Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 96 
Régi film: Bakaruhában (Teljes Film)
  2018-09-19 22:39:04, szerda
 
  Bakaruhában (Teljes Film)


Link


szereplő(k): Darvas Iván (Sándor), Bara Margit (Vilma), Pécsi Sándor (Bodrogi), Lázár Mária (Bodroginé), Korompai Vali (Bodrogi Pirike), Márkus László (Újságíró), Barsi Béla (Kontra), Szirtes Ádám (Jakab János), Csikós Rózsi (Szubrett), Balázs Samu (Őrnagy)




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Erdély „román lett” 1600-ban
  2018-09-19 22:18:47, szerda
 
 



A nacionalista román felfogás szerint Mihály vajda egyesítette először a három román vajdaságot, Erdélyt, Moldovát és Havaselvét. Mesebeszéd, elmondjuk, hogyan történt. A vajda ,,uralma" távolról sem volt az akkor még gondolatban sem létező Románia első egyesítése, hanem csak egy felelőtlen, kalandor politikus ámokfutása, rövid sikere.

Szigetvár eleste és Nagy Szulejmán szultán halála után a Habsburgok és az Oszmán Birodalom komoly béketárgyalásokba kezdett, aminek végén megszületett az úgynevezett drinápolyi béke. Ez többek között biztosította az addigi török hódítások eredményeként kialakult új határok sérthetetlenségét, illetve mindkét fél garantálta Erdély státuszát.

A többször megújított okmány 25 esztendeig garantálta Magyarországon a békét, de csak elméletben. Mindennaposak voltak az egymás területére indított portyák, rablóhadjáratok, várfoglalások, a Habsburg és az oszmán is háborúra készült. A nyílt összecsapás végül 1591-ben robbant ki, 15 éves háború néven vonult be a történelembe.

A székelység veszélyes fegyver

Kezdetben a Habsburg Rudolf császár vezette keresztény koalíció győzelmet győzelemre halmozott, a 21 éves, jezsuita nevelésben részesült Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem számára felcsillant a remény: részese lehet a török kiűzésének. A fejedelemség 1594-ben bejelentette csatlakozását a Szent Ligához, a következő évben az erdélyi hadak támadásba lendültek.

Erdéllyel a háta mögött fellázadt Havaselve vajdája, Vitéz Mihály is.

A következő hónapok, évek gyors egymásutánban következő eseményeiben felesleges volna most elveszni, történetünk előzményeként elég annyi, hogy Zsigmond 1595 őszén negyed százada elvett szabadságának visszaígérésével hadba csábította a székely köznépet. Miután viszont a székelyek győztes csaták során valóban vérüket adták felszabadulásukért, a következő év elején a fejedelem visszavonta rendeletét.

Sőt, az érlelődő lázadásnak a Székelyföldre küldött hadak különös farsang idején kegyetlenséggel, karóba húzással, akasztással, csonkítással vették elejét. Ezzel a felkelés ugyan elmaradt, de a székelység szívében olthatatlan gyűlölet ébredt a fejedelem, és általában a Báthory-dinasztia iránt.

Mihály Erdély kormányzója

Idővel megfordult a hadiszerencse, Zsigmond először Rudolfnak adta át trónját, majd többször visszatérve végül Lengyelországból hazatérő unokatestvérének, Báthory András bíboros kezébe tette Erdélyt. A gond csak az volt, hogy Lengyelország nem vett részt a háborúban, szilárdan kiállt az oszmánokkal fenntartott jó viszony mellett, ebben az új helyzetben pedig nemcsak a szomszédos Moldvában, hanem Erdélyben is lengyel befolyás érvényesült.

Vitéz Mihály ezzel lehetetlen helyzetbe került, egyedül találta magát a török torkában elvágva természetes szövetségesétől, Rudolf császártól. Azonnal cselekedett: nem várta meg a Habsburgok Erdély visszaszerzésére indított hadának érkezését, hanem Rudolf jóváhagyásával váratlanul támadásba lendült.

Szabadságot ígért a székelyeknek, akik lelkesen csatlakozó tömegei 20 ezer főre duzzasztották seregét: 1599. október 28-án Sellenberknél legyőzte a fejedelmi hadakat, november elején bevonult Gyulafehérvárra, hónap végén pedig az országgyűlés elismerte császári kormányzónak. A Lengyelország felé menekülő Báthory bíborost székely fegyveresek meggyilkolták.

Kalandor ámokfutása

Mihály uralkodásában nem volt köszönet, a szabadságukat visszanyert székelyek kiesése hatalmas károkat okozott a földbirtokosoknak, ráadásul kegyetlen bosszút álltak az 1596-os véres farsang felelőseinek családjain. Talán még rosszabb volt, hogy a kormányzó hadserege fenntartásához brutális mértékben megemelte az adókat, az addig három forintos portánkénti állami követelés 1600 második felére 16 forintra emelkedett, a városokat pedig folyamatosan kölcsönök kiutalására kényszerítették. De Mihályt nem csak Erdélyben gyűlölték, Rudolf császár számára hamar kiderült, hogy eszében sincs Erdélyt átengedni a Habsburgoknak, sőt hivatalosan is benyújtotta igényét az ismét császári kézre került Partium területére.

Ettől kezdve elapadt a nyugati pénzügyi segítség, ami még kínosabb helyzetbe hozta Havaselve vajdáját, Erdély önjelölt vezetőjét.

Ismét egy gyors húzással Mihály Moldva ellen fordult, 1600 májusában elűzte a lengyelbarát Jeremiás vajdát, megszerezte ezt a területet is. A szegény tartomány azonban csak ideig-óráig enyhítette anyagi gondjait. Az erdélyi nemesség Rudolfhoz fordult segítségért, a császári had Giorgio Basta vezetésével 1600 szeptemberének elején lépte át a határt, szeptember 18-án pedig a Miriszló mellett vívott csatában megfutamította.

A vajda ,,uralma" távolról sem volt az akkor még gondolatban sem létező Románia első egyesítése, hanem csak egy felelőtlen, kalandor politikus ámokfutása, rövid sikere.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Gyurcsány és a szabadkőművesség
  2018-09-19 22:15:04, szerda
 
 



Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor miniszterelnöki beszédére való reagálásnak szánt otrombaságait hallgatva csak hálát adhat az ember a Magasságosnak, hogy április 8-án végre oda került, ahová való. (Illetve azért mégsem teljesen, hiszen még mindig helyet foglalhat az Országgyűlésben.) Csak rombolásra alkalmas tevékenységének persze nem nehéz meglelni szabadkőműves gyökereit.

