2019-12-08 14:53:55, vasárnap
|
|
|
Gerő Sándor
Pörög az orsó, s az élet fonala
lepereg gyorsan, mint száraz falevél.
Forró nyár után jön ősz, s hideg tél.
Álmatlan éjszakák, ködös hajnalok.
Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.
Szép gyermekkor már csak távoli álom.
Remeg a kéz, s a lépés tétova.
Hátadra sújt a kínok ostora.
Fogy a remény, s gyűlnek a bajok,
Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.
De ki ma ifjú, ne feledje el,
Felette is elsuhannak az évek,
És egyre halkul a vidám ének.
Sóhajjá válnak zengő dallamok,
Kik lélekben ifjak, csak azok boldogok.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek 3. |
|
Címkék: gyermekkor, elsuhannak, hajnalok, gazdagok, álmatlan, éjszakák, boldogok, lélekben, dallamok, felette, sóhajjá, feledje, gyűlnek, hátadra, falevél, gyorsan, lepereg, milyen, tétova, távoli, ostora, fonala, válnak, sándor, halkul, sejtik, remény, száraz, pörög, kínok, egyre, lépés, forró, zengő, ifjak, bajok, élet fonala, lépés tétova, kínok ostora, vidám ének, Gerő Sándor,
|
|