|
2021-02-20 07:16:27, szombat
|
|
|
,,Amikor én kislány voltam, még másképp ünnepelték a karácsonyt. Nem volt még ez a nagy hacacáré!"
- emlékezett vissza Keresztesi Zoltánné Lőrinczi Julianna. A Napló februárban százegyedik születésnapja alkalmából látogatta meg a nénit, most pedig megkértük, meséljen egy kicsit megannyi átélt karácsonyáról. - Ajándékok? Nem-nem! Ajándékozás, az nem volt. Szerényen éltünk. Hatéves voltam, amikor édesanyám meghalt, akkor kerültem az anyai nagyszüleimhez, ott nevelkedtem - mondja, közben kávéval kínál. - Szegények voltunk, igen. De hát, a gyerekkor, az mindig jó! - és látom, hogy elmosolyodik, hiába takarja maszk az arcát, a szemei elárulják.
Tisztán emlékszik
- Minálunk nem volt karácsonyfa, amikor kicsi voltam. A húszas évek végén, a harmincas évek elején nekünk csak egy kis fenyőág függött a lakásban, az volt az ünnep szimbóluma. Meg volt rajta egy pár szem cukor - idézte fel a múltat Julianna néni. - Onnan tudtuk, hogy karácsony van, hogy a nagynénik egy hatalmas teknőben dagasztották a tésztát a kalácsnak, meg készítették a bejglit, és aztán azt átvittük a szomszédba. Ott volt kemence, abban sült ki a sok finomság. Máskor nem volt tészta, esetleg elvétve, néhány vasárnap - bólogat, közben nézi az asztal közepére állított apró műfenyőt. Azt mondja, akkoriban azt ették, ami volt, ha csak a kenyér haja jutott, akkor azt is boldogan rágcsálták. De a kiskertben azért megtermett a sok finom zöldség, gyümölcs és az udvaron mindig szaladgált pár baromfi. - A bejglisütés csínját-bínját a nagymamámtól tanultam, és a nagynénéimtől. Jaj, de sok mindent tanítottak nekem a nagynénik! - merengve elnéz a vállam fölött.
,,Számomra akkor lett igazán ünnepi hangulata a karácsonynak, amikor már saját családom volt. 1941-ben esküdtem, és bár a férjem bevonult katonának, szerencsére sosem került a frontvonalra"
- részletezi, és közben arról is szó esik, hogy akkoriban az árva fenyőágat már leváltotta a kis lakásban ácsorgó, szerény karácsonyfa. És bár sosem volt fényűzés és pompa, mégis meghitt hangulatban teltek az ünnep napjai. - És bolondítottuk a gyerekeket! Bizony! Akkoriban még pucolták a cipőjüket becsülettel, mert különben nem hozott semmit a Mikulás. És hát, a karácsonyi ajándékokat is a Jézuska hagyta a fa alatt.
Változnak az idők
- Mostanában már más. Én egyedül élek a Luca cicával. De gyakran látogat az unokám, aki Debrecenben lakik, és sokszor látom a dédunokáimat. A közös vasárnapi ebédeket nagyon szeretem, majdnem minden hétvégén velük vagyok - mondja büszkén Julianna néni, közben megsimogat néhány díszt a kis műfenyőn. Azt mondja, neki már ez való. Kicsi és praktikus is, amikor itt az ideje, feldíszíti, és utána elrakja a dobozba; aztán következő évben újra előveszi. Mint megtudtuk, az ünnepekkor sem hagyják magára. - Karácsonykor sem vagyok egyedül. Dehogy! Megyek az unokámékhoz ebédelni szenteste napján. Az mindig nagyon jó. Óriási karácsonyfa van náluk! - és egekbe emeli a kezét, mutatja, mekkora. Arra is kitért, a hatalmas fenyő alatt mindig felcsendülnek az énekek, a gyönyörűen megterített ünnepi asztalnál pedig jó étvággyal falatozik a család. - Hogy a Luca cica jön-e velem? Jaj, nem jön az, csillagom! Nem volt ő még kint sosem! Amikor szenteste hazaérek, megint itt vagyunk, kettecskén - mondja nevetve, és közben hátrabiccent a fejével a szobában szuszogó szőrmókra.
Julianna néni idén a százegyedik karácsonyát töltötte. Reméljük, szeretetben és békében teltek az ünnep napjai, mi pedig alig várjuk, hogy februárban elmesélje a részleteket, amikor névnapján és a százkettedik születésnapján köszöntheti őt a Napló.
Berecz Dorina
|
|
|
0 komment
, kategória: Történetek az életből 1. |
|
Címkék: születésnapján, nagyszüleimhez, bolondítottuk, születésnapja, karácsonyáról, nagynénéimtől, felcsendülnek, karácsonykor, hátrabiccent, frontvonalra, dagasztották, karácsonynak, nagymamámtól, dédunokáimat, elmosolyodik, százkettedik, karácsonyfa, százegyedik, unokámékhoz, debrecenben, szeretetben, készítették, karácsonyát, nevelkedtem, becsülettel, szerencsére, köszöntheti, megterített, részleteket, ajándékozás, hangulatban, ajándékokat, bejglisütés, szomszédba, karácsonyi, gyerekeket, nagy hacacáré, kicsit megannyi, anyai nagyszüleimhez, szemei elárulják, húszas évek, harmincas évek, ünnep szimbóluma, múltat Julianna, hatalmas teknőben, asztal közepére, kenyér haja, kiskertben azért, udvaron mindig, bejglisütés csínját-bínját, nagymamámtól tanultam, vállam fölött, Keresztesi Zoltánné Lőrinczi Julianna, Berecz Dorina,
|
|
|
|
nagy hacacáré, kicsit megannyi, anyai nagyszüleimhez, szemei elárulják, húszas évek, harmincas évek, ünnep szimbóluma, múltat Julianna, hatalmas teknőben, asztal közepére, kenyér haja, kiskertben azért, udvaron mindig, bejglisütés csínját-bínját, nagymamámtól tanultam, vállam fölött, férjem bevonult, árva fenyőágat, ünnep napjai, cipőjüket becsülettel, karácsonyi ajándékokat, közös vasárnapi, unokámékhoz ebédelni, mindig nagyon, hatalmas fenyő, gyönyörűen megterített, szobában szuszogó, százegyedik karácsonyát, százkettedik születésnapján, születésnapján, nagyszüleimhez, bolondítottuk, születésnapja, karácsonyáról, nagynénéimtől, felcsendülnek, karácsonykor, hátrabiccent, frontvonalra, dagasztották, karácsonynak, nagymamámtól, dédunokáimat, elmosolyodik, százkettedik, karácsonyfa, százegyedik, unokámékhoz, debrecenben, szeretetben, készítették, karácsonyát, nevelkedtem, becsülettel, szerencsére, köszöntheti, megterített, részleteket, ajándékozás, hangulatban, ajándékokat, bejglisütés, szomszédba, karácsonyi, gyerekeket, megsimogat, mostanában, leváltotta, kettecskén, részletezi, rágcsálták, emlékezett, megtermett, februárban, ünnepelték, karácsonyt, keresztesi, feldíszíti, ünnepekkor, tanítottak, gyönyörűen, szimbóluma, szaladgált, alkalmából, kiskertben, karácsony, akkoriban, praktikus, cipőjüket, vasárnapi, nagynénik, szenteste, harmincas, változnak, emlékszik, kalácsnak, megtudtuk, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
59 db bejegyzés |
e év: |
566 db bejegyzés |
Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2851
- e Hét: 9727
- e Hónap: 19111
- e Év: 151665
|
|
|