Emlékeztetőül: április 8-a előtt kifejtette, ha hatalomra kerül általa a DK, nem lesz hit- és erkölcstanoktatás Magyarországon. Kijelentése kísértetiesen emlékeztet a tizenkilencedik század második felének olasz- és franciaországi ateista szabadkőműves akcióira.

Maradjunk most csak az utóbbiaknál s lássunk rájuk példákat! Franciaországban 1880-ban feloszlatták a jezsuiták s számos más szerzetesrend házait, két év múlva pedig törvényesítették a házassági elválást. (Tudjuk ugyebár: a pápai proliból lett miniszterelnök szerint az öregedő feleségek fiatal feleségekre cserélendők.) Aztán 1886-ban megszüntették a hitoktatást az állami iskolákban. 1901-ben a szerzetesi intézmények az állam részéről egyesületeknek számítottak, melyek működéséhez állami engedély szükséges - amit az állam saját kénye-kedve szerint megad vagy nem. (Émile Combes kormánya (1902-1905) a még el nem ismert szerzetesrendek iskoláit bezáratta.) Ezek után már nem meglepő, hogy 1914-ben eltávolították a feszületeket a törvényszéki és iskolai termekből. Végre 1905-ben megszavazták az Egyházat és államot szétválasztó, 1906-ban életbe léptetett (úgynevezett szeparációs) törvényt.

,,A francia kormány abban az időben annyira a vallástalan szabadkőművesség befolyása alatt állt, hogy egyes intézkedései szinte nevetségesek voltak. Így például az állami iskolák tankönyvei számára megcenzúrázták hatalmas irodalmuk klasszikus költőit és prózaíróit s minden olyan szöveget kiküszöböltek, vagy megmásítottak, amelyben ilyen szavak fordultak elő: Isten, lélek, halhatatlanság, mennyország, szentségek, szentek, Egyház, stb. A katonatisztekről és állami tisztviselőkről titkos jegyzékeket vezettek: aki misére járt, vagy gyermekeit katolikus iskolában neveltette, az állami szolgálatból, vagy legalábbis mellőzték, amennyire lehetett."

(Dr. báró Vécsey J. Aurél: A legujabb kor egyháztörténete dióhéjban 1800-1930. Budapest, 1930. ,,Magyar Kultúra" Kiadóhivatala-Apostol Nyomda Rt. (Katolikus Kultúrkönyvtár II.) 85-86. old.)

Ám lássuk a szeparációs törvény konkrét következményeit!

,,Az 1906. január 1-jén életbeléptetett szeparációs törvény elvben nagyon sérelmes volt az Egyházra, de legalább teljes szabadságot is hozott. X. Pius pápa tiltakozott a törvény ellen, a szabadságot azonban tüstént fölhasználta a püspöki székek betöltésére s az új főpapokat pedig maga szentelte föl. A kormány nem elégedett meg a kultusz-költségvetés eltörléséve, amely intézkedés által az Egyházat mintegy ki akarta éheztetni, hanem belső forradalmat is szeretett volna szítani a katolikusok között. Törvényt hozott, amely az egyházi épületeket állami tulajdonnak nyilvánította, egyúttal pedig azt is kimondotta, hogy minden politikai községben a templomokat legalább 7 tagból álló ,,kultusz-egyesület"-nek (association cultuelle) engedi át, de csak használatra. A kultuszegyesületek tagja lehet bárki, még vallástalan vagy [Egyházból - Ifj. T. L.] kiközösített egyén is. Ezenkívül az Egyház krisztusi alkotmányáról a törvény nem vett tudomást: pápáról, püspökről, hitegységről szó sem volt benne. Világos volt a kormány szándéka: a franciaországi katolikus egyházat kicsiny, helyiérdekű felekezetekre akarta bontani. X. Pius pápa ebbe természetesen nem egyezett bele; kikérte a francia püspöki kar véleményét, amely nagy többségben a terv ellen nyilatkozott. Erre a pápa a kultuszegyesületek alakítását megtiltotta. A kormány úgy számított, hogy a tilalom ellenére sok kultuszegyesület fog keletkezni. Ám nagyon csalódott: az egyházellenes körök nem siettek vallásos jellegű egyesületeket alapítani, a hívő katolikusok pedig szót fogadtak a pápának. Így alig néhány kultuszegyesület létesült. A kormány, látva tévedését, haragjában betetőzte üldöző intézkedéseit: még a misealapítványokat is elkobozta azon a címen, hogy nem létezik olyan jogi személy, amelynek az alapítványok kamatait ki lehetne adni.

A francia egyházra most szomorú esztendők következtek. A papság egy része szinte koldusbotra jutott, kivált a falvakban, ahol a nép a forradalmi agitáció folytán lassankint hitközönyös vagy hitetlen lett. De a papság maga, valamint a buzgó hívek, a kitartás csodálatos jeleit mutatták. A püspökök egyházmegyénkint megszervezték a kultusz-fillér (denier du culte) intézményét; ez abban állt, hogy minden hívő valami kis összeggel járult hozzá a papság eltartásához. Az összegeket beküldték a püspöki irodába, amely aztán szétosztotta: a nagyobb egyházmegyék fölöslegét átutalták a szegényebb megyék püspökeinek kezéhez. Az első években a papnövendékek száma is leapadt, de 1910 után ismét emelkedni kezdett. Viviani miniszter hencegése, hogy tudniillik ,,el fogják oltani a mennyei gyertyák lángjait", nem teljesedett." (U. ott, 86-87. old.)

Mindezen történések mögött ott állt a párizsi Nagy Oriens, amelynek nagymestere, Laflerree az ,,Action" című szabadkőműves orgánumban 1906-ban kifejtette

,,[...] ismét harcban állunk az egyházzal. Igazában sohasem szűntünk meg az ősi ellenséget támadni. A világot uraló két főhatalomnak okvetlenül összeütközésbe kell jönnie; ez a kettő egyrészről a klerikális dogmatismus, amely változhatatlan társadalmi erkölcsöt hirdet, másrészről a rationalista evolutionismus, amely zsinórmértékül a haladó tudományt és vezéreül az észt fogadja el."

(Idézi magyarul: Havi Közlöny a lelkipásztorkodás elméleti és gyakorlati kérdései köréből. Szerkesztő-laptulajdonos: Dr. Kováts Sándor. 33. évfolyam, 1910. Temesvár. 856. old.)

