A KARÁCSONYFA A karácsonyfa egy fenyőfa,melyet karácsony... - Jézus Krisztus,Isten Fiának,Isten Fia,Élet Kenyerére,Boldogságos Szűz,Luther Márton,Brunswick Teréz,Mária Dorottya,Jáky Ferenc,Krisztus Urunk,Szentcsalád Názáretben, - koszegimarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ...			Kőszegi Marika 1955.09.22 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A KARÁCSONYFA A karácsonyfa egy fenyőfa,melyet karácsony...

2016-12-21 09:11:59, szerda


	A KARÁCSONYFA A karácsonyfa egy fenyőfa, melyet karácsony napján az ünnepelt misztérium szimbólumaival díszítenek. 1. A karácsonyfa szimbóluma Isten ajándékozó szeretetének, mellyel az embert visszafogadja kegyelmébe. A karácsonyfa az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és rossz tudásának fája mellett állt (Ter 2,9), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zártak el az ember elől (vö. Ter 3,24). A karácsony visszafogadja az embert a Paradicsomba: a karácsonyfa ennek jelképe. - Karácsony A karácsonyfa jele a betlehemi Újszülöttnek, az élet természetfölötti megújulásának, a kegyelemnek. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra, illetve az emberi élet céljára, fölfelé (Istenre) irányulására utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa díszei ősi, egyetemes emberi, kultikus szimbólumok, melyek Jézus Krisztus megtestesülése és születése által megszentelve karácsony misztériumát közvetítik a hívő ember számára. A karácsonyfa fényei (karácsonyi gyertya) a született Világosságnak, csillogása (angyalhaj, színes gömbök stb.) az örök dicsőségnek, ezüst díszei a betlehemi Gyermek emberi természetének, arany díszei isteni természetének jelei. A karácsonyfa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyi asztalt állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag. A karácsonyfa csúcsán angyal is lehet, mely az Isten és az ember kapcsolatára utal: az angyal egyrészt jele azoknak az angyaloknak, akik a pásztoroknak hírül adták Isten Fiának születését, másrészt akik az Atyának hírül adják, kik azok, akik megértették a híradást s ezért ünneplik a Gyermeket. A csengettyű arra utal, hogy amint a születéssel a fény egyszerre bevilágította sötétséget, úgy az angyalok éneke (,,Dicsőség a magasságban Istennek...") egy pillanat alatt megtörte a bűn némaságát. A karácsonyfara aggatott játékok az embernek ajándékozott istengyermekségre, az édességek (szaloncukor, mézes sütemények stb.) és gyümölcsök (alma, dió, füge stb.) arra utalnak, hogy a karácsonyban Isten Fia az ember számára a legédesebb eledelként jött el (vö. Zsolt 33,9). Régebben konszekrálatlan ostyadarabokat is aggattak a karácsonyfara (ostyahordás), mely Krisztusra, az Élet Kenyerére emlékeztető szentírási jel volt: ,,A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely Isten paradicsomában van" (Jel 2,7). - A dió önmagában is Krisztus jelképe (ősi termékenységszimbólum): a külső (zöld), keserű burok a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belül levő édes mag az isteni életre utal, melyért az embernek fáradoznia kell. - Az alma a kis Jézus uralkodói jelvénye, de jelenti magát az Újszülöttet, Isten ajándékát (vö. gyermekdalokban: A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja...), a tudás fájának és a szeretetnek a gyümölcsét is. A színes üveggömbök az alma modern változatai. - A különféle csillogó papírláncok, szalagok, ,,angyalhajak", utalnak a kígyóra (mely kettős jelkép), hatalmának megtörésére, illetve az üdvösség szolgálatába állítására; ami a karácsonnyal egyszer s mindenkorra megtörtént. - A karácsony Mária istenanyaságának első kinyilvánítása, ezért a karácsonyfa szimbóluma Máriának, illetve az Anya és Gyermeke kapcsolatának is (a fenyőfa és toboza önmagában is Mária-szimbólum). Ilyen értelemben a karácsonyfa díszítettsége a kegyelemmel teljes (ékes) Istenanya jelképe. Az arany a Gyermeknek, az ezüst Máriának a szimbóluma; a fény és a csillogás Mária tisztaságának a képe. A karácsonyfa tetején az angyal e vonatkozásban az angyali üdvözlet beteljesedésének hírnöke. 2. Története A karácsonyfa állításának szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered. Luther Márton még nem ellenezte a karácsonyhoz kötődő betlehemezést és a paradicsomjátékot, melyek kelléktárához hozzátartozott a termőág valamely változata. Puritán utódait azonban már zavarta e játékok naiv hangja, tréfás mozzanatai, ezért evagy területeken e karácsonyi játékok ki is haltak. A hagyományőrző nép azonban a paradicsomjátékból legalább az élet fáját átmentette, szokásaiban megőrizte. A hasonló jelképtartalmú életfát, illetve termőágat asztalára állította, és családi közösségben előtte énekelte örökölt, ősi énekeit. Németországból protestáns művészek, főúri családok származtatták a karácsonyfat Bécs arisztokrata köreibe s innen Magyarországra. 1824: Brunswick Teréz, 1826 k. József nádor (3.) neje, Mária Dorottya és aPodmaniczky család, 1834: Fertőszentmiklóson a Bezerédi család Flóra lányának, 1855:→Jáky Ferenc osli plébános, a Hunyady gróf család egykori házipapja az iskolás gyermekek számára állított karácsonyfat. Szegeden a 19. sz. derekán, Brassó városában, az erdélyi szászok körében bevándorolt dán család 1830 k. honosította meg. 3. A karácsonyfa elődje az ún. termőág volt. Ez az Európa-szerte (hazánkban is) ismert, ősi, mágikus, napfordulati és tavaszigéző jelkép a természet (és vele az ember) megújulását idézte. Pogánykori jelentéstartalma a keresztény hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott, így mindenekelőtt az élet, illetve tudás fájának képzetkörével. Nem véletlen, hogy számos német vidéken a karácsonyfanak paradicsom (Paradies) a neve. Karácsony A téli termőág sokféle formában volt ismert (a szobába bevitt és vízbe állított néhány faágtól kezdve a mennyezetről lecsüngő, gazdag kompozíciókig). Ált. aranyozott mogyoróval díszített ág, melyet a szoba mennyezetére (mestergerendára) függesztettek, mintha az égből nőtt volna ki, és a ker. értelmezés szerint a földre szálló, emberek közt szállást kereső Kisdedet jelképezte. A középkori magyarság nyelvében e karácsonyi termőág neve kincs volt. A 19. sz. 2. felében Szegvár palóc-jász telepítésű faluban sodrófát, esetleg mángorló sulykot kötöttek a mestergerendára, és a gyerekek számára gyümölccsel, süteménnyel rakták meg. Horgoson, Nagybaracskán, Bácstopolyána koronafa (glédics) ágait, töviseit becsavargatták cifrapapirossal, összekötöttek kettőt-hármat, vagy átfonták egy negyedikkel. Az egészet virágcserépbe ültették, s aranyozott diót, almát raktak rá. Mellette csészékben vagy kis tányérban a Luca napján vetett s azóta kizöldült karácsonyi búza. Karácsonyfa A mennyezetre függesztett termőág szokásából alakult ki, hogy koronájánál vagy megfordítva, törzsénél fogva a karácsonyfat is fölfüggesztették a mestergerendára, illetve a szobasarokba. Ez főként a nyugati végeken, pl. az Őrvidéken (Burgenland) volt általános, de szokás volt a vasi, zalai, fertővidéki horvátság körében, valamint Vasvár, Vásárosmiske, Bucsuszentlászló, Nemesszentandrás, Tófej, Zalaszentbalázs, illetve a somogyi Csököly, a matyó Mezőkövesd, Kapuvár régebbi gyakorlatában is. Szinte mindenütt emlékeznek azonban arra, hogy a karácsonyfa elterjedése előtt tüskés zöld ágakat, borókát, fagyöngyöt függesztettek a gerendára, legtöbbször koronájánál fogva. Díszítése közben a matyó anya karácsonyi énekeket énekelt. Alsószepesség szász népe a karácsonyfa koronáját újév reggelén a gazdaság védelmére a ház vagy csűr ormára szögezte. A Háromkirályok nyolcadában történő házszentelés alkalmával a pap ezt is megszentelte. Mindez eredetileg nyilvánvalóan az évkezdetnek, az idő új hajtásának ünnepi jelképe, s valószínű a lakodalmi termőág is erre az archaikus hagyományra emlékeztet. 4. Eredetmagyarázatok Arról, hogy a karácsonyfa miért éppen fenyőfa, több népi eredetmagyarázat ismert. A mosoni szerint amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bújdosva egy sűrűlombú fa alatt vonta meg magát, ez azonban rászólt: állj odébb, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Így utasították el félelmükben a többi fák is. Ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért: alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr megáldotta a fenyőfát: Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát. A születés ünnepének eredetmagyarázata szerint Egyiptomból hazajövet a Szentcsalád Názáretben élt. József műhelyében dolgozott, Mária font, a kis Jézus hulladékfából keresztet ácsolt, amikor ez a kereszt egyszercsak ágakat és szép zöld lombokat hajtott, kivirágzott és fényes csillagokat termett. József ekkor rádöbbent, hogy épp aznap volt a Gyermek születésnapja. Mária tehát titokban telerakta a fa ágait eggyel-mással, aranyos dióval, ünnepi ruhával a kis Jézus nagy örömére. Így ünnepelték ők Jézus születésnapját, s ezt kell követnie a keresztény embernek.

