Házasságtörés - Szűz Máriának, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Házasságtörés

2017-09-29 15:51:08, péntek


	A főportás gyakorlott tekintete azonnal felfedezi, hogy az a szép szál fiatalember és a félszeg kislány, akik most veszik át a szobakulcsot, nászutasok. Pártfogóan megkérdi hát: - Nincs valami kívánsága, uram? Küldessen fel a szobájukba a reggelit, esetleg valami italt, frissítőt...? - Nem, köszönöm - mondja a fiatalember. A főportás nem adja fel: - Netán a kedves felesége őnagyságának egy csokor virágot? - Fölösleges - mondja a fiatalember és elhúzza a levéltárcáját. - De megkérném, hogy hívja fel ezen a számon és mondja meg neki, hogy még tart az értekezlet. Elment az egyszeri asszony a plébános úrhoz megtudakolni, miképpen nyerhetne feloldozást nagy bűnére - mivelhogy házasságtörést követett el. - Egyszer? - kérdezi a pap. - Többször - sóhajtja az asszony, szemét szemérmesen lesütve. - Hát figyelj ide, lányom - szánja el magát a plébános -, állítsál annyi gyertyát a Szűz Máriának, ahányszor a nagy bűnt elkövetted és akkor az ég irgalmazni fog neked. Az asszony szeme felcsillan. -- És lehet... főtisztelendő atyám ... akár most is? - Hozhatod a gyertyát akár most is - mondja megadóan a blébános. - Igyekezzél l ányom, megvárlak. Az asszony elsiet. Talicskán tol maga előtt egy nagy halom gyertyát. - Hűha - hűledezik a blébános. Mire az asszony: - Semmi hűha! Még fordulok egyszer! Gyónni akar egy vén csoroszlya: - Bűnös vagyok, atyám. Paráználkodtam. Megcsaltam az én szegény uramat... - Na de mikor történt ez, leányom? - kérdi a pap. - Hiszen az uradat én temettem el, megvan annak is már vagy harminc esztendeje! Mikor volt az, hogy te paráználkodtál? - Hát annak előtte- feleli nyugodt méltósággal a vénasszony. - De jólesik beszélni róla. - Hű, barátom, micsoda bomba nő! - Hagy el, azt is unja valaki. A világ második nagy háborúja idején törvént magyar földön, hogy 1944 karácsony éjszakáján bezárult a főváros körül az ostromgyűrű. A lakosság még szilveszter éjszakáját és az újév napját is a légópincékben töltötte. Az egyik családnak pedig újévkor külön ünnepelnivalója lett volna: a nagyszülők ötvenéves házasság évfordulója. Most hát ágyúdörgés közepette, a hideg, nyirkos óvóhelyen váltották be az öregek egymásnak fiatalon tett fogadalmukat - hogy az ötvenedek évforduló napján ki-ki felnyitja azt a peserlyt, amelybe minden egyes alkalommal, valahányszor megcsalta hitvestársát, egy szem rizst dobott. Először a nagypapa fohászkodik neki. Pironkodva földhözvágja a régi agyagmalacot - s annak a cserepei között hat rizsszeme számol össze a házaspár asszonylány, mint "pártatlan számoló bíró". A nagymama tréfásan megfenyegeti a nagypapát, talán még meg is paskolja az arcát... ezután következik a nagymama agyagperselyének felnyitása. A cserepek között azonban egy rizskásaszem nem sok, annyi sincsen! Az egész család el van ragadtatva. A nagypapa könnyek között csókol kezet a nagymamának. Amikor aztán késő este a két nő felmerészkedik a lakás konyhájába, hogy valami ennivelót készítsen és vigyen le a pincébe, asszonylánya csak megkérdi a nap hősnőjét: - De mama... ötven hosszú éven át... soha, egyetlen egyszer sem? A nagymama üdvözülten mosolyog: - És a rizskoch, amivel tegnap este megleptetek benneteket, az kutya? A boltos, a segédhez: - Hát ide hallgasson, maga ... maga...! A múlt héten, amikor valamivel korábban jöttem haza az egyesületből, maga a feleségem ágyából bújt elő! Ma rá kellett jönnöm, hogy tízezer forint hiányzik a kasszából! Figyelmeztetem, ha még egyszer valami előadódik, maga ki van rúgva! A boltos, a segédhez: - Mondja, kérem, vak maga?! Képes beleszeretni a feleségembe?! Leveleket írkál neki, hogy megszöktethetné, csak nincs pénze...?! És nem veszi észre a páncélszekrényben a kulcsot?! A boltos, a segédhez, amikor együtt jönnek ki a kuplerájból: - Na, nem bánom, ma jó üzletet kötöttünk, nem sajnálom a pénzt, amit itt hagytunk belőle...De azért a feleségemmel csak jobb. A segéd lelkesen: - De még mennyivel jobb! - De ha már úgy maradtál, lányom, legalább azt mondd meg, ki a gyermek apja? - Tudni akartam én is, de annyira dadogott. Áll két lány a mosópadnál, bent a patak medrében. Egyszer csak arra siklik egy ladik, meztelen férfi fekszik benne, szétvetett lábba, alszik talán, a fejét, a felsőtestét