Gyurcsány vallásellenes akciójának tehát íme ezek a történelemben való gyökerei. Hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz, hogy ehhez neki nem kell vakolnia semmilyen páholyban sem. Ahogyan az alkoholista ex-pufajkás Horn Gyulának sem kellett. Mert egyet azért nem árt tudni, sőt: a szabadkőművesek lehetnek bármennyire is gonoszak, de azért nem ostobák. Utóbbiakat csak kívülről látják szívesen, még ha azok is támogatják őket.

Hát ennyit Gyurcsányról és a szabadkőművesekről. Sapienti sat.


Forrás: Link

Most tüntet, 12 éve pedig szétverette a tüntetőket!





Tragikomikus, hogy Gyurcsány Ferencék szinte napra pontosan 12 évvel azután vonulnak az utcára, hogy 2006-ban ezrek követelték a lemondását - mondta Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a TV2 Tények című műsorában. A demonstrációkat akkor, 2006-ban erőszakkal verték szét, méghozzá Gyurcsány Ferenc utasítása alapján - jelentette ki a jogász-politikus.

Szinte már bohózatba illő volt, ahogy a Sargentini-jelentés elfogadását követő néhány száz főnyi ellenzéki tüntetésen Gyurcsány Ferenc üvöltözött: “és kedden is maradni fogunk és szerdán is maradni fogunk".

Mindez szinte napra pontosan 12 évvel azután hangzott el a Demokratikus Koalíció elnökének szájából, hogy nyilvánosságra került az öszödi beszéd, melyben Gyurcsány bevallotta, hogy éveken át hazudtak az uniónak az ország gazdasági állapotáról.

Akkor emberek ezrei, tízezrei vonultak a utcákra, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök lemondását követelve. De Gyurcsány mindezt annyival kommentálta: Lehet tüntetni a parlament előtt. Előbb utóbb majd megunják. Hazamennek.

Erre emlékeztetett a TV2-nek adott interjúban Morvai Krisztina. Felidézve, hogy 2006-ban nemzeti érzelműek heteken át maradtak az országház előtt. Akkor sem azért mentek haza, mert megunták, hanem azért mert ahogy Morvai fogalmazott, Gyurcsány a demonstrációt gyalázatos módon a szó szoros értelmében szétverette.

Majd pedig szeptember 19 és 21 között elkezdődtek a vérengzések. A Kossuth téri demonstrációról hazatérőket, illetve az éppen arra járókat összeverette, véresre verette - emlékezett azokra a napokra az EP képviselő. Hozzátette, hogy még az október 23-i megemlékezésen is folytatódtak a brutalitások, Gyurcsány Ferenc parancsára.

Akkor sem Sargentini asszony, sem Verhofstadt vagy mások az európai unióból semmilyen kifogásolni valót nem találtak a 14 szemkilövésben, a brutális erőszakban és mindabban, a gyalázatban, amit Gyurcsányék elkövettek - jegyezte meg Morvai.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Az Andrássy 60 orvosai
  2018-09-19 22:08:15, szerda
 
  A közkedvelt gyermekkönyvíró nem hétköznapi családtörténete





Az ÁVH orvosai nem gyógyítottak, feladatuk a vádlottak megtörése volt. Egyikük, Janikovszky Béla volt feleségét is zártosztályra küldte, de vezetéknevét nem innen ismerjük.

A Janikoviszky Éva emlékkiállítás megnyitóján az írónő fia, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója, Janikovszky János elmondta, hogy amikor a kiállításra készülve áttekintette a családi emlékeket, a fiókok legfelső szintjét nézve először úgy érezte, hogy ,,ez egy boldog család, amit itt látunk: apu, anyu, nagymama, én. De aztán, ahogy mentem le a fiókok mélyére, és láttam az államosításról, még mélyebben a deportálásról szóló papírokat, meg találtam egy sárga csillagot, akkor azért rájöttem, hogy itt egy elég súlyos történelem befolyásolta a családunk életét."

A 2012-ben megrendezett kiállítás célja részben az volt, hogy személyes emlékeket állítson az elmúlt évtizedek egyik - ha nem a legnépszerűbb - gyermekkönyvszerzője életművének. Janikovszky Éva művei több mint 3 millió példányban jelentek meg, könyvei ott sorakoznak a legtöbb gyermekes család könyvespolcán - jelen cikk szerzőjét is beleértve. A 2003-ban elhunyt írónő népszerűsége töretlen, iskolák, művelődési házak, alapítványok, díjak, pályázatok viselik a nevét. Emlékének szobrot állítottak, a tervek szerint gyermekszínházat is elneveznek róla. ,,Megállapíthatjuk, hogy jó értelemben vett Janikovszky-kultusz épül" - írta Nagy Balázs főiskolai adjunktus a Könyv és nevelés című szakfolyóirat egyik tavalyi számában.





Ennek a kultuszépítésnek kulcsszereplője az írónő fia, Janikovszky János tulajdonos-igazgató által vezetett Móra Kiadó. Janikovszky János a hvg.hu-nak 2017-ben adott portréinterjút. Ennek bevezetőjében azt olvassuk: édesapja ,,orvos volt, a háború alatt partizánként ő robbantotta fel többek között Gömbös Gyula szobrát. Később a politikai rendőrséghez került, majd ÁVH-tiszt lett, 1953-ban bebörtönözték."

Fekete autó a napközis táborban

Természetesen egyetlen hozzátartozótól sem várhatjuk el, hogy elfogulatlanul vagy kritikusan nyilatkozzon családjáról - ezt a mentességet a jog is elfogadja. Így az is érthető, amikor a Janikovszky-emlékkiállítás megnyitóján a visszaemlékező a történelem viharaiból csak édesanyja családjának vészkorszakbeli megpróbáltatásait emelte ki, miközben a háború utáni időszakról szép szubjektív emlékei maradtak: ,,Szerencsés vagyok, jókor és jó helyre születtem: tíz évvel a világháború után, amikor az országban pozitív hangulat uralkodott, Rákosi diktatúrája ellenére sokan reménnyel voltak tele. A szüleim nagyon szerették egymást, így igazi szerelemgyereknek tartom magam" - mondta a könyvkiadó mellett számos más üzleti érdekeltséggel is rendelkező Janikovszky János a hvg-nek. Azt is elárulta, hogy édesanyja egyik leghíresebb könyvében ő a főszereplő: A Kire ütött ez a gyerek? című könyvet nagy részben biztosan én ihlettem. Állítólag tőlem származik az a mondat, amivel a könyv kezdődik: -Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból, de mindig későn szól, mert olyankor már kint van-."





