Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Hogyan látták pusztulásunkat?
  2009-06-08 20:21:20, hétfő
 
   
  Hogyan látták legjobb magyarjaink pusztulásunkat?


Kun József: Hozzátok szólok, magyarok!

Borítón: Rajzolt kisfiú arc, két rajzolt kalapos alakzat, a ferde kiskeresztes címer, holt tengeri tekercses szakállas, szemüveges fekete kalapos rajzolt alakzat nagy kövek előtt.

Készült: Borsodi Nyomdában, Miskolc, 1990.


Láttuk, hogy a magyar nép történelme háborúk és természeti pusztítások sorozata. Ha a belső viszályokat is hozzáadjuk, még szomorúbb a kép. Talán nincs is olyan városunk, amelyet az évszázadok folyamán többször fel ne gyújtottak volna, s ha mégis akadna néhány ilyen, azokat is a nagy szárazságok idején keletkezett tüzek perzselték le. A "sírva vigad a magyar" szólás nagyon is megalapozott.

Már a szabadságharcot megelőző évtizedekben is erős nemzetfájdalom szólal meg költői húrokon, a romlásnak indult magyart siratják, amely csak nevében él.

Széchenyi Hitele hirdette először teljes meggyőződéssel és bizakodást keltve, hogy van magyar jövő, Magyarország nem volt, hanem lesz. Nem is egy költői mű, hanem egy politikai röpirat. Egy olyan ember bízott bennünk - milyen szomorú dolog ez is - , aki később önkezével vetett véget életének. Kétszeresen is szomorú: a legnagyobb magyar.

A reformkorszakot megelőző költők általában nem is az egész nemhethez, hanem valamelyik osztályhoz intézték szavaikat, még a fiatal Vörösmarty is a nemességet buzdítja. Csakhogy az ő költészetében végül összegződnek a korábbi iskolák vívmányai, ő nemzeti költővé válik, sőt az emberiség költőjévé, a nagyvilág megváltására gondol.

Csak egy ilyen széles látókörű költőnk fedezhette fel azt a történelmi tanulságot is, hogy magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő, létszámunk már nem elégséges ahhoz, hogy uralmunkat megtarthassuk saját hazánkban. (Ezt persze nem tanítják iskoláinkban. Egyetlen miniszterünknek, tankönyvszerzőnknek sem jut eszébe.) "Az úri hölgyhöz" című költeményében, amely l841-ben keletkezett, annyi drámaisággal követeli a magyar gyermekeket, hogy a könyörgéstől a kegyetlen átokig minden elképzeléseket, hogy a könyörgéstől a kegyetlen átokig minden elképzelhető ráhatási formát felhasznál az úri hölgy (nemesasszonyunk) meggyőződésére: "anyára vár egy újabb nemzedék" - s ha ezt nem érti meg,nem lehet igazi hazafi, minden szépsége ellenére értéktelenné válik. A kérdés fontosságát, a drámai ráhatás súlyát a kérdőjelek özöne, s a felkiáltójelek gyakorisága is igazolja. De nem magyarázok tovább, remélhetőleg hatásosabb lesz, ha az elfelejtett vers egésze szegeződik mai asszonyainkra is, akiket az évsreől évre megismétlődő fájdalmas statisztikai adatok még mindig nem bírtak rá legszebb elhivatottságuk vállalására.

Íme a megrázó költemény:

Az úri hölgyhöz

Fürtidben tengervészes éj,
Szemekkel, mint a csillagtűz,
Hol annyi gőg és annyi kéj,
Ki vagy te márványkeblű szűz?

Bírván az istenek minden kegyét,
Imádva férfiaknak általa,
Szép és dicső, s lélekben oly setét,
Milyet derült arczodnak hajnala.

Nincs hát remény? nincs semmi kegyelem?
Hiába minden esdeklés szava?
Hiába kér leghőbb érzelem?
Nem olvadoz fel hő kebled hava?

Egy eskü kell, egy néma fogadás:
"Szeretni e mindent adó hazát!"
Mert hát szemedben büszke tagadás?
Mért áruló a hang, mit ajkad ád?

Pedig nem mondhatod, hogy nincs szíved,
Szeretsz pompát, hízelgő csapodárt,
Hintót, lovat, sőt, hitvány ölebet,
És selymidért imádod a bogárt.

Mind állat, és hívságos semmiség,
Hízelgőd is, ki hűséged hazud!
És mégis, mégis - oh, türelmes ég! -
Kedélyed rajtok édelegni tud.