mindenesetre elfödre napszúrás ellen. - Te -m ondja az egyik lány a másiknak - nema te öcskösöd volt? - Nem - feleli a másik. - Én inkább a te bátyádnak néztem volna messziről, de ahogy közelebb ért, láttam, hogy nem az. - A sógorodra is hasonlít, de nem az - mondja meggyőződéssel az első. - Szerintem nem is a mi falunkból való. A férj hazaérkezik vidéki kiküldetéséből, és kénytelen bevallani, hogy elvesztette a jeggyűrűjét. A feleség sopánkodik: - Mert biztosan lehúztad az ujjadról! Ne lássák, hogy nős vagy! A férj csodálkozik: - Drágám, nem is értem, hogyan gondolhatsz ilyesmire! Én soha, semmilyen körülmények között le nem tagadlak téged!... De most jut eszembe, igazán megvarrhatnád már a mellényzsebem bélését. A múltkor is figyelmeztettelek, hogy lyukas. - Drágám, mit jelentsen ez a barna hajszál a zakódon? - Azt, hogy azóta nem kefélted át, amióta szőkére festetted a hajad. - És mondd, aranyom, hogyan csináltad... elvégre te, hogy is mondjam csak: alacsony sorból küzdötted fel magad... - Igazán egyszerű volt. Megismerkedtem egy gazdag férfival. Neki pénze volt, nekem tapasztalataim. - És azután? - Nekem pénzem lett, neki tapasztalatai. - És mondja, szomszédasszony, mit csinál a kislánya Párizsban? Én, ami engem illet, bevallom, jobban meggondoltam volna, hogy elengedjem-e. Elvégre ott annyi veszély leselkedik egy ilyen ártatlan, fiatal teremtésre... - Óh, ami engem illet, én teljesen nyugodt vagyok. Éppen tegnap írta a kislányom, hogy rendőri felügyelet alá helyezték. - Mondja, szomszéd, olyen régen nem hallottam a fiárl: mi lett vele? - Amerikában van. - Ez igen! Mindig tudtam, hogy értékes ember lesz belőle. - Meghiszem azt. A New York-i rendőrség tűzezer dollárt kínál érte. A férj hosszabb időn át külföldi kiküldetésben volt. Amikor hazatér, megkérdi a feleségét. - Ugye, nem csaltál meg, drágám? - Még a feltételezés is sértő - hárítja el a feleség a méltatlan gyanút. Így bízol meg a te mindenedben? - Jól van, na - nyugszik meg a férj. - És te? Nem csaltál meg, drágám? - Még a feltételezés is sértő - mosolyog a férj. - Így bízol meg a te mindenedben? - Jól van, na - békül meg a feleség. Aztán beesteledik, lefekszenek aludni. Hajnal felé a feleség sikoltozni kezd álmában: - Jaj, megjött az uram! A férj felriad - és mit csinál? Kiugrik az ablakon. A diplomata nászútra utazik ifjú nejével. Hazatéve a fiatalasszony beszámol a mamájának: - Sajnos, éjjel mindig vihar volt a tengeren. Az uram aludt ugyan, mint a bunda, de minden villámlásra felriadt, és ezt kiabálta: "Ide a negatívot! Fizetek! - Professzor úr, igaz, hogy ön veri a feleségét? - Nem igaz. Még nem vagok professzor, csak egyetemi docens. - Ó, a Magas-Tátra!... Kérem, ne csodálkozzanak, hogy csak a rajongás hangján tudok róla beszélni. Életem legszebb napjait a Magas--Tátrának köszönhetem. Az esti iskola hallgatói közül valaki félénken közbeveti: - Na de tanár úr kérem, a múlt órán azt tetszett mondani, hogy a tanár úr csak Pesten szeret maradni... - Így is van - feleli a tanár. - De a feleségem minden évben a Magas-Tátrába utazik az anyósommal. - Lányom! Igaz, hogy elhagyott az urad? - Igaz, mama. - Valami nő miatt? - Úgy van, mama. - És ki az a nő? - Te vagy az, mama. - Ön ezek szerint az állítja - fordul a bíró a tanúhoz -, hogy pontosan tudja, mikor kezdődtek az ellentétek a most szétválasztását kérő házaspár között? - Hogyne tudnám! - bólogat a tanú. Én voltam a násznagyuk!

0 komment , kategória: Viccek

Címkék: agyagperselyének, szétválasztását, szomszédasszony, ünnepelnivalója, megszöktethetné, paráználkodtál, csodálkozzanak, házasságtörést, kiküldetéséből, paráználkodtam, tapasztalataim, figyelmeztetem, felmerészkedik, meggyőződéssel, megismerkedtem, mellényzsebem, tapasztalatai, fiatalasszony, főtisztelendő, kiküldetésben, levéltárcáját, légópincékben, megvarrhatnád, rizskásaszem, fogadalmukat, egyesületből, feltételezés, beleszeretni, megfenyegeti, mindenesetre, meggondoltam, valahányszor, hitvestársát, megtudakolni, őnagyságának, agyagmalacot, főportás gyakorlott, félszeg kislány, kedves felesége, csokor virágot, egyszeri asszony, plébános úrhoz, nagy bűnt, asszony szeme, gyertyát akár, asszony elsiet, nagy halom, világ második, főváros körül, újév napját, légópincékben töltötte, egyik családnak, Szűz Máriának,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]