Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze,a műveltsége,nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos,a kül... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Öreg pince
  2019-09-20 07:06:35, péntek
 
   
  ÖREG PINCE

A darazsak egy öreg pince padlásán laktak, és tolvajok voltak, de ezt nem tudták. Az ember nevezte így őket, mert a darazsak mindenféle gyümölcsöt ettek, de elsősorban szőlőt, hiszen ezért laktak a pince padlásán. A pince a szőlőben volt, két kis szobával, hiszen e nélkül padlása sem lehetett volna. A szoba előtti térségben üres hordók voltak, kádak, kármentő, tőtikék és egyéb szüretelési szerszámok, amelyeknek olyan szaguk volt, mintha örökké szüret lenne a világon, bár ez - sajnos! - nincs így. Végül a pincéhez pince is tartozott, egyszóval: tökéletes pince volt.
De a darazsak ezt sem tudták.
Szúrni azonban remekül tudtak, építkezésük pedig tökéletes volt. A méhekkel nem tartottak rokonságot - pedig rokonok voltak -, de ez az emberek között is előfordul.
Ettek tehát nagy csendben a padláson, ahol nem zavarta őket senki - ez nem is lett volna tanácsos -, és akkora fészket építettek maguknak, mint egy óriás sonka, amelyben tízezer kis szoba van. A padláson mindig homály volt, enyhe, édes viaszszag, s a darazsak állandó zsongása úgy hallatszott, mintha ez az illat szülte volna - nem tudom, mikor -, és nem is hallgat már el soha. Melegben melegebb volt a mérges viasz lélegzése, de ilyenkor szinte zúgott a darazsak ezer gordonkája, míg ha megdermedtek kint a fák, s a tőkék úgy lapultak a hó alatt, mint a nyulak, a meleg muzsika is bezárkózott a meleg fészekbe, és szinte nem is lehetett hallani. A hideg azonban sose ártott meg nekik, mert a fészek tízezer sejtje megőrizte a meleget, de a padláson nem is volt soha nagyon meleg vagy nagyon hideg, mert nádteteje volt, melyet hiába süt a nap, vagy szorongat a fagy, nem ereszti át egyiket sem.
Így élt a darázsderekú, sárga csíkos nép látszólag muzsikáló semmittevésben, valóságban azonban szorgalmas munkában, a maguk hasznára. Mert igaz az, hogy az embernek semmi hasznot nem tettek. Meglopták a cseresznyét, az édes körtét, a ringlót, a kint felejtett húst is, de mindez csak várakozás volt a szőlőre, amelynek érését gondosan figyelték, hogy lecsaphassanak rá, mint a kirakott cukorra vagy a bábosok mézes süteményére. Közben megrabolták a méheket is - néha meg is ölték -, és nagy hozzáértéssel vadásztak a legyekre, amelyeket úgy kaptak el a levegőben, mint a sólyom a verebeket.
Ebben az időben azonban még nem lehetett látni nagyobb darázsgyülekezetet, csak a fészek körül, amelyet egyre építettek, nevelték a fiatalságot, és tömték élelemmel.
Egyszer azután megváltozott a dolgok rendje, megváltozott kint minden, de bent a nádtető alatt ekkor sem változott semmi.
Szokatlanul elcsendesedett a határ.
A szőlőbogyók földje sárgára enyhült, a diók burka meghasadt, a telt hasú szilvák a földet nézték, és csend lett a tőkék között, mintha a nagy levelek valami titokról hallgattak volna.
Az öreg diófák elengedtek egy-egy levelet, éjszakánként ködöt ásított a világ, és nappal ezüst pókhálók utaztak dél felé, mint a vándormadarak, akiknek útjelző szólongatása olyan fájdalmas volt, mint maga á búcsúzás.