Míg a könyük hiába fénylenek
A hon szemén! - Hah gőgös Goneril,
Megemlékezz, hogy vannak istenek,
S még van kezökben bűnt torolni nyíl.

Az apaátok teljesedni fog.
Az apaátok súlya szörnyű lesz
"Tenned fajodban éljen ostorod,
Csaljon meg a kit legjobban szeretsz.

Hervadjon el szépséged! a gyönyör
Váljék utálattá, ha ízleled,
S midőn panaszban bánatod kitör,
Legyen kaczaj reá a felelet."

De nem, te nem vagy bűnös. Nevelőd
Jellemtelen kornak volt gyermeke.
Gyengéd szíved hajlott a kény előtt,
S megvette a szellemtél hidege.

Mi vagy te most? Kérdezd meg magadat.
Angol talán? vagy német, francia?
Igen, ha megtagadnák fajokat,
De ah előttök szentség a haza!

Te azt nem ismered - nincsen hazád -
Nincs nemzeted - nincs mondható neved -
És a mi van, gyalázat szennye rád!
Mert esdeklő szülődet megveted.

Erényeink senki sem hiszen,
Mert a mi fő, nincs meg sugári közt,
Csillag vagy, tündöklő és üdvtelen,
Félünk, csodálunk, mint az üstököst.

Asszony vagy, a leggyarlóbb, semmi más.
Nemednek nincsen tiszteltebb neve,
Gyöngéd, hol annak lenni árulás,
Szívetlen, a hol égnek kellene.

Buzognod e hon- és e nemzetért,
Mint égnek minden nemzet hölgyei:
Nem kérünk munkát s áldozatra vért,
Miért esdünk: részvéted kegyei.

S mindeddig ezt te megtagadhatád!
Lásd, miként küzdénk és epedünk,
S csak egy enyhítő szót nem monda szád,
Könnyed nélkül mit kín volt vérzenünk!

De még előtted áll egy új világ,
Anyára vár egy újabb nemzedék:
Akard, s erényed a fő polczra hág,
Neved dicsőség lángtüzében ég.

Mit szűz hevében égő szív teremt,
Költőt, művészt, hőst és nagy férfiat,
És mindent, a mi szép, jó, tiszta, szent,
Tőled, nemedtől várjuk, hogy megadd.

Kezedben a gyermeknek álmai,
Tündérvilágba lelkes ifjúnak,
A férfi boldogsága: játszani
Ily drága kincsek nem adatnak.

Emeld fel bájaidnak zászlaját,
Utánad kelnek a hon jobbjai:
Gyönyör lesz tűrni hosszú éven át,
Ha díjt szelid kezed fog nyújtani.

Teremtsd elő azon dicső időt,
Hol a magyar szó, s név imádva lesz,
Midőn kegyelmet nem nyer szűd előtt,
Ki e kettőnek ellenére tesz.

A kisdedeknek néma szája kér,
Hogy adj nékik hazát. Ne vond meg azt.
Áldás vagy átok vár e válaszért:
Határozz és kimondtad a sorsodat.

Hiába sűrítette versébe addigi legnagyobb nemzeti költőnk minden tudását, aggodalmát, akaratát, szuggesztív erejét: makacs és önző népünk arról híres, hogy okulni nem tud. A legnagyobb csapásokból sem. Igaz, hogy a hatalmas vers megjelenése után hét évre kitört a 48-as forradalom, ebből pedig a szabadságharc, s a bukás után nem alakulhattak ki a szaporodásnak kedvező életkörülmények - az önkényuralom idején elnyomtak mindenféle magyar kezdeményezést - , de ha figyelembe vesszük, hogy az első világháborúig, tehát hat és fél évtizeden át mégiscsak békében éltünk, s megindult közben a gyáripar fellendülése, s az ezzel együtt járó polgárosodás, akkor történnie kellett volna valaminek legalább polgárságunk körében, csakhogy ennek a rétegnek jelentős százaléka idegen volt, nem érdekelte a szaporodás. A nagybirtokrendszer visszaerőltetése pedig olyan körülményeket teremtett, melyek következménye az a nagyméretű századfordulói kivándorlás, amiről már szó esett.

