2016-10-04 01:05:15, kedd
|
|
|
|
|
|
- Béééla! Az előbb szólt a szomszéd, hogy halkabban énekeljek!
- Mit feleltél, drága Vilma?
- Azt, hogy nekem nincsen erős hangom, ebből a panel lakásból a suttogást is ki lehet hallani.
- Így is van! Mit szólna hozzá, ha elektromos gitárral zenélnél, vagy zongoráznál? Úgy látszik, hogy a zene és az ének nem igazán a panel dzsungel fülébe való, ellenkezik mindenféle akusztikával.
- Valamikor régen az ének nem rejtegetni, szégyellnivaló dolognak számított, igaz, hogy akkor a legtöbben családi házakban éltek.
- Igen, a közös éneknél nincs is lelkesítőbb. Így születtek egykor a munkadalok is, mert rájöttek arra, hogy énekelve gyorsabban elmegy az idő, különösen akkor, ha monoton munkát végez az ember.
- Drága Vilmám, Magdika is így bírta ki a gyerekkori varrónői munkáját. Kívánság műsort rendezett a munkahelyen, villámgyorsan járt a keze, s közben énekelte azokat a slágereket, dalokat, operetteket, melyeket kértek tőle a munkatársai.
- Igen, Bélám, még fizetésemelést sem kapott amiatt, hogy be nem állt a szája. Amikor meg bérházba mentek lakni, a gyereke rászólt, hogy ne énekeljen, mert azt hiszik a szomszédok, hogy be van rúgva.
- Mert a tiszta dal a szívből jön, s csak az érti a szépségét, akiben szeretet lakozik. Ezért annyira kevés az élvezője. Nem így van ez a mulatós daloknál, ahhoz nem kell érzelem, csak ital. Mintha az egész ország halotti tort ülne, csak az a fontos nekik, hogy dorbézoljanak utolsó pillanatukig.
- Igen, a szívvel érző emberekbe belerekedt a szó is, akár Magdikába, míg érzelmi blokk alatt volt. Fogságban a madárka is megnémul, s ha néha csoda történik, s visszakapja a szabadságát, rengeteg idő szükséges ahhoz, hogy újra dalra fakadjon.
- Drága Vilma, a szív szabadsága ott lehet csak, ahol igaz törvények és a veszély nélküli élet lehetséges. Ez már régóta hiányzik, az emberi szív ereje legyöngült a reá mért csapásoktól.
- Különös ország ez, ahol azt énekelik, hogy adassék a nőknek gyönyörűség, hogy kibírják a világ összes kínját, majd a szívből énekelők az összes csapást. Az erősek tették áldozattá a szépséget, a harmóniát, az emberséget, a becsületet. Győzelmi dalokat énekelnek. Látod, Bélám, ilyen is van!
- Szomorú, mert győzni csak a gonoszok, ármánykodók, rossz akarók fölött szoktak elméletben, itt pedig az ország apokalipszise után a végén jött a fekete leves, mely már harminc éve tart. A halotti tor zenéje a cigánynóta.
- Az emberek nem tudtak kirúgni a vasfüggönyös káoszával beültetett rothadó trágya-eszmék országából. Magdika volt az énekesként, akin elölről kezdték gonoszságból a világ történelmét elpörölve minden kortól, kardvillanástól, istentől...
- Már Bélám egyes művészek is felkiáltottak, hogy a huszadik században ezeket az elméleteket, melyeket felhalmoztak távol keletről, itt nem lehet végrehajtani. De a legnagyobb titokban történik az emberré válás egyetlen közös nagy áldozásban.
- Nagyon régóta tart a féktelenség, pedig a magyar nyelv tökéletességének felmutatása csak egyetlen oka volt az elítélésének, s mellette ott volt minden tantárgy az ellene létrehozott csapásokkal, mint az énekével.
- Gellért püspök egyszer felfigyelt a magyarok szimfóniájának nevezett munkadalára az egyik malomkereket hajtó asszonynak. A népdalokat az ország minden részéről Kodály Zoltán gyűjtötte össze.
- Igen, Vilmám, majdnem minden dal az országban élő ártatlanok bujdosó, igaztalan életéről szól, szinte meghasad az ember szíve, amikor énekeli őket.
- A bús dalok mutatják az igaz nép szívét, akik jól tudták azt, amit minden született énekes, hogy mikor szomorú az ember, az énekkel megvigasztalja magát. De a rossz sem történhet végtelenségig, legalábbis ellenkezik mindenféle józansággal. Az ember nem szenvedhet azon túl, mint amit el bír viselni.
- Aki a szívét adja át, megborzongatja hangjával az őt hallgatókat, Bélám, akik áhítatot éreznek ilyenkor. Mindez bizonyítja, hogy szükség van a szépségre, a tisztaságra. De Magdika hangja sokakat irritált, különösen a nőket.
- Nem véletlen a sok merénylet a kommunikációs szervei ellen. Így jártak az emberek.
- Tudtad azt Bélám, hogy régen az erdőnép tagjai rendeztek állatok hangversenyét?
- Igen, drága Vilma. A róka volt mindig az áriás. Most a győztesek rendeznek végtelen ismétlést, már retrók lettek a vaskáosz dalai és előadói.
- Pedig az ének elméletben tisztítja a lelkeket, s minél szebben van felékesítve egy lélek szépséggel, annál nagyobb igénye van a harmóniára énekben és zenében.
- Igen, drága Vilma, mindenki valódi személyiségét fel lehet ismerni abból, amit énekel és szeret. A szívben rejtőző szeretet közvetítője a tiszta hang.
2016. október 3. |
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
Címkék: tökéletességének, kardvillanástól, megvigasztalja, fizetésemelést, megborzongatja, szégyellnivaló, szimfóniájának, dorbézoljanak, végtelenségig, személyiségét, apokalipszise, hangversenyét, felkiáltottak, villámgyorsan, kommunikációs, akusztikával, elítélésének, vasfüggönyös, végrehajtani, felhalmoztak, pillanatukig, malomkereket, gonoszságból, elméleteket, történelmét, szabadságát, zongoráznál, visszakapja, munkahelyen, felmutatása, operetteket, józansággal, munkatársai, tisztaságra, csapásoktól, féktelenség, előbb szólt, panel lakásból, panel dzsungel, legtöbben családi, közös éneknél, gyerekkori varrónői, gyereke rászólt, mulatós daloknál, egész ország, szívvel érző, szív szabadsága, veszély nélküli, emberi szív, nőknek gyönyörűség, világ összes, szívből énekelők, Kohut Katalin, Drága Vilmám, Drága Vilma, Kodály Zoltán,
|
|