A virágok megfakultak az út mellett, a kukorica sasos levele úgy suttogott egész éjjel, mintha tolvajok jártak volna benne, a pásztortüzek füstje tétován lengett, és keserű volt, mint a tegnapi mámor, a lapályokon lila virágát hintette el a kikerics, és a patak menti nyárfán varjú károgott, de hogy mit, azt csak egy másik varjú tudta volna megmondani.
A károgás elszállt a tájon, s a nyárfáról peregni kezdtek a levelek, pedig nem volt szél.
A szőlőhegyen néha emberek jártak, hordók kongtak, kinyíltak az öreg pinceajtók, s a délutáni nap aranyos ragyogása megsimogatta a vén falakat, s emlékeket keltett szárnyra, amelyeknek mustárszaguk volt, mint a régi szüreteknek.
A darazsak megrezegtették szárnyaikat.
- Készül valami... készül valami - zengték a kis hegedűk -, érik a cukor, és édesség szaga van a világnak.
- Most már csak eső ne legyen - mondta egy kis öregember, akinek egyik zsebében most is metszőolló volt, a másikban pedig kötözőháncs, pedig ezekre most már nem volt semmi szükség, hiszen a metszésnek és kötözésnek is régen elmúlt az ideje. - Most már csak eső ne legyen...
Nem is lett!
De az éjszakák hűvösek lettek, s a palacsintaképű hold úgy járt az égen, mintha az egész világ az ő szőlőskertje lenne, s éppen most nézné, hogy milyen lesz a termés.
A csillagok szeme szigorúbb lett, mintha fölöslegesnek tartanák a földi csillagokat: a pásztortüzeket, a patakok némán siettek, mintha valami sürgős üzenetet vittek volna, s az egész égen áthajolt a Tejút csodálatos, fénylő selyempántlikája.
Eső azonban nem lett, s a nappalok még olyan melegek voltak, mintha a nagy búbos kemencében még élő lenne a nyári parázs, és megérkeztek a seregélyek is, mert szüretszaga volt a világnak, s a seregélyek naptárjában (amelyet a begyükben őriznek) pontosan fel volt jegyezve a szőlőérés ideje.
De ekkor már idei rókakölykök ugatták meg a holdat, amíg csak eszükbe nem jutott, hogy éhesek, s hogy ilyenkor az éhség ellen legjobb a kiadós szőlőkúra.
És másnap mérgesebben szóltak a darázshegedűk:
- Lopják a szőlőt! Lopják az édességet... - És körülzúgták a megrágott fürtöket, amelyeknek édes illata úgy lengett a tőkék között, mint az ígéret ideje.
A kis öregember figyelmesen megnézte a fürtök körül rajzó darazsakat s rókanyomokat.
- Fene ezt a bitang rókát, hát itt mindenki szüretel? A seregélyek is, rókák is, darazsak is. Nem várok!
És leszüretelt.
A darazsak minden puttonyt lekísértek, minden kosarat, minden fürtöt. Megkóstolták a mustot, és amikor a csősz odacsapott a kalapjával, megcsípték a csősz fülét. A nevezetes fül estére emlékezetes nagyra nőtt, de ez már nem segített, mert reggelre, mire a darazsak kialudtak a mámort, üres volt a szőlő. Tegnap még éjszaka is szóltak a hegedűk, s a darazsak kissé későn ébredtek, de azonnal kirepültek egy kis utómulatságra, a tőkéken azonban nem maradt egyetlen biling, a fákon egyetlen szilva. A pinceajtó zárva volt, a vén diófáról lekoppant egy-egy szem dió, és a holt leveleket a hűvös szél olyan csendesen ringatta le a földre, mint a koporsót a sírba.
A darazsak már nem voltak mámorosak, és nem voltak mérgesek se.
- Mi ez - kérdezték szomorúan -, mi ez?
A szél fellendült a fa koronájába, és szelíden megpendítette az ágakat.
- Ősz... - zendültek meg az ágak. - Ősz! - susogtak a levelek, és a darazsak hegedűi is búcsúzóan zsongtak fel, egyhangúan, mintha semmit sem mondtak volna, pedig mindent megmondták:
- Ősz... ősz... ősz...