A vicces gyerekszáj-mondat azonban egészen másként hangzik, ha elolvassuk a Hamvas Intézet kutatójának, Mező Gábornak megrázó tanulmányát Janikovszky Béláról, ami az Arc és Álarc című folyóirat 2017 nyári számában jelent meg. ,,Apuka" ugyanis az ÁVH alezredeseként vezető kihallgatótiszt volt, aki első feleségétől is kegyetlen módon szabadult meg.

,,A politikailag megbízható, bár a Pártból kizárt Kiss Etelka 1949. szeptember 29-én reggel kinyitotta az ajtót és beengedte az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) két munkatársát. Talán ismerte őket, talán nem, lehet, hogy volt férjére, az állambiztonság magas ranggú tisztjére, Janikovszky Bélára hivatkoztak: az elvtárs feltétlenül beszélni akar az asszonnyal. Janikovszkyné Kiss Etelka (bár már elváltak, minden iratban férje nevén említik, és ő is így írta alá leveleit) talán még reménykedett abban, hogy a cinikus exférj esetleg megenyhült. Akkor már hosszú ideje nem láthatta közös fiukat, akit Janikovszky az Árvaszék döntése után elvett tőle. Ne finomkodjunk: egyszerűen elraboltatta. Főnöke, Péter Gábor ávéhás fogdmegeket - köztük, ha minden igaz, a hírhedt verőlegény Princz Gyulát - küldött a gyerekért a nyári táborba, ahonnan azok elhurcolták a fiút. Amikor az egyik irat szerint a meglehetősen bátor táborvezető tiltakozni próbált, azzal szerelték le, hogy ha nagyon hepciáskodik, őt is beviszik. Ki az, aki ne hajolna a jó szóra a hírhedt fekete autó láttán? Balszerencséjére Kiss Etelka ezután sem mondott le könnyen a gyerekéről, először a férjének írt, aztán máshova is, a Pártnak, a korábbi illegális kommunista mozgalom általa ismert tagjainak, a Szabad Népnek, a BM-nek. Ezt elégelték meg az ÁVH-nál. Janikovszkyék úgy döntöttek, ideje megregulázni Janikovszkynét. Janikovszky Béla le kívánta zárni a múltat, ekkor már későbbi második feleségével, Kucses Évával éltek együtt, akivel nemsokára összeházasodtak, s utóbbi Janikovszky Évaként került be a köztudatba" - írja Mező Gábor a Levelek az elmegyógyintézetből című tanulmányában.

Szegedről Budapestre

Dr. Janikovszky Béla messziről érkezett a kommunista ellenállási mozgalomba. A Horthy-rendszer alatt, az 1940-es évek elején tagja volt az akkor Magyarország legnépszerűbb és legnagyobb létszámú ifjúsági szervezetének, az antiszemita Turul Szövetségnek. Testvére a nyilas párt tagja volt, a fiatal orvos azonban 1944-ben már az antifasiszta mozgalom aktivistája lett, részt vett Gömbös Gyula miniszterelnöknek a budai Döbrentei téren álló szobra felrobbantásában. A második világháború után múltjából már csak annyi maradt, amire a hvg.hu is emlékezett: ellenálló, aki csatlakozott az ÁVH-hoz.

Janikovszky a szegedi államvédelmi osztály parancsnokaként felettese volt Komlós Jánosnak, aki később ÁVH-s múltja után szintén nagy fordulatot téve lett ismert humorista, a Mikroszkóp Színpad igazgatója, ahol többek között Hofi Géza pályafutását egyengette. Ők ketten szervezték és hajtották végre az államvédelmi hatóság Szegeden és környékén elkövetett törvénytelenségeit.

Janikovszky Béla még a háború alatt megismerkedett egy munkáslánnyal, akit teherbe ejtett. Az illető az a Kiss Etelka volt, akit később az orvos a Lipótmezőre záratott. A férfi csak azzal volt hajlandó elvenni Etelkát, hogy a szülés után elválnak. Így is tett, és a válás után hallani sem akart a kisfiúról, akit aztán később erőszakkal elvett anyjától. Mégis kapcsolatban maradtak, mert dr. Janikovszky egy későbbi pártjellemzés szerint ,,szerette a nőket és így több barátnője mellett továbbra is viszonyt folytatott volt feleségével is, aki ragaszkodott hozzá". Az orvos azonban hamarosan összebarátkozott egy jómódú szegedi polgár feleségével, aki feljött utána Pestre is. Ez a hölgy Fábián Ferencné Kucses Éva, a későbbi Kossuth-díjas írónő, Janikovszky Éva volt. Éveken át együtt laktak, majd 1952-ben összeházasodtak. Közös gyermekük, Janikovszky János 1955-ben született.

Reflektorfényben





Az ÁVH-s orvos és a művelt szegedi fiatalasszony - a későbbi írónő tanári diplomája mellett többek között filozófiát, pszichológiát és politikai gazdaságtant is hallgatott - kapcsolatát azonban zavarta a férfi első felesége, aki gyermekével többször felkereste őket. Utolsó találkozásukról, és az azt követő eseményekről a budapesti pártbizottság akkori vezetője, Biszku Béla számára 1949-ben készült feljegyzés így számol be:

,,Janikovszky a közelmúltban, a Rajkügy nyilvánosságra jutása után kisfiával felkereste különváltan élő férjét, és bár aki ajtót nyitott, azt állította, hogy J. B. nincsen otthon, a kisfiú beszaladt a szobába, és apját valaki társaságában, iratok égetésével foglalkozva találta (később ezt a valakit a tiszt akkori barátnőjével, későbbi feleségével, Janikovszky Évával azonosították - teszi hozzá a dokumentumot közzétevő Mező Gábor). Ezzel anyja előtt is leleplezte otthonlétét. A kisfiú erősen érdeklődött, hogy miért tüzel az apja, hiszen meleg van. Ennek megtörténte után azonnal hadjáratot indított Janikovszky azért, hogy anyjától a kisfiút elvegyék és neki ítéljék, arra való hivatkozással, hogy az asszony antidemokratikusan neveli a gyereket. Az ügy jogilag még nem dőlt el, amikor a valamilyen vállalati üdülőben nyaraló kisfiút az ÁVH nevében ismeretlen emberek elvitték, és azóta sem került elő. Ezután pedig ugyancsak az ÁVH nevében ismeretlen emberek a Lipótmezőre szállították az asszonyt, aki ismerősei megítélése és mellékelt írásai alapján teljesen épelméjű, és akit beszállítása előtt még senki meg nem vizsgált" - áll a pártvizsgálati feljegyzésben.