Történelmünk legnagyobb csapásából az első világháborút követő szétdarabolásból sem tanultunk semmit. Legfeljebb kevesen. Hiába tárták fel tudományosan népünk pusztulásának okit, nem akadt egyetlen kormányunk, amely figyelembe vette volna a tanításokat. Annyival tartozunk azonban az igazságnak, hogy elismerjük: az első világháború után egy teljesen szétdarabolt országot kellett elindítani a fejlődés útján a semmiből, óriási hadisarc kifizetése után, amikor annyi volt a munkanélküli hogy egyetemi végzettségű emberek (jogászok, mérnökök, tanárok) örültek, ha utcaseprői álláshoz jutottak, s közben a nagy gazdasági válsággal is meg kellett bírkóznunk. Sőt: a harmincas évek közepétől már a második világháború körvonalai is kirajzolódtak. Ismét a nagy történelmi átok: sohasem kaptunk annyi időt a történelmünktől, hogy egy kicsit rendbeszedjük magunkat gazdaságilag, politikailag, erkölcsileg, hogy igazi nemzettudatunkat is kialakíthassuk.

Ám a halálos sebet a nehéz körülmények között is ápolgatni kellett volna. Legszegényebb paraszti tömegeinktől nem sokat várhattunk. Sem a hazafias érzést nélkülöző dzsentriktől, vagy nagybirtokosainktól. Mindezek ellenére történnie kellett volna valaminek a szűkebb rétegekben. Sok ilyen réteg volt, gondoljunk például a papok, tanárok, tanítók, iparosok, kereskedők, kis- és nagytisztviselők, kis- és középbirtokosok, orvosok, politikusok - felsorolni sem tudom rétegére.

Nem az elfogult református ember beszél belőlem (tényekkel tudom bizonyítani, hogy nem vagyok az), de történelmi szerencsétlenségnek tartottam mindig, hogy katolikus papjaink nem nősülhetnek, mert olyan társadalmi réteget jelentenek, amelynek nemcsak az erkölcsi alapja volna meg az egészséges családalapításra, hanem az anyagi és lakáskörülményei is adottak, s minden bizonnyal a legszebb példát mutatnák szerte az országban. Nekem ne beszéljen senki: ha görög katolikus papok teljesíteni tudják Istentől kapott hivatásukat a családvállalás mellett is, ugyanilyen mértékben képesnek tartom a római katolikus papokat is. Tudomásom szerint Amerikában komoly tábort alkotnak azok a katolikus papok, akik a nősülés jogáért kiálltak. Meg aztán tegyük a kezünket a szívünkre: a nőtlen papok valóban nőtlenek is? (Ezerszer is tisztelet a kivételnek!) Engedtessék meg már, hogy ne soroljak fel konkrét eseteket! Akkor pedig sokkal jobb egyenesen a mennybe menni, mint botladozva.

A románoknak volt eszük, illetve nemzettudatuk, amikor a Habsburgok arra kényszerítették őket, hogy pápai irányítás lá kerüljenek, a görög katolikus vallásra voksoltak. Nehéz volna kiszámítani, hogy azóta is hány utóddal gyarapították nemzetüket a román görög katolikus papok. (Belényesi paptanáraim kivétel nélkül sokgyermekesek voltak a görög katolikus Samuil Vulcan Gimnáziumban.) Nem restellem bevallani, valósággal őrjöngtem az örömtől, mikor megtudtam, hogy lengyel ember lett a pápa, abban reménykedve, hogy egyszer, s mindenkorra megszünteti a cölibátust.

Vörösmarty versének megírása után 85 évnek kellett eltelnie, hogy valaki a kezébe vegye a stafétabotot és továbbfuttassa a nemzetmentő gondolatot. Ez a nagy hazafink Kodolányi János volt. (1899-1926) 1926-ban három részből álló cikksorozatot jelentetett meg a Pesti Naplóban, melynek címei: "Egy magyar vidék pusztulása", "Az egyke nyomán Baranyában", "Lehet-e az egykének gátat vetni?" A három tanulmány kisebb átdolgozással röpiratként is megjelent "A hazugság öl" címen. (Kodolányi örökösei 1987-ben újból megjelentették ezt a röpiratot a Magvető Könyvkiadó "Gondolkodó magyarok" sorozatában.)

Főbb gondolatai a következők:

Máere Ravasz László református püspök is megállapította dunántúli körútján, hogy a református hívek körében nagyon pusztít az egyke, egész falvak vesznek ki, de minden ellene fordított küzdelem eredménytelen.

