|
2020-04-03 10:03:05, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés... tavasz!
Várnai Zseni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
Címkék: hangjegyem, éreztessem, varázslat, rámragyog, holnapom, tündöklő, elvitte, tavaszi, illatot, csillag, illatár, ihletét, csodája, ugyanaz, létezés, mindig, elmúlt, mécsem, meddig, várnai, szavam, tavasz, érezem, csodák, zseni, sugár, volna, ahogy, zenét, fényt, tudja, Várnai Zseni,
|
|
Offline