Janikovszky Béla tehát elhatározta, hogy megszabadul első felesége zaklatásától, akit először megfosztott a közös gyermeküktől, majd az asszonyt is ,,kivonatta a forgalomból". A megoldást a feljegyzések szerint maga Péter Gábor az ÁVH vezetője találta ki, aki, miután Janikovszky megemlítette neki, hogy feleségét a háború előtt már egyszer kezelték a Lipótmezőn, azt javasolta az orvosnak, hogy a nőt vitessék be ismét ,,elmegyógyintézeti megfigyelésre".

A beutalót az ÁVH főorvosa, dr. Bálint István írta meg, és az asszonyt ezután erőszakkal a Lipótmezőre szállították. Mező Gábor megemlíti, hogy Bálint doktort az ÁVH-n belül ,,Péter Gábor rossz szellemének tartották", és egyik fő felelőse volt a koncepciós perekben alkalmazott kegyetlenségeknek. A főorvos 1947-ben olyan, négy előadásból álló ,,veréstechnikai" sorozatot tartott az állambiztonsági tiszteknek, melyen megtanította, hogyan kell hatékonyan használni a kínzástechnikai eszközöket, és hogyan kell úgy verni, hogy annak külsérelmi nyoma ne maradjon.

Ezeket a módszereket alkalmazhatta Janikovszky Béla is, aki több nagy perben a kihallgatások vezetője volt. Egy áldozata, Vatai László református lelkész, kisgazda politikus a nyilasok és a kommunisták börtönét is megjárta, utóbbiak a Magyar Közösség koncepciós ügy kapcsán ítélték el. Vatai az emigrációban megjelent, Gyanútlanul című önéletrajzában így emlékezett vissza Janikovszky alezredes kihallgatási módszereire: ,,Az Andrássy út 60-ban törvényen kívüli állapotba került az ember; ott nem kellett elszámolni senkinek a bőrével, hacsak a vád további részében szükség nem volt rá. A gumibot használata általános volt, a elektromos kezelés is, s minden elképzelhetetlen rafinált eljárás. Hajnalonta jött a nagy teherautó, az éjjeli hullákat dobálták fel rá... Nem tudhatta az ember, mikor verik agyon, vagy teszik nyomorékká egész életére. Belőlem vádakat szerettek volna kicsikarni letartóztatott társaim ellen. Kevés szörnyűbb érzés van ennél: börtönbe vagy akasztófára juttatni ártatlan embereket. Megsegített az Isten, belőlem egyetlen hamis vádat sem tudtak kicsikarni senki rovására. Egyszer félig dühösen, félig viccesen mondta az alezredes (Janikovszky]: »Magának még tán a feleség se tudta, hogy maga nemzetgyűlési képviselő volt.« ... Kezdettől fogva a fény romboló erejével dolgoztak. Szemem előtt vagy tíz centi távolságban kigyújtottak egy erős reflektort. Pillanatok alatt megvakult az ember, semmit se látott, csak a fény romboló erejét érezte a szemében, az agyában, később minden sejtjében is. S ilyen állapotában peregtek megszakítás nélkül a kérdések, s rögtön felelni kellett, különben a legtöbb rabnál jött a gumibot. Egymást keresztezték a kérdések: dialektikus csapdákat állítottak fel, nyugodt helyzetben is nehéz lett volna felelni rájuk. Egyszer aztán kialudt a szörnyű fény, ideje, mert már az agyam szétrobbanásától féltem. Néhány nyugodtabb perc, mire a látásom valahogy visszatért. Akkor papírt, ceruzát kaptam s le kellett írnom az egész »összeesküvést«, s hogy mi részem volt benne. Mert attól egy pillanatig sem tágítottak, hogy összeesküvő voltam. Életem teljesen normális és kötelességszerű mozzanatait építették bele a megkonstruált képbe. Baráti összejövetelek töltötték ki a nagy tablót. Megírtam, az alezredes elolvasta, visszadobta, hogy az igazat írjam, mert különben rögtön jön a jaj. Egymás után tízszer, hússzor le kellett írnom az egész históriát. Végül annyira tudtam a mondanivalóm, hogy nemcsak egy szó, hanem talán egyetlen írásjel se változott az egész szövegben. Az alezredes beszólított egy fegyőrt, s visszakísértetett a cellámba."

Szintén Vatai László számolt be arról az Andrássy úti különleges kínzókamráról, amely több egykori elítélt vallomásában is felbukkant: ,,Egy nap az őrök levittek oda. Furcsa ajtó előtt álltunk meg. Küszöb helyett térdmagasságig rakott téglafal fölött állt az ajtó. Kinyitották, teljes sötétség volt belül, villanylámpával világítottak be, s akkor különös látvány tárult elém: a küszöb helyett épített fal magasságáig az odú tele volt vízzel, vagy fél méter mély lehetett. Az ajtótól a hátsó falig egy szál deszka volt átvetve, nedves volt, már. korhadni kezdett, csúszós volt, zöld penész borította... Végigfeküdtem az iszamos ágyon. Becsukták az ajtót, sűrű sötétség vett körül, s mintha valamiféle állatok úszkáltak volna a vízben. Máig se tudom, meddig feküdtem ott, szinte mozdulatlanul. S elképzelni se tudtam, meddig tartanak ott. Egyszer csak felvittek a régi cellámba. Milyen királyi lakosztálynak tűnt a szörnyű odú után. A lelkész-politikus az átélt szenvedések ellenére meg tudott bocsátani kihallgatójának. ,,Az én alezredesem, Janikovszky Béla, civilben orvos volt, művelt ember, meggyőződéses marxista. Természetesen kezdettől tudta, hogy koholt ügy az összeesküvés, de ő is fontosnak látta a vádolt csoportok és elemek felszámolását, s engem marxistává akart átfordítani. Nem volt szadista, sőt az adott körülmények közt emberséges módon viselkedett. Persze, csak az adott körülmények között, hisz ő is része volt ennek a szörnyű rendszernek. (...) Egyszer nyílt a zárkám ajtaja, belép az őr, egy könyvet nyújt felém »Az alezredes elvtárs küldi, jól tanulmányozza át.« Sztálin egyik műve volt, a címére már nem emlékszem. A következő kihallgatáson kollokválnom kellett belőle. Ragyogóan ment, aztán észrevétlenül vitatkozásba csúsztunk át. Az alezredes kitűnően képzett marxista volt. Meg akart téríteni. Mikor észrevette, hogy kihallgatás helyett már vitatkozunk, dühös lett: »Maga íróember, filozófiából doktorált, egyetemi magántanári képesítése van, és még sem akarja érteni a marxizmus igazát, helyette ilyen összeesküvésbe keveredik bele. Levitetett a cellámba" - írta Vatai László, akinek a hite az Andrássy út 60. poklában sem veszett el.

