megvan. Pedig - maradva a hasonlatnál, ha nem az illúziót kergetnék, csak egyetlen lépésre volna szükség, hogy kikerüljenek a mókuskerékből... Az emberek túlnyomó része érzelmi alapon - valami ellen és nem valamiért - politizál, olyanok vezetésével, akik az egyes világnézetek külső jeleit puszta eszközként használják az érvényesülésre. Végül, de nem utolsó sorban: a közösségi oldalak a megfigyelés és a totális ellenőrzés legkifinomultabb eszközei. Feltérképezik az emberek kapcsolatrendszerét, világnézetét, politikai elkötelezettségét, ízlését, fogyasztási szokásait, mindent. Ne gondoljuk, hogy azt a képet, amit egy ilyen oldalon megosztunk (ahol esetleg büszkén pózolunk valamilyen rendezvényen, kart lengetünk, horogkeresztes pólóban feszítünk stb.), csak az látja, akivel megosztottuk. Időnként felröppennek olyan hírek, hogy bizonyos munkaadók alkalmazottaikat és a hozzájuk jelentkezőket is az ilyen oldalakon informálják le, illetve az itt megfogalmazott kritikákért komoly szankciókat alkalmaznak. Ha egy gazdálkodó szervezetnek megéri a facebookot bújnia, mennyivel inkább a hárombetűs szerveknek, melyek az információból élnek, s a leskelődés a mesterségük. ezekben az időkben az iránymutatás, az önállóan gondolkodó, hitüket, identitásukat megőrző csoportok, közösségek összefogása és védelme lesz, hogy minél kevesebb testvérünk hódoljon be az Antikrisztusnak A történet akkor már nem a "hatalomról" vagy a "mindent visszásról" fog szólni, hanem a puszta túlélésről, az embernek maradásról, minél több lélek megmentéséről. E világ atomizáló, eltömegesítő tendenciái ellen ugyanis nem a Facebookon, de nem is a szavazófülkében tudjuk felvenni a harcot, hanem szerves, önfenntartó közösségek létrehozásával, a valós emberi kapcsolatok hálójának újraszövésével és örök értékeinkhez való őszinte visszatéréssel. Vörösmarty Mihály Egy kibujdosott végohajtása Külföld halma födend, leütöttet nem honi harcban, Sírba rokon könytől megsiratatlan esőt; Hintse el, aki letesz nyugalomra, a szánakozó kéz E szivemen hordott port hideg arcaimon. Szent por ez: a haza földéből bujdosva hozám ki, Mely rabigába viszály s orgyilok által esék. Reményik Sándor Ahogy lehet Fogcsikorgató türelemmel, Összeszorított szájjal - Krisztus-követő bús próbálkozással, Majd daccal, lobbanóval, Fojtott igével és visszanyelt szóval, Tenyérrel, mely sima örökké, Csak a zsebben szorul ököllé - Keserű, tehetetlen nevetéssel Békülve meg akármi rendeléssel - Nem csodálkozva már - és csodálkozva mégis, Hogy rajtunk ez is, az is megesett: Hordozzuk, testvéreim, ezt a hordhatatlan, Kínszenvedést virágzó életet. Ahogy lehet... Megalkuvás zsoltárát énekelve, Végtelen rabmenetben csak megyünk, Nincs semmi fegyverünk, Fegyvertelen a lelkünk lázadása, Pedig a vérünk minden csöppje vágyik, Vágyik a Péter vad mozdulatára, Amikor Istenének védelmében A Málkus fülét hirtelen levágta. Kik vagyunk mi? Ó, nem az Alázat, Csak a megalázottság fiai. Nemzedékek büszke hídfői közt Görbülő ív, görnyedő átmenet: Testvéreim, bizony nem élünk jól mi, Nem apáinknak tetsző életet. De aki máskép tehetne helyünkben, Az vesse reánk az első követ! Minden percünk kínzó kiegyezés: Ahogy lehet... Testvérem, korcs hős, alkuvások hőse, Félbenmarad, megmásul mondatod? Egy szikra talán mégis zengve pattan Lángörvényből, mely benned kavarog. Dagadnak benned árvizes erők, Zúdulna niagarás zuhatag: Elégedj meg, ha megtöltesz belőle Kristálytiszta vízzel egy poharat. Visszaszorítnak, hátrább, egyre hátrább, És amit hagynak, egyre kevesebb: Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz, S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet, Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból, A töredéket eltört mondatodból, Minden megmaradt árva keveset: Ahogy lehet... Láttad a Karsztok szirt-sivatagában A liliputi termőföldeket? Pár négyzetméter - amit a lavina, A kőgörgeteg könnyen eltemet. S a Karsztok boldogtalan magvetője, A földmívelés madárijesztője Ezt a kis humuszt mégis szereti, Kicsi kőkeritéssel keríti. Pedig szinte sírjának is kevés. Ó, karszti sors; ó, karszti temetés... Te is, testvérem, karszti sorsodat Fogadd el, s védd meg karszti földedet, Azt a sírodnak is kevés humuszt, Azt a pár négyzetméternyi helyet, S azt a fölséges Isten-lábnyomot, Mit a lavina minden rohama Eltörölni még sohasem tudott. Védd ezt a talpalatnyi telkedet, Cserépkancsódat és tűzhelyedet, Utolsó darab száraz kenyered! De azt aztán foggal, tíz körömmel. Démoni dühvel és őrült örömmel - Ahogy lehet... Ahogy lehet... 1935. április 11.

0 komment , kategória: Versek

Címkék: legkifinomultabb, alkalmazottaikat, cserépkancsódat, antikrisztusnak, szavazófülkében, visszaszorítnak, négyzetméternyi, próbálkozással, lehetőségekből, kristálytiszta, madárijesztője, visszatéréssel, létrehozásával, megfogalmazott, horogkeresztes, újraszövésével, összeszorított, érvényesülésre, mókuskerékben, biztosítottak, termőföldeket, lángörvényből, megmentéséről, identitásukat, jelentkezőket, feltérképezik, információból, mókuskerékből, megsiratatlan, megalázottság, passzivitásba, öncélúságáról, kínszenvedést, lehetőségeket, fogcsikorgató, felismerésére, utolsó lépést, valóban elkötelezett, saját bőrünkön, emberek keringnek, nemzeti oldalon, rendszer hatékonysága, emberek kimerítették, rendszer által, rendszer keretein, végső lépés, egyetlen valódi, önsajnálatba süllyedés, utolsó lépésre, emberek kitartani, világnézetük mellett, helyben állnak, Vörösmarty Mihály, Reményik Sándor, Amikor Istenének,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]