A földkérdés megoldásától függ, hogy Magyarország megmarad-e, vagy elpusztul. Olyan örökösödési törvényre volna szükség, amely kimondaná, hogy minden család földterülettel rendelkezzék, amekkorát meg tud művelni. A csökkenő családok földjét olyan családokra ruházza át az állam, amelyek szaporodtak, mégpedig a szaporodás arányában, s ha a család kihal, a földje szálljon vissza az államra. Lehetővé kell tenni, hogy a rokon családok szövetkezetekbe tömörüljenek, hogy a közös érdek összekapcsolja őket, s hogy mezőgazdasági gépekhez jussanak, tenyészállatokkal rendelkezzenek.

Az igaz, hogy az egykeség főképp a református falvakban pusztít, de ez nem azt jelenti, hogy a református vallásban már nincs meg az erkölcsi szó, amely véget vethetne ennek az állapotnak. A valóság az, hogy ezekben az ormánsági falvakban a reformátusok birtokolják a földeket, akik félnek a birtokok felaprózódásától, a katolikus lakosság nagy része pedig földtelen zsellér, vagy cselédember, szaporodását a földbirtoklás nem tartja vissza. Fordított helyzetben a katolikusok nem szaporodnának, s a reformátusok igen.

Az egykeség kiindulási pontja a Dráva menti Bogdása, Siklós, Görcsöny és Vejti, tehát az Ormánság, innen indult el az az erkölcsi züllés, ami a pusztulás lélektani háttere és ami fokozatosan terjed. A nép veszekszik, templomok helyett a kocsmákba jár, vannak községek, amelyek már papot sem választanak, nincs hitük. A lányok sokszor azért késleltetik a férjhez menést, mert az örökös halálát várják, hogy ők legyenek az egyedüli örökösök. A földéhség következménye gyakori hitves- és gyermekgyilkosság. Az ormánsági paraszt üzérkedik, idejének jelentős részét vásárokon tölti, állatokkal kereskedik, pálinkával kezdi a napot és borral folytatja, s agyvérzésben hal meg. Már a kétéves gyermeket is italozásra szoktatják.

Rohamosan hódít a nazarénus vallás. A bűneibe belefáradt asszonynép a vallásos miszticizmusban éli ki hisztériáját. A millenista asszonyok a Megváltót várják és gyermeket nem vállalnak. Az egykés pszichózis tömegjelenséggé vált.

A tanulmány megállapítja, hogy szomorú képet nyújt a sok-sok vénkiasszony tanítónő és agglegény tanító. Ez rossz hatással van a lakosságra. Követeli, hogy juttassák jelentősebb munkakörökbe az anyákat.

Kodolányi szerint a magyar közigazgatás csak politikai és pénzügyi szempontokat érvényesít és nem veszi figyelembe az orvosi szempontokat.

Nehéz volna felsorolni a népnevelő író valamennyi meglátását és érvét. Számos tanácsát ma is hasznosíthatnánk.

Kodolányit nagyon elkeserítette, hogy "A hazugság öl" megjelenése után sem történt érdemi intézkedés, biztató változás. "Szép faj, magas, erős és értelmes. Viselete csodálatosan tiszta és szép...Kivesző, öngyilkos nép... Kár érte!" - így siratja fajtáját évek múltán is. Még láthatta: olyan falvak is vannak már az Ormánságban, amelyekből az ősi lakosság - mondhatni - kiveszett.

Kanyarodjunk még vissza 1926-hoz!

"A hazugság öl" 1987-es kiadásának végén "Jegyzetek"-et találunk többek között a már említett Huszár Károly képviselőház alelnökre vonatkozó adatokat is. Megtudjuk itt (49-51. 1.),hogy Huszár Károly több alkalommal és helyen is felszólalt az "egyke" kérdésében, például a Magyar Társadalomtudományi Társaság 1926. december 2-3-i ülésén. Feltétlen szükségesnek tartotta, hogy részletesebben idézzek értékes és ma is időszerű gondolataiból:

