|
2017-09-26 08:16:29, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
"Szent Mihály hava, Mindszent hava (Mérleg)
Szeptember végén, betakarítás után, javarészt már túl a szüreten is, amikor az őszi vetéssel az eljövendő új ágyazódik már, az ember Úr Szent Mihály mérlegére lép. Megméretik, ami jó, s ami rossz, ami benne, általa és körülötte történt. A gazda, az ember a földi mindenek ura, kozmikus parancsra, Isten akaratából számot vet, számot ad. Az esztendő estéje érkezett.
Hajdan minden ,,napszentülte" után, amikor szorongást hoznak a napfénytelen órák, amikor a Mindenség láthatatlan madara gubbad a fákra, s az ember lelkére is, vacsorázni asztalhoz ült a család, s kérdés nélkül sorolta mindenki, azt, ami egész napon vele, általa történt, s kimondta a rosszat is, hogy éjszakája, mely ízelítő a másik világból, nyugodt legyen.
Az esztendő estéje, az ember hajlott korát, a vén kort is megidézi, amikor visszafelé pörög a film, életünk története, amikor minden tettünk, a vaksötétben történtek, a titkos tettek is vakító fényben, tisztán látszanak. Ekkoron kinek-kinek a mérlegre kell állnia. A régiségben sokan penitenciával, külön zarándokutakkal készültek a mérlegelésre, mert hitük szerint, aki a mérlegelésen könnyűnek találtatik, az elpusztul, annak a föld kiveti a testét, s az ég nem fogadja vissza lelkét.
Az esztendő estéjén számba venni a jót - biztonságot ad, örömet hoz, fölszabadítja az ember teste, s lelke kedvét; s a rosszat csak oldottan lehet kimondani, a nagy vígságban, amikor a gátak, fékek, korlátok felszakadnak. Szent Mihálykor kezdődött régebben a zajos, vidám kisfarsang, s Katalin november végi névünnepe zárta. Mihály napja után vasárnap szüreti mulatságot tartottak a régiek, amely ősidők óta alkalmát adta a fölszabadult számadásnak, a hála parttalan örömének, s ilyenkor az alkalmi kisbíró tréfás rigmusokban kiabálta "világgá" azt, ami egyik embert a másik ellen feszítette; este pedig a mulatság kellős közepén, amikor a jókedv a kocsmatetőt emelgette, már bűnbakot választott a közösség, s rászórta ki-ki minden piszkát, sarát. A másikban a bűnbakban látta , érezte meg külön-külön mindenki, s együtt a közösség is a nyomasztó mocskot. S amikor az alkalmi hóhér jelképesen agyoncsapta a meggyalázottat, csönd lett, s a csönd a tisztulatot adta.
Mihály-mérlege időszaka az Utolsó ítéletet is ,,előlegezi" minden őszön, a végső elszámolást, ettől olyan megrázó az esztendőként újra meg újra ismétlődő. Mindez a szombatok enyhületében történik; ilyenkor az Istenszülő Asszony, Szűz Mária vendége mind , ki él, az Ő öle, köpenye, köténye, a hervadó fák, s szőlőlevelek ezer-szín kegyelme, s az októberi litániák készítik föl az elkövetkezőre az embert, a végső időszakra, amikor körülötte és benne a legsötétebb honol - a fényen túli fénnyel, az Úrral való találkozásra.
Molnár V József - Kalendárium
Mérleg (szeptember 23. - október 22.)
Egyensúly jellemzi. A diplomáciai érzék és az arany középút megtestesítője. Harmóniára törekszik, éppen ezért túlságosan hajlik a kompromisszumokra, engedményekre. Konfliktuskerülése azt eredményezi, hogy inkább fejet hajt, mintsem veszekedjen, és határozottan szembeszálljon. Kiváló művészi adottságai vannak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: horoszkóp |
|
|
|
Címkék: zarándokutakkal, megtestesítője, meggyalázottat, szembeszálljon, fölszabadítja, elkövetkezőre, penitenciával, engedményekre, határozottan, szőlőlevelek, fölszabadult, napfénytelen, esztendőként, enyhületében, felszakadnak, találkozásra, napszentülte, mérlegelésen, mérlegelésre, legsötétebb, biztonságot, rigmusokban, diplomáciai, kocsmatetőt, betakarítás, eredményezi, veszekedjen, vaksötétben, számadásnak, elszámolást, láthatatlan, tisztulatot, agyoncsapta, kalendárium, mulatságot, feszítette, őszi vetéssel, földi mindenek, esztendő estéje, napfénytelen órák, ember lelkére, másik világból, ember hajlott, vaksötétben történtek, titkos tettek, mérlegre kell, régiségben sokan, mérlegelésen könnyűnek, föld kiveti, esztendő estéjén, ember teste, rosszat csak, Szent Mihály, Szent Mihálykor, Istenszülő Asszony, Szűz Mária, Molnár József,
|
|
Offline