,,Bibliát nem kaptam, hiába kértem a alezredestől, így imaéletemben csak a Szentlélek segített, s teljes bizonyossággal tudtam, hogy nem vagyok egyedül a cellámban, ott van velem Krisztus. Szinte kézzelfoghatóan éreztem a jelenlétét. Tudtam, bármi történik is velem, Ő az enyém, s én az övé vagyok. Nála nélkül ép ésszel nem úsztam volna meg ezt a szörnyű helyzetet. Itt is megtapasztaltam az Isten végtelen kegyelmét. Előzőleg is éltem már át csodákat, amikor nem a természeti törvények, nem is valamilyen emberi képesség tartott életben, hanem az Isten közvetlen belenyúlása a sorsomba. Most is tudtam, hogy az Isten tenyerén vagyok."

Elgondolkodtató, hogy az a per, amelyben Vatai Lászlót is elítélték- és benne a fenti borzalmak - még 1947-ben, a koalíciós időszakban zajlott, azt megelőzően, hogy akadálytalanná vált volna a kommunista rémuralom. Talán ennek köszönhető, hogy bár elítélték Vatait, egy időre feltételesen szabadlábra helyezték, és így 1947-ben elmenekülhetett az országból.

Távolodó múlt

Janikovszky Béla végül elérte célját. Bár az elmegyógyintézetbe zárt asszony nem adta fel, és igyekezett a fenyegető környezetben is megőrizni ép értelmét, végül belátta, hogy életben maradásának egyetlen módja, ha lemond gyermekéről. Megrázó levelei azonban fennmaradtak, ezeket Mező Gábor részletesen ismerteti tanulmányában. Közel egy évnyi zárt osztály után kiszabadult, de későbbi sorsáról semmilyen nyom nem maradt fenn, a kórházi nyilvántartásból még a nevét is eltüntették. A kisfiút pedig az elfoglalt ÁVH-s alezredes új párja nevelte tovább. Később - vélhetően már mostohatestvére, János megszületése után - otthagyta apját, a nevét is megváltoztatta.





A volt állambiztonsági vezetőket - köztük Janikovszky Bélát is - 1953-ban letartóztatták, ám Sztálin halála miatt a pert hamarosan ejtették, és az érintetteket felmentették. Kádár Jánosnak köszönhetően pedig 1956 után az ÁVH-s főorvosok is ,,új életet" kezdhettek: a vértelen kínzások professzora, dr. Bálint István az Egészségügyi Minisztérium megbízásából népegészségügyi (!) területen dolgozhatott tovább, az alkoholizmus elleni küzdelem vezetését bízták rá. Janikovszky Béla az Onkológiai Intézetben helyezkedett el, majd 1978-ban bekövetkezett haláláig körzeti orvosként dolgozott.

Kucses Éva 1960-ban felvette férje nevét, így későbbi nagysikerű könyvei (a legelsőt leszámítva), már Janikovszky Éva néven jelentek meg. Írói munkássága mellett az Ifjúsági (későbbi nevén Móra) Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője volt. A múlt lassan köddé vált és megszépült. 2014-ben a 24.hu portrécikke már így mutatja be az író családját: ,,Janikovszky János olyan klasszikus polgári környezetben nőtt fel, ahol csönd, nyugalom, szép festmények és könyvespolcok határozták meg a családi miliőt. Igaz, a körzeti orvos édesapa és a könyvkiadói szerkesztőként sokszor otthon dolgozó írónő édesanya, Janikovszky Éva, nem sok hangoskodást tűrt meg egyetlen fiától, ennélfogva »Janóka« többnyire a Bajza utcai bérház második emeletén lakó barátjánál töltötte a délutánjait."

(A cikkünkhöz felhasznált tanulmány szerzőjével, Mező Gábor kutató-újságíróval lapunk 2018. március 14-ei számában olvashattak interjút.)


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Elszabadult a genderpokol, mert kiállt a férfiak és a nők
  2018-09-19 21:40:50, szerda
 
  Elszabadult a genderpokol, mert kiállt a férfiak és a nők mellett a svéd professzor

Nekiestek annak a svéd professzornak, aki az egyetemi óráján arról beszélt, hogy igenis van biológiai különbség a férfiak és a nők között. Ezután az egyik - a gendertémában igencsak más véleményen lévő - diák nekiesett az oktatónak.

A svédországi Lund Egyetem professzora, Germund Hesslow nem gondolta volna, mekkora botrány lesz abból, ha az egyik órán arról beszél, hogy szerinte vannak biológiai különbségek a férfiak és a nők között. Az óra után a hallgatók annyira felháborodtak, hogy a rektorig mentek a panaszaikkal, aki hivatalból nyomozást indított a tanár ellen, a vád antifeminizmus és transzfóbia.





A neurofiziológiát tanító férfit felszólították, hogy minél hamarabb vonja vissza az állításait, hogy csökkentsék a feszültséget az egyetemen. A tanár azonban nem engedett a genderterrornak, kitart állításai mellett.

Az "Örökségünk és környezetünk" című órán a tanár egy kutatást idézett fel, mellyel amúgy teljesen egyetért. A tanulmány szerint a férfiak és a nők között alapvető biológiai különbségek vannak, ezért nem szabad, hogy az fontos tudományos vita és kérdés legyen.

Ezt a genderdolgot nem lehet társadalmi konstrukcióként beállítani"

- fogalmazott a tanár.





A panaszosok szerint Hesslow megjegyzése teljesen szembemegy a svéd értékekkel. A skandináv ország mindegyik iskolájában létezik egy genderpolicy, mely kimondja, hogy meg kell adni a diákoknak és a hallgatóknak a nemek közötti egyenlőséget és az egyén szabad döntését, hogy eldöntse, melyik nemhez köti magát.
Néhány gyerek ideológiai okokból nem ért egyet a tudományos tényekkel, melyek szerint igenis van biológiai különbség a férfiak és a nők között"

- mondta a tanár, majd hozzátette, hogy a panaszok, melyeket kapott, nem is kapcsolódtak a kurzus anyagához, hanem azok a kialakult vitában adott válaszaival voltak kapcsolatosak.