- "Az egyke a gazdag, de haldokló társadalmak hullafoltja. Minden bomladozó társadalomban megvolt és megvan. Oroszországban a családot igyekeznek ma bolsevizálni, mert tudják, hogy a keresztény társadalomnak az az alapja. De éppúgy rombolják a családot a neomalthusaianista női és férfi írók, akik a családi élet "bilincseit" akarják széttördelni, s míg az anyasághoz való jogot hirdetik, hadat üzennek a házasság szentségének s a népes családnak. A nemi ösztön szent ajándék, mert az ember azáltl válik a teremtés részesévé, ők ezt a szent ösztönt az erotika csömörletébe fullasztják, az egyéniség szabad kiélését a nemi élvezetekben keresik, s a születések korlátozását jogosnak mondják. Ezt a pogány gondolatot oltják bele a modern lélekbe, s ezzel a szabad szerelem és az egyke kiöli a tehetségeket, a nemzet általa meddővé válik s visszafejlődik. Holott az áldozatos családi élet utáni vágy a fejlődés legerősebb rugója: ahol ez megvan, ott nincs válás és öngyilkosság, hanem megvan az élet bátorsága és az egészséges erőkifejtés... Nálunk az egyke elleni küzdelmet a nemzet létérdeke parancsolja. 340 magyar község egykés, de elterjedt már a társadalom minden rétegében, s jobban pusztítja fajunkat, mint a világháború, vagy egykor Mohács. S az egyke által meglazult az erkölcsi alap, azzal függ össze a válások szaporodása is, 1894-ben még 9 %, 1926-ban már 76 %. Ma a bűn üldözi az erényt, a bűnösök hivalkodnak, s az erényeseket gyalázzák a többgyermekes anyát az egykések üldözik, verik, elűzik. Pedig minden nemzet erkölcsi színvonalát a család adja meg: a haladás is csak a családon keresztül érvényesül. Azért kell a népes családoknak segítő szociálpolitika... Át kell térni a családi bérrendszerre... A magyar társadalom fele - 900.000 család - már nem szaporodik" (Társadalomtudomány, 1927. 454-455.)

Az "egyke"-és e"egyse"-ellenesség következő lelkes harcosa Fölep Lajos zengővárkonyi református lelkész volt, aki 1929-ben szintén egy cikksorozatot jelentetett meg a Pesti Naplóban. Tizenöt-húsz cikkre számított, de csak ötöt közölt. Nem mondja meg, miért. Sírva, könyörögve kéri nemzetét: ébredjen fel végre, mentse meg életét. "Mi lesz a magyarsággal?" - zokogja szó szerint. A háborúnál is nagyobb veszedelem szakad reánk, ha így folytatjuk. Kétségbeesetten figyelmeztet, hogy az egykeség és a gyermektelenség ma már nem ormánsági, hanem országos jelenség: létkérdés, amelynél ma, ezt nem lehet eléggé hangoztatni, nincs is nagyobb és égetőbb a számunkra. Amíg a magyarság ezt a kérdést gyökeresen és a halál helyett az élet nevében nem oldja meg, addig hiábavaló minden igyekezet bármi más téren... Ha van a világon nép, melyre el lehet mondani, hogy szerencsétlen, úgy a magyar nép az... Húszezer magyar é vente, nyolc-tíz magyar falu évente... S akárhogy is - ez nem a mi esetünk. Ugyan mennyivel öregebb a mi népünk a többi ma élő, virágjában lévő növekedő népnél? ... Minden mindennel összefügg. Minden mindennel kölcsönhatásban él. Minden összefogva pusztít... A nemzet létének alapja nem a föld, ipar, kereskedelem,nem a jó törvények, jó közoktatás, hadsereg, hanem a - család -... Ne feledjük el:..Nincs szerencsétlenebb politika, mint az igazság elhallgatása és elkendőzése.

Cikkeiről ezt mondja:

- "Azért írom őket fővárosi lapba, mert ...fölfelé, s kormányra akarok hatni velük, hogy történjék már végre valami pusztuló magyar népünk megmentése érdekében.
Esküszöm: fékeznem kell magam, hogy ne idézzem tovább ezeket a megrendítő gondolatokat. Összeszorul az öklöm: nem lehetne felelősségre vonni a mindenkori kormányunkat, a vezetőket? Mégiscsak abszurdum, hogy fel sem vetik, még távlati tervként sem az egyketörvény kérdését! Hát képtelenek felfogni a súlyát? Hát magyar emberek ezek? Alakuljon egy olyan párt, vagy akármilyen tömegszervezet, amely mindenekelőtt az egyke és az egysetörvény bevezetéséért harcolna, s ugyanakkor mindenért, ami ennek a törvénynek a gyakorlati megvalósítását sokoldalúan biztosítja.