Fekete István: Tarka rét


 
 
0 komment , kategória:  Szüret  
Címkék: selyempántlikája, elcsendesedett, megrezegtették, lecsaphassanak, palacsintaképű, semmittevésben, pásztortüzeket, fölöslegesnek, hozzáértéssel, darázshegedűk, vándormadarak, utómulatságra, megpendítette, szólongatása, pásztortüzek, megkóstolták, szőlőskertje, rókanyomokat, éjszakánként, megdermedtek, mustárszaguk, megsimogatta, darázsderekú, megváltozott, csillagokat, cseresznyét, süteményére, kötözőháncs, leszüretelt, megrabolták, bezárkózott, szüretelési, naptárjában, mérgesebben, szüretszaga, körülzúgták, öreg pince, ember nevezte, darazsak mindenféle, pince padlásán, szőlőben volt, szoba előtti, pincéhez pince, emberek között, óriás sonka, padláson mindig, darazsak állandó, illat szülte, mérges viasz, darazsak ezer, meleg muzsika, meleg fészekbe, ÖREG PINCE, Fekete István,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Jótékonykodás formáiról  Őszi kép  Emlékezünk Szeretteinkre!  Kórusművek a Szent Angyalok te...  Október  Ne menj még kedves  Kamarás Klára - Őszi illúziók  Kamarás Klára - Őszi illúziók  Szép estét kedves látogatóimna...  Megfakul a fekete gyász  Tiszta Új Budáért mozgalom - X...  Esti szentmis Csaba testvérrel...  Mai harmónia kártyám  Wass Albert: Gazdag, aki ...  Rózsaszín rózsa  Rózsaszín rózsa  Pio atya legszebb mondásai  Facebookon kaptam  - de az elhunyt a szívünkben m...  A tükör  Rózsaszín rózsa  Vas István - Rapszódia egy ősz...  Mécsest gyújtok  Oliva olaj gyógyhatásai  Kislány kutyával  Ott pihensz, ahol már nem fáj ...  Elmondom  Heltai Jenő: Kérdőív  Emlékezünk Szeretteinkre!  Ne menj még kedves  Jó reggelt kedves látogatóimna...  ÉDESANYÁM emlékére  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Nagyon nehéz  A mi mennyei Atyánk  A Mennyországba vezető út  Facebookon kaptam  Messze mész és én búcsúzom  Hízol, rosszul alszol, és fájn...  Facebookon kaptam  Uram...  30. évközi hét csütörtök 10.29  30. évközi hét csütörtök 10.29  Rózsaszín rózsa  Emlékezünk Szeretteinkre!  Boldog szülinapot a ma ünneplő...  Vas István - Rapszódia egy ősz...  Csicsókám virágával  Eljön a gyász novembere  Útravaló – 2020. október...  Szűz Mária megjelenik Bretagne...  Nov.1 Mindenszentek - Nov.2 Ha...  Madárijesztő  Mennyországba Édesanyámnak!  Amíg vannak emlékek  Könnyeink nem hullnak . . .  Az E vitamin jó hatásairól  Kamarás Klára - Őszi illúziók  Három missziós évtized Afrikáb...  Kányádi Sándor : Hosszú sor, r...  Akiket igazán szeretünk  Élsportolók  A tükör  Nov.1 Mindenszentek - Nov.2 Ha...  November 1  Nyunyóka  Örök világosság fényeskedjék n...  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Pio atya legszebb mondásai  Uram...  30. évközi hét csütörtök 10.29  Szuhanics Albert : Örök világo...  Messze mész és én búcsúzom  Ott pihensz, ahol már nem fáj ...  Könnyeink nem hullnak . . .  Lám, ennyi az élet  Mert Te...  Mai harmónia kártyám  Őszi csokor  Facebookon kaptam  Oliva olaj gyógyhatásai  Facebookon kaptam  Némelyek előre mennek  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Rózsa csokor vázában  Facebookon kaptam  Mikor azt gondoltam....  Facebookon kaptam  Mai harmónia kártyám  Könnyeink nem hullnak . . .  Szép napot kívánok  Testvérem hol vagy?  Kányádi Sándor : Hosszú sor, r...  Nizzai terrortámadás: Erdő Pét...  Szuhanics Albert : Örök világo...  Messze mész és én búcsúzom  Hormonális probléma és a tests...  Facebookon kaptam  Oliva olaj gyógyhatásai 
Bejegyzés Címkék
öreg pince, ember nevezte, darazsak mindenféle, pince padlásán, szőlőben volt, szoba előtti, pincéhez pince, emberek között, óriás sonka, padláson mindig, darazsak állandó, illat szülte, mérges viasz, darazsak ezer, meleg muzsika, meleg fészekbe, hideg azonban, fészek tízezer, maguk hasznára, embernek semmi, édes körtét, kint felejtett, kirakott cukorra, bábosok mézes, időben azonban, fészek körül, dolgok rendje, nádtető alatt, szőlőbogyók földje, diók burka, telt hasú, földet nézték, tőkék között, nagy levelek, öreg diófák, virágok megfakultak, kukorica sasos, pásztortüzek füstje, tegnapi mámor, lapályokon lila, patak menti, másik varjú, károgás elszállt, nyárfáról peregni, szőlőhegyen néha, öreg pinceajtók, régi szüreteknek, darazsak megrezegtették, másikban pedig, éjszakák hűvösek, palacsintaképű hold, egész világ, csillagok szeme, földi csillagokat, patakok némán, egész égen, nagy búbos, nyári parázs, seregélyek naptárjában, begyükben őriznek, szőlőérés ideje, éhség ellen, kiadós szőlőkúra, megrágott fürtöket, ígéret ideje, fürtök körül, bitang rókát, darazsak minden, csősz odacsapott, csősz fülét, darazsak kialudtak, darazsak kissé, tőkéken azonban, fákon egyetlen, pinceajtó zárva, holt leveleket, hűvös szél, szél fellendült, darazsak hegedűi, selyempántlikája, elcsendesedett, megrezegtették, lecsaphassanak, palacsintaképű, semmittevésben, pásztortüzeket, fölöslegesnek, hozzáértéssel, darázshegedűk, vándormadarak, utómulatságra, megpendítette, szólongatása, pásztortüzek, megkóstolták, szőlőskertje, rókanyomokat, éjszakánként, megdermedtek, mustárszaguk, megsimogatta, , ,
2020.10 2020. Október 2020.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 363 db bejegyzés
e év: 3434 db bejegyzés
Összes: 59556 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 401
  • e Hét: 30831
  • e Hónap: 142186
  • e Év: 1087381
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.