|
|
|
2018-08-10 06:49:28, péntek
|
| |
| |
Ott állt a konyhában, az öreg tűzhely előtt. Kezében szorongatta a leveleket.
Gyermekei írták, mint oly sokszor így karácsony előtt. De már nem látta értelmét,
hogy felbontsa őket, hisz évről - évre ugyanaz állt benne; - Bár nagyon szeretünk
édesanyánk, de idén se tudjuk együtt tölteni a karácsonyt. Zsuzsi néni leült a kis
faragott hintaszékébe, régi meghitt karácsonyokon elmélkedett.
Talán el is bóbiskolt, mert arra riadt fel, hogy fázik. Összeszedte minden erejét,
majd úgy öregesen felemelkedett, s a tűzre tett. Még három nap van hátra, s itt a
karácsony. Napok óta azon töprengett, hogy mitévő legyen? Állítson- e karácsonyfát,
vagy ne? Idén is úgy döntött, egymagának elég egy kicsi ág. Neki már nincs mit, s
nincs kivel ünnepelni. Eljárt az idő felette, gyermekei se kíváncsiak rá. Már nem
mozogtak a csontjai úgy mint régen. Lehet, már fel se tudná díszíteni a fenyőfát.
Lassan, csoszogósan teltek a napjai. Még el tudta látni magát, de bizony sokszor
jól esett volna neki egy kis segítség. Éveken át sírt a lelke gyermekei, s unokái után.
Szomszédjában idős házaspár lakott. Velük szokta elütni az időt, de most még oda
se mehetett. Ott benépesül mindig a ház, s nem csak karácsony táján. Lefekvéshez
készülődött éppen, mikor nyikorgott az ajtó. Botjával elindult az ajtó felé, s közben
azon gondolkodott vajon mi lehetett az oka a zajnak? Határozottan emlékezett rá,
hogy bezárta az ajtót, bár mostanában az emlékezete sokszor megtréfálta. Ismét
nyikorgás hallatszott, s mintha lépéseket is hallott volna. Rémülten kérdezte, hogy
ki az? S ekkor gyermekhangon felcsendült a karácsonyi dal. Unokái s gyermekei
borultak a nyakába, könnyezve üdvözölték édesanyjukat. Kölcsönös üdvözlés után
kicsoszogott a konyhába s kézbe vette gyermekei leveleit, amelyek felbontatlanul
az asztalon hevertek. Lassan, remegő kézzel felbontotta a leveleket, melyben ez
állt; Édesanyánk hamarosan érkezünk, addig is ölelünk.
Egyik szeme sírt a saját butasága miatt, a másik örömében nevetett.
Elképzelni se tudott ennél szebb ünnepet.
(Jolie Taylor)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek az életből 1. |
|
|
|
Címkék: felbontatlanul, karácsonyokon, szomszédjában, gyermekhangon, felemelkedett, határozottan, édesanyjukat, kicsoszogott, hintaszékébe, gondolkodott, karácsonyfát, összeszedte, felcsendült, lefekvéshez, elmélkedett, csoszogósan, hallatszott, megtréfálta, szorongatta, készülődött, felbontotta, kíváncsiak, egymagának, édesanyánk, karácsonyt, üdvözölték, töprengett, nyikorgott, mostanában, emlékezett, emlékezete, karácsonyi, elképzelni, felbontsa, gyermekei, ünnepelni, öreg tűzhely, tűzre tett, lelke gyermekei, ajtó felé, emlékezete sokszor, asztalon hevertek, saját butasága, másik örömében, Jolie Taylor,
|
|
|
|
|
|
| öreg tűzhely, tűzre tett, lelke gyermekei, ajtó felé, emlékezete sokszor, asztalon hevertek, saját butasága, másik örömében, felbontatlanul, karácsonyokon, szomszédjában, gyermekhangon, felemelkedett, határozottan, édesanyjukat, kicsoszogott, hintaszékébe, gondolkodott, karácsonyfát, összeszedte, felcsendült, lefekvéshez, elmélkedett, csoszogósan, hallatszott, megtréfálta, szorongatta, készülődött, felbontotta, kíváncsiak, egymagának, édesanyánk, karácsonyt, üdvözölték, töprengett, nyikorgott, mostanában, emlékezett, emlékezete, karácsonyi, elképzelni, felbontsa, gyermekei, ünnepelni, bóbiskolt, leveleket, karácsony, könnyezve, lépéseket, nyikorgás, kölcsönös, konyhában, díszíteni, szeretünk, hamarosan, benépesül, fenyőfát, rémülten, öregesen, kérdezte, segítség, örömében, mehetett, elindult, botjával, lehetett, mozogtak, állítson, nevetett, csontjai, házaspár, butasága, borultak, konyhába, üdvözlés, faragott, leveleit, hevertek, asztalon, értelmét, érkezünk, bezárta, felette, sokszor, tűzhely, döntött, ünnepet, kezében, meghitt, amelyek, melyben, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
54 db bejegyzés |
| e év: |
561 db bejegyzés |
| Összes: |
34572 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1251
- e Hét: 2597
- e Hónap: 11981
- e Év: 144535
|
|
|
Offline