Az említett "Jegyzetek" utolsó oldalain Bálint György néhány értékes gondolatát olvasom. Például: ..."Egész politikusi életművek épülnek kizárólag arra a célra, hogy az illető bebizonyíthassa, mégiscsak neki van igaza, mégiscsak az övé az utolsó szó, mégiscsak az ő emberei fogják megkapni ezt vagy azt a vezető szerepet. A magyar élet súlyos gyakorlati kérdéseivel inkább csak jelszavak formájában találkozunk. Az egyke már hosszabb idő óta szerepel a legkülönbözőbb világnézetek szólamlistáján, de mi történt eddig komolyan? A semminél is kevesebb. Közben pedig az egykéből fokozatosan "egyse" lesz, nagy magyar vidékek elnéptelenedése bekövetkezik a kisebb, de nem kevésbé tragikus "belső Trianon (Bálint György: Utolsó percek. Bp, 1971. 179-180.).

Szabó Dezső-idézettel zárul a sor:

A gyermekekben gazdag család első természetes feltétele elalkudhatatlan követelménye: hogy a szülők lássák, lássák nem propaganda újságcikkek hazafias frázisaiban, nem rádióbájzengzetekben, nemhíglevű politikai ígéretekben, hanem: lássák az egész magyar élet intézményesített akaratában, az egész magyar társadalom minden szervezettségében: azokat az utakat, amelyeknek gazdag választékában gyermekeik, bármennyi is van, megtalálják pályájukat tehetségük, hajlamaik szerint a kiképzés, az elhelyezkedés, az érvényesülés: az örök folytatás felé. (Szabó Dezső: Az egyke. Bp. 1942. Ludas Mátyás füzetek 76... sz. 8-9.)

József Atttila a Hazám című hatalmas versében - legnagyobb magyarságverse ez - összegzi a társadalmi nyomort, s ezeket írja:

"Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár


bűn, öngyilkosság, lelki restség,
mely hitetlen csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék,
föl kéne szabadulni már!"

Negyven éven át súlykoltam tanítványaimba ezt az idézetet, tanterveink és tankönyveink útmutatása alapján, hozzáfűzve, hogy íme, ez a kapitalizmus, ekkora nyomorral jár. Az 1937-ben íret vers nem hazudott, a Trianon utáni Magyarországon még elég széles rétegekben létezett a társadalmi nyomor, de ma, 1990-ben az elmebaj, az egyke, a sivár bűn, az öngyilkosság és a lelki restség még nagyobb mértékben megtalálható, s hozzátehetjük még az esztelen méretű alkoholizmust, a dohányzást, a válást, a családi élet és közbiztonság hiányát, az elidegenedést, a nemes érzelmek hiányát, az állati ösztönök eluralkodását, az elviselhetetlen lakáshiányt (ami arra kényszerít tízezreket az országban, hogy az állomásokon és parkokban aludjanak), a kábítószer-fogyasztást, az abortuszok csillagászati számát, a mindenütt tapasztalható csalást, megtévesztést, a tiszteletlenséget, az udvariatlanságot - ki győzne mindent felsorolni! És mégis, meg kell találnunk az utat az egészséges magyar család, a magyar gyermek, a magyar jövő felé.
A kommunisták nemcsak rengeteget romboltak, hanem csináltak is valamit. Ezt én mondom, aki nem vagyok kommunista, sőt a kommunizmus egyik áldozatának tekinthetem magam. Adódott egy probléma, amely megkívánta, hogy megtekintsek több mint 20 miskolci iskolát. Nagy részükben sohasem jártam. Meglepődtem, hogy mennyi szép iskolája van a városunknak.Irígylésre méltó komforttal, kényelmes tanulási lehetőségekkel - ahhoz viszonyítva pláne, hogy milyen körülmények között tanítottam sokáig Romániában. Az egyik folyosón, mikor senki sem látta, elsóhajtottam maga: Istenem, add, hogy ezek az iskolák sohase néptelenedjenek el!

Az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar költője kétségkívül Illyés Gyula volt, aki egyben igen jelentős prózaíró, drámaíró, sőt politikus is, noha ezt a ténykedését nem hivatalos formában gyakorolta. Nagy nemzeti költőnk a haza bölcse, az egyetemes magyarság támasza, hiszen az erdélyi magyarság sorsáért is kiállt mindannyiszor, s nevének hallatára a világ minden táján élő magyarok meghajolnak. A magyar költők szemében ő volt a "mester", a tudásban, magatartásban követendő példa: az új magyar Goethe. Csak ekkora tekintély volt képes belemagyarázni Kádár János fejébe is, hogy vigyázzunk, bajtárs, mert akit ti kuláknak neveztek és üldöztök, az a magyar parasztság legdolgosabb, legszorgalmasabb rétege, aki épp ezért vitte valamire, meg azért, mert nem részegeskedett el, a pénzét, vagyonát megbecsülte.