Az egyetem vezetése felszólította a tanárt, hogy tartsa magát távol az ilyesfajta megjegyzésektől. A professzor elmondta, hogy erre nem hajlandó, ugyanis már eleget tűrt az egyetemen és felkészült arra, hogy megvédje az álláspontját, nem engedi, hogy bedarálja a genderlobbi.





A tanár az ügyében indított eljárásról elmondta, annak egyetlen célja van, hogy megszüntessék az óráját és megszabaduljanak tőle, szerinte az sem elképzelhetetlen, hogy egyszerűen egy másik tanárnak adják oda az óráját.
A professzor már 69 éves és a nyugdíjazása előtt van nem sokkal, így szerinte könnyen elképzelhető, hogy megalázó módon egyszerűen csak kirúgja majd az egyetem.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
A táltoskirály tanítása
  2018-09-18 20:19:44, kedd
 
  KÉPESSÉGFEJLESZTŐ TÁRSASJÁTÉK AZ EGÉSZ CSALÁDNAK!

Gyerekek és felnőttek együtt, játszva tanulnak, az egyéni képességüknek megfelelő szinteken.


VIDEÓ:
Link

A játék segít felfedezni a különböző kultúrák és a tudomány által használt képek összefüggéseit, ezeket mozgásba hozva, fejleszti a vizuális gondolkodást és a jobb agyfélteke használatát.
A tartalomból: eltérő kultúrák-azonos üzenetek, tudomány, kozmológia, csillagászat, csillagképek, téridő, őselemek, természettisztelet, régészet, hitvilágok, világképek, szimbólumok üzeneteinek megfejtése egy mesterséges intelligencia támogatásával - kapcsolt videók - magyar nyelvi gyökrendszer

A játékhoz nem szükséges a kultúrák és a rovásírás ismerete. Pont arról szól, hogy a legősibb jelképek, így a rovás összefüggéseit is játékos formában tanítja.

Az a játékos, aki jobban figyel, vagy fejlettebb a képzelőereje, ámulatba ejtheti a többieket, de az is lehet, hogy valaki a műveltsége vagy a megérzése erejével teszi ezt.
Már a bevezető, "keresd a párját" játék közben is lehetőség van az ősi kultúrák és a tudomány titkainak megismerésére. Ehhez segítségünkre van 160 db. kitűnő képösszeállítás, több száz jelképpel és több mint 1200 kulcsszóval kiegészítve. A párokba rendezett részletes leírások segítik a felfedezést, ezért a játék során egyre érdekesebb titkokra derül fény.
A fejlett vizuális gondolkodás az IQ-tesztek alapja. Ez a képességfejlesztő társasjáték nem csak a képzelőerőt fejleszti, de segít újra felfedezni a magyar nyelv gyökrendszerét, mellyel könnyebb megérteni az ősi jelképek összefüggéseit is. Ehhez a XIX. században (a finnugorizmus ideje előtt) összeállított Czuczor-Fogarasi szótárt és a hangképzés szabályrendszerét is használjuk.

Játsszatok együtt, vagy készülj fel egyedül!

A játékot 1-8 fő játszhatja, 4-120 éves korig.

A részletes játékszabály több játékmódot tartalmaz:
- I. Keresd a párját!
- II. Magyarázd meg a kapcsolatot!
- III. Jelsorozatok gyűjtése, szimbólumok átmeneteinek megismerése. A magyar nyelvi gyökrendszer magas szintje.

A játék tartalma:
A Táltos király tanítása - Kódfejtő társasjáték fóliázott változatban is rendelhető (laminált lapok, játékszabály és táblázatok - ajánlott, mert tartósabb -). A nagy felbontású, digitális nyomtatással készült füzet és a melléklet részletes tartalma itt érhető el.

A játék bevezető áron most csak 3800 Ft. Kedvezményes postázás az egész ország területén: 760 Ft. Az utánvétes postázási díj 1450 helyett csak 950 Ft!
(Külföldre is postázunk)

MEGRENDELHETŐ IDE KATTINTVA, VAGY TELEFONON (3800 Ft. + postaköltség)
Telefonos rendelésfelvétel: 06 20 935 1448
Link


Forrás: Link




 
 
0 komment , kategória:  Gyerekeknek  
Kovács Kálmánné Nóri: A magyar szeretetről
  2018-09-18 20:01:38, kedd
 
  A magyar szeretetről

Életünk központi hiánya a szeretet. Nem vagyunk képesek szeretni magunkat, másokat, az életet, de még a felénk áramló kedves érzések befogadására is alkalmatlanok vagyunk.
Minden érzés mögött sunyi számítást, érdekeket sejtünk, ahelyett, hogy bizalommal fogadnánk a velük azonos testvéri érzéseket.

Nos, lássuk, mi is a szeretet?

A keresztények nagyon büszkék a Pál apostol által megfogalmazott szeretet fogalmára, bár Pál inkább azt mondja el, mi nem a szeretet. ,, A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét. Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója. Nem örül a gonoszságnak.
Nyilván ebből még nem derül ki, mi a szeretet.

Nálunk, magyaroknál is, mint minden népnél a bölcsességek megfogalmazódnak, hogy az tovább adassék nemzedékről nemzedékre. A helyes magatartási formák, a segítő gondolatok, az erkölcsi elvárások, amelyek egy népre jellemzőek. Lehet, hogy külsőségükben az évszázadok alatt változnak ezek az örök érvényű dolgok, ám a belső lényegük, a helyes alapminták időtlenek.
A magyaroknál a szerető kapcsolat azt jelenti: szeretlek téged és segítem a kiteljesedésedet az életed minden területén. Vagyis ott vagyok melletted, nem tüntetőleg, nem tolakodólag, de elérhető módon.

Támogatlak az utadon, az életed dolgaiban, terveid, vágyaid megvalósításában, kéréseidet teljesítem.
Elfogadlak olyannak, amilyen vagy, hiszen nem tudhatom, sorsod beteljesítéséhez miért arra a tulajdonságodra van szükséged.
A szívemmel és a lelkemmel látlak, mert a tükröm vagy, s a benned látott hibák az én kivetüléseim, amiből tanulhatok. A kimondott szó lehet hazug, de amit a lelkeddel meglátsz bennem, az az igaz, és az áramlik feléd.

Nem teszek neked nagy ígéreteket, de a fontos dolgaidban ok és kérés nélkül segítek. Nem ítélkezek a tetteiden, mert nincs jó és rossz. A rossznak ítélt cselekvéseidből segítek kiemelkedni, hogy lelked ne szenvedjen a saját fájdalmától.