0 komment , kategória: KARÁCSONY II

Címkék: fölfüggesztették, beteljesedésének, természetfölötti, jelentéstartalma, istenanyaságának, eredetmagyarázat, bucsuszentlászló, nemesszentandrás, szentháromságra, gyermekdalokban, konszekrálatlan, mestergerendára, cifrapapirossal, örökkévalóságra, zalaszentbalázs, paradicsomában, megtestesülése, ostyadarabokat, magyarországra, karácsonyfanak, becsavargatták, születésnapját, németországból, jelképtartalmú, kinyilvánítása, hozzátartozott, szimbólumaival, függesztettek, visszafogadja, tisztaságának, képzetkörével, vonatkozásban, megújulásának, bevilágította, születésnapja, kelléktárához, ünnepelt misztérium, karácsonyfa szimbóluma, embert visszafogadja, élet fája, bűnbeesés után, ember elől, karácsony visszafogadja, karácsonyfa ennek, karácsonyfa jele, betlehemi Újszülöttnek, élet természetfölötti, emberi élet, keresztet idézik, karácsonyfa díszei, hívő ember, karácsonyfa fényei, Jézus Krisztus, Isten Fiának, Isten Fia, Élet Kenyerére, Boldogságos Szűz, Luther Márton, Brunswick Teréz, Mária Dorottya, Jáky Ferenc, Krisztus Urunk, Szentcsalád Názáretben,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]