Nos, ez az Illyés Gyula dobta be az egykekérdést ismét a magyar közvélemény tudatába, mikor megjelentette a Nyugatban a "Pusztulás" című írását 1933. szeptemberében. Ő haláláig harcolt a magyar gyermektelenség leküzdéséért. Csak néhány írását említem meg: Magyarok (1939), Újszülött (1956), Szekszárd felé (1956), Itt élned kell (1976).

"Szekszárd felé" című versét több okból is teljes egészében közlöm, akár Vörösmarty és Ady koreábbi kiírt egy-egy művét. Először azért, mert a költemények önmagukért beszélnek, hadd lássák az olvasók szóról szóra a költők szavát, eredeti, művészi hatásukkal. Sokan nem is jutnának hozzá ezekhez a versekhez, csak hosszas utánajárással. Másodszor: a dolgozók középiskoláiban találkozhatnak a felnőtt hallgatók ezzel a költeménnyel, ami Madocsai László érdeme, a Kiegészítő Irodalmi szöveggyűjteményt a IV. osztályosok számára ő állította össze. A többi szöveggyűjtemény-szerkesztő számára alkalmat adhat az erre való hivatkozás, hogy megjelenjék arcukon halvány pirulás formájában az ősi szemérem: ők nem tartották fontosnak mindmáig, hogy a magyar gyermek igénylésének kérdése bekerüljön nappali tagozatos tanítványok tantervébe is.



 
 