Egyszerűen veled vagyok, nem csak testben, de a lélek kapcsolódásával is. Elvtelenül nem babusgatlak, hiú ábrándokat nem gerjesztek benned. Ha kell, feladatot állítok néked, hogy ha megoldottad, legyen örömöd az eredményben, a sikeredben.
Megvédelek a külső veszélyektől, s, ha szükséges, önmagadtól is, bár sorsod fordulóit és buktatóit tiszteletben tartom, mert a tanulás néked is fontos.
Ragyog a szemem, sugárzik a lelkem, ha rád tekintek. Derü és nyugalom árad, ha megmosolyogtatlak.

A szeretetnek ez fajta megnyilvánulása nem csak személy és személy között jöhet létre. Ez a fajta szeretet volt igaz Árpád vezérre is, akit népe, nemzete iránt érzett szeretete vitt a hatalmas európai túlerő ellen szembeszállni Zalavárnál ( Hainburg ) és Pozsonynál a harcmezőre , és vállalni a halált fiaival együtt.

Nem volt ez másképp Hunyadi János esetében, Aba Samu királyunk életében, vagy Szent László érzelmeiben sem. A magyar szeretet élő és kötelez!
Bár minden magyarban égne ez az érzés!

Debrecen, 2015. Áldás havának 23. napján

TündérNóri



KÖNYVAJÁNLÓ- Kovács Kálmánné Nóri: Csillagmesék földi kövekről






Megjelent Kovács Kálmánné Nóri új könyve, a Csillagmesék földi kövekről című mesekönyv, mely hat éven felüli gyerekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek íródott, ahogy Kovács Kálmánné is ajánlja: ,,Szeretettel ajánlom a meséket hatéves kortól százhat éves korig mindenkinek. Kívánom, a mesék olvasása szerezzen örömteli pillanatokat mindenkinek!".

A könyv a tizenhat évvel ezelőtt megjelent kiadás bővített változata gyöngybetűkkel írt, gyönyörűen illusztrált, megújult kiadásban. Öt új mese került a meglévőkhöz.

A látható és láthatatlan világ egységét, harmóniáját mutatja be az írónő mély átérzéssel, színes, érdekes megvilágításban. Mesélnek a kövek, a festett kövek, a csillagok, a tengerek, a hold, a hegyek, minden, ami a világunkat alkotja. Csodálatos világ ez mindnyájunk számára, akik a napi rohanásban elfeledkezünk a lényeges dolgokról, az élet igazi ajándékairól, a lélek örökkévalóságáról.

Az előszóban így ír az írónő:

,,Egyre több gyermek születik a tisztánlátás képességével, akik látják a körülöttünk lévő láthatatlan világ szereplőit. Azokat a szellemlényeket, akik sokszor ijesztőek, vagy csúnyák, akiktől a gyermek oltalmat várna el a szülőktől. Ám az anyagba ragadt szülő a gyermek által elmesélt látomást képzelgésnek tartja, vagy hazudozásnak. Úgy véli, a gyermek azért lódít, hogy csünghessen még egy kicsit a szülő nyakán. Pedig a gyermek látomásai valósak, s ha egyedül maradnak kételyeikkel, félelmeikkel, az súlyos gondokat okozhat viselkedésükben. Az ilyen tisztánlátó gyermekeknek is írtam, hogy megértsék, nincs velük semmi baj, csak több elvont képességgel bírnak, mint általában mások."

A könyv egyik meséje feldolgoz egy ősi káld - sumír teremtéstörténetet a Föld bolygót megelőző őselem, Tiamat bemutatásával. Különleges, szép kivitelezésű mesekönyv, mint Kovács Kálmánné Nóri minden eddig megjelent könyve.

A gyönyörű könyv ára 2500 Ft.
Postaköltség ára: 800 Ft.

Megrendelhető az alábbi címen:
Kovács Kálmánné
4033 Debrecen
Gábor Áron utca 30/b.

Drótpostacím: tundernori@gmail.com
Telefonszám : 06-30-382-2002.

A szükséges összeget belföldi (rózsaszínű) postai utalványon előre kell feladni, illetve az alábbi bankszámlára lehet átutalni.

Számlaszám: Hajdú Takarék Debrecen, 60600170-15030209



 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
ISZLÁM JÖVŐKÉP - Kubínyi Tamás - Álmos Király Televízió
  2018-09-18 19:49:21, kedd
 
  180917CN!ISZLÁM JÖVŐKÉP - Kubínyi Tamás - Álmos Király Televízió


Link


Az Álmos Király Televízió honlapja:


Link




 
 
0 komment , kategória:  Álmos Király Akadémia és TV.  
Az arabok eredete a héber hagyományok szerint
  2018-09-18 19:44:09, kedd
 
  Az arabok és a zsidók egy bugyorból származnak. Mindkét nép ősatyja Ábrahám, Noéfia Sém Apakhszád nevű fiának a leszármazottja. Ennek ellenére ezredévekre rúgó ellenségeskedés és elhatárolódás van köztük, mert az arabok eredete olyan szennyfoltokat visel, amelyektől a héberek[1] törzsöke mentes maradt.
A zsidók/héberek három törzsatyja, Ábrahám, a fia Izsák és az unokája Jákób/Jakab az istenfélés és a kegyesség mintaképei. Szigorúan megtartották Jehova istenük legfőbb parancsát, és nem vegyítették véröket a kánaániak vérével. (Ábrahám ágyasa Hágár egyiptomi volt. A második feleség, Ketúráh származását az Ószövetség nem említi.)




Ábrahám vándorlása a mezopotámiai UR(Kasdim)-ból Harranon át Kánaánba (layreadersbookreviews.wordpress.com)

Háránból visszatértekor Izsákfia Jákób, a zsidók történelmi ősatyja férfiangyal alakját felvett istenével birkózásba keveredett. Az Istennek, azaz Jehovának úgy megtetszett Jákob, hogy nemcsak megáldotta, hanem még az ,,Isten harcosa", vagyis az Isráel névvel is megajándékozta. [2] Azóta nevezik magukat a héberek, azaz a zsidók Izráel [Jákob] fiainak, izraelitáknak.




A zsidók vándorlása - középen Jakab az Úr angyalával viaskodik (Vienna genesis, VI. sz. bizánci temperafestés, Österreischische Nationalbibliothek, Wien - vangogo.co)

Háránt[3] a zsidó hagyományok fontos településnek tartják. Midőn Tháré, Nimród király hadvezére[4] a családjