Bergmann Ernő temetésére Balatonfüred, 2020. október 15. - Bergmann Ernő,Kosztolányi Dezső,Bergmann Ernőtől,Korzenszky Richárd, - koszegimarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ...			Kőszegi Marika 1955.09.22 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Bergmann Ernő temetésére Balatonfüred, 2020. október 15.

2020-10-16 17:23:48, péntek


	Bergmann Ernő temetésére Balatonfüred, 2020. október 15. Az élet, sokszor úgy érezzük, másból sem áll, mint hogy jövünk és megyünk... Tele vagyunk kérdésekkel: honnan és hová? Az úton időről időre meg kell állni, meg kell pihenni. Rá kell eszmélni, hogy az élet: csoda. Rá kell döbbennünk arra, hogy tele vagyunk titkokkal. Tele vagyunk kérdésekkel. Babits így teszi fel a kérdést: "Mi van túl minden tarkaságon, / világon, virágon, ruhákon?" (Zöld, piros, sárga, barna...) Kosztolányi Dezső pedig egy éjszaka - látván a csillagokat - így kiált fel: "Az égben bál van! Minden este bál van!" S folytatja kérdéssel: "Hát te mit kerestél ezen a földön? / mily silány regéket, / hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél / és annyi rest éj / s csak most tűnik szemedbe ez az estély?" (Hajnali részegség) A nagy jövés-menésben, amit úgy is hívhatunk, hogy élet, vannak pillanatok, órák, amikor megnyugszik az ember. Amikor le tud ülni egy asztalhoz, szót tud váltani baráttal, ismerőssel, - amikor a mindennapi rohanás még a hétköznapokban is ünnepi találkozásokká nemesül. Kávéházak, cukrászdák világa... Leülni, megnyugodni, eszmét, gondolatot cserélni, találkozni, megerősödni, tovább menni... A búcsúvétel órája ez. Vannak emberek, egyéniségek, akik meghatározó személyiségei egy városnak, egy vidéknek. Egy ilyen embertől veszünk most búcsút. Egy ilyen ember életéért adunk most hálát. Hadd legyek személyes. Abból a kisvárosból származom, ahol Bergmann Ernő nagyapja megbecsült szabómester volt. Gyermekkorom emlékei közé tartoznak azok az egyéniségek, akik szakmájuk mesterei voltak. Akik meghatározták egy város légkörét. Akik igazi polgárok voltak. Akik szívvel-lélekkel végezték munkájukat, ami nem egyszerűen a megélhetés forrása volt számukra, hanem igazi életforma. Akikre fölnéztek. Akikhez igazodtak. Akik légkört teremtettek. Élhetőbbé tették ezt a mindig összezavarodni akaró világot. Előttem van Éhn Imre bácsi tekintete, a kis szállodája, étterme... Győri kezdő tanár koromban kezdtem ismerkedni azzal a fogalommal, hogy Bergmann cukrászda. Tihanyba kerültem pontosan huszonhat évvel ezelőtt: az akkori nagyon szerény karácsonyi asztalunkon illatos bejgli volt. Honnan? - kérdeztem. Félix atya büszkén mondta: Az Ernőtől... a Bergmann Ernőtől. Győrben osztályfőnöke voltam a testvérének... Egy temetési beszédben megengedhető a szubjektív emlékezés. Bergmann Ernő büszkén mutatta nekünk a még nem teljesen kész házát, amely a személyes gyász ellenére is már élettel volt tele. Az elmúlt napokban az interneten böngészve találtam több helyen is megemlékezést. Balatonfüred ikonikus alakja - írta valaki róla. Egy igazi polgár... Egy ember, aki él-hal a munkájáért, aki igényes, aki számára a minőség elengedhetetlenül fontos. A vendégek és a szakma által egyaránt szeretett és tisztelt mester híres volt a szakmája iránti végtelen alázatáról, közvetlenségéről és jó kedélyéről. Gyászoló barátaim: rá kell jönnünk, hogy ebben a jövés-menésben, amit úgy hívunk, hogy élet, szükség van az igazi polgárokra. Légkör-teremtőkre. Alkotókra. Akik a soha-meg-nem-nyugvás közepette mégis igazodási ponttá válnak. Ahogyan fogalom Győrben a Bergmann cukrászda, úgy vált fogalommá Balatonfüreden és a környéken a Bergmann. Nem egyszer hallottam útbaigazítást: ha Csopak felől jössz, a Bergmann után azonnal jobbra... Nincs ember, akit elkerülne a szenvedés. Testi-lelki megpróbáltatás. Le kell győzni sokszor önmagunkat. Nem szabad beletörődni a középszerűségbe. Kosztolányit idéztem, aki a Hajnali részegség című versében beszél arról, hogy ,,az égben bál van! Minden este bál van!" Meg kell állni. Meg kell tudni állni. Meg kell becsülnünk azokat, akik igényességre tanítanak bennünket. Kell, hogy legyenek közöttünk igazi polgárok, akik emberségükkel, igényességükkel, a hétköznapi szürkeségbe bele nem törődve mintegy megízesítik ezt a sokszor embertelenné és íztelenné, nem egyszer ízléstelenné váló világot. Kosztolányi az idézett versében a mindenkit feszítő kérdéssel próbál szembenézni a maga módján. Egy koporsó mellett állva összeszorul az ember szíve, és szeretne fényt látni a sötétségben. Hit és hitetlenség feszül egymásnak a búcsúzás órájában. Ezt mondja Kosztolányi: "Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem s azt is tudom, hogy el kell mennem innen. de pattanó szívem feszítve húrnak, dalolni kezdtem ekkor az úrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony, ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam." Ernő: sokan sok szép órát töltöttek nálad. Köszönik, köszönjük. Reméljük, hogy az a minőség, amire mindig törekedtél, továbbra is ízt fog adni sokaknak, akik emlékezni fognak Rád. Biztos vagyok benne, hogy az utódok nem csak a nevet adják tovább, hanem az illatot, hangulatot, megbízhatóságot, igényességet, minőséget. Hiszem, hisszük, hogy ez a földi lét nem a teljesség. Hiszem, hisszük, hogy ez a földi élet a végtelenre nyíló vendégség. Országába hív mindenkit Krisztus. Adjon neked az Úr fáradozásaid, szenvedéseid után békét és nyugalmat. Ültessen téged soha el nem múló vendégségének asztalához. S adja Isten, hogy ott, a nagy mennyei vendégségben egykor mindnyájan együtt lehessünk! (K.R.) Korzenszky Richárd

0 komment , kategória: Balatonfüred

Címkék: közvetlenségéről, középszerűségbe, megbízhatóságot, igényességükkel, találkozásokká, balatonfüreden, hétköznapokban, megpróbáltatás, összezavarodni, emberségükkel, személyiségei, útbaigazítást, meghatározták, megemlékezést, osztályfőnöke, vendégségének, igényességre, balatonfüred, igényességet, megengedhető, vendégségben, embertelenné, gyermekkorom, ízléstelenné, fáradozásaid, szenvedéseid, kosztolányit, csillagokat, kosztolányi, egyéniségek, testvérének, megerősödni, megnyugodni, kérdésekkel, teremtettek, szabómester, úton időről, éjszaka –, csillagokat –, nagy jövés-menésben, mindennapi rohanás, búcsúvétel órája, ilyen embertől, ilyen ember, kisvárosból származom, város légkörét, megélhetés forrása, mindig összezavarodni, akkori nagyon, temetési beszédben, szubjektív emlékezés, személyes gyász, Bergmann Ernő, Kosztolányi Dezső, Bergmann Ernőtől, Korzenszky Richárd,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]