0 komment , kategória:  Hozzátok szólok, magyarok!  
Címkék: szétdarabolásból, udvariatlanságot, nagytisztviselők, családalapításra, szerencsétlenebb, intézményesített, lakáskörülményei, legszorgalmasabb, nemzettudatunkat, hasznosíthatnánk, szöveggyűjtemény, felaprózódásától, visszaerőltetése, történelmünktől, miniszterünknek, szabadságharcot, gyermektelenség, nemesasszonyunk, szociálpolitika, kétségbeesetten, néptelenedjenek, kölcsönhatásban, életkörülmények, középiskoláiban, szövetkezetekbe, kényszerítették, bebizonyíthassa, elalkudhatatlan, reformkorszakot, elviselhetetlen, elhivatottságuk, tömegjelenséggé, miszticizmusban, középbirtokosok, elnéptelenedése, legkülönbözőbb, ferde kiskeresztes, belső viszályokat, évszázadok folyamán, nagy szárazságok, szabadságharcot megelőző, romlásnak indult, politikai röpirat, olyan ember, legnagyobb magyar, reformkorszakot megelőző, egész nemhethez, fiatal Vörösmarty, nemességet buzdítja, korábbi iskolák, emberiség költőjévé, nagyvilág megváltására, Borsodi Nyomdában, Széchenyi Hitele, Samuil Vulcan Gimnáziumban, Kodolányi János, Pesti Naplóban, Magvető Könyvkiadó, Máere Ravasz László, Huszár Károly, Magyar Társadalomtudományi Társaság, Fölep Lajos, Bálint György, Szabó Dezső-idézettel, Szabó Dezső, Ludas Mátyás, József Atttila, Illyés Gyula, Kádár János, Madocsai László, Kiegészítő Irodalmi,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Szeresd, aki vagy  Ha egy férfi vonzónak talál  CSOÓRI SÁNDOR: Tavaszi előjáté...  Szent Kázmér 03.04  Milyen sors jut nékünk  "Kalapot fel!" Praktikus szemp...  Facebookon kaptam  Kedves TVN.Hu  Mai harmónia kártyám  Hirdesd az Igét!  Piromorfita ásvány  A nő a gyötrelem és szenvedés  Csendes léptek  Csodálatos Balatonunk élővilág...  Nem igaz  Png tulipànok  Köszöntsük őket  Harmónia......  A nő is olyan, mint egy virág  Tulipán csokor  Milyen sors jut nékünk  Amikor hatvanadszor is  Harmónia......  Png nő  Harmónia......  Karvezetők  Kertépítési - kerti munkák tav...  Jöjj tavasz! Várunk!  A néma vászonra álmodom ...  Sietek a tavasz elé  Éljünk erős akarattal . . .  Harmónia......  Vén diófa  Ha egy nő szeret egy férfit  Némely nőknek ritkán adatik me...  Vén diófa  Március Március lett. Ez már ...  Állatvilág....  Megismertem a paradoxont :...  Az igazság angyala  Kirándultunk  Facebookon kaptam  Mai harmónia kártyám  Világító torony  Erdélyi József Ibolyalevél Kit...  Karvezetők  Megismertem a paradoxont :...  Az utolsóelőtti napon  Az ego nem szereti a dolgok e...  A jóság  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Hidas Antal Március Forrongó m...  Már untam a vén telet  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Szép estét kedves látogatóimna...  Karácsony  Nő vagyok Takács Mária  Kellemes teázást  Az igazság angyala  Fehér zászló  Újra itt a tavasz  Szép estét kedves látogatóimna...  Szép napot kedves barátaim ! ....  Tavasz illatú március  Kellemes teázást  Facebookon kaptam  A gyümölcsöt nem akkor élvezhe...  A tavasz a kedvenc évszakom  Csendes léptek  Békés estét kívánok Mindenki...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Az inaktív életmód veszélyes i...  Facebookon kaptam  A gyümölcsöt nem akkor élvezhe...  Csütörtökre!  Natúr kén  Boldog Meszlényi Zoltán 03.04  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Hirdesd az Igét!  CSOÓRI SÁNDOR: Tavaszi előjáté...  Ebbe kössél bele!  Facebookon kaptam  Márai Sándor: Négy évszak/Márc...  Cica sapkában  Natív kén kalciton  Facebookon kaptam  Karácsony  "Kalapot fel!" Praktikus szemp...  A gyümölcsöt nem akkor élvezhe...  Facebookon kaptam  A boldogságnak  Hét ágra süt a nap  Fehér zászló  Madárvilág......  Márai Sándor: Négy évszak/Márc...  Png tulipànok  Boldog Meszlényi Zoltán 03.04 
Bejegyzés Címkék
ferde kiskeresztes, belső viszályokat, évszázadok folyamán, nagy szárazságok, szabadságharcot megelőző, romlásnak indult, politikai röpirat, olyan ember, legnagyobb magyar, reformkorszakot megelőző, egész nemhethez, fiatal Vörösmarty, nemességet buzdítja, korábbi iskolák, emberiség költőjévé, nagyvilág megváltására, ilyen széles, történelmi tanulságot, magyar gyermekeket, kegyetlen átokig, kérdés fontosságát, drámai ráhatás, kérdőjelek özöne, felkiáltójelek gyakorisága, elfelejtett vers, évsreől évre, megrázó költemény, istenek minden, eskü kell, könyük hiába, apaátok teljesedni, apaátok súlya, kény előtt, szellemtél hidege, enyhítő szót, újabb nemzedék, gyermeknek álmai, férfi boldogsága, kisdedeknek néma, legnagyobb csapásokból, hatalmas vers, 48-as forradalom, bukás után, szaporodásnak kedvező, önkényuralom idején, első világháborúig, gyáripar fellendülése, ezzel együtt, rétegnek jelentős, első világháborút, első világháború, teljesen szétdarabolt, fejlődés útján, munkanélküli hogy, nagy gazdasági, harmincas évek, második világháború, nagy történelmi, kicsit rendbeszedjük, halálos sebet, nehéz körülmények, hazafias érzést, szűkebb rétegekben, elfogult református, erkölcsi alapja, egészséges családalapításra, legszebb példát, családvállalás mellett, római katolikus, katolikus papok, nősülés jogáért, nőtlen papok, mennybe menni, románoknak volt, görög katolikus, román görög, kezébe vegye, nemzetmentő gondolatot, nagy hazafink, magyar vidék, egyke nyomán, egykének gátat, három tanulmány, református hívek, földkérdés megoldásától, csökkenő családok, szaporodás arányában, család kihal, földje szálljon, rokon családok, közös érdek, egykeség főképp, református falvakban, református vallásban, ormánsági falvakban, reformátusok birtokolják, birtokok felaprózódásától, katolikus lakosság, reformátusok igen, egykeség kiindulási, pusztulás lélektani, , ,
2021.02 2021. Március 2021.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 9 db bejegyzés
Összes: 6968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 81
  • e Hét: 640
  • e Hónap: 531
  • e Év: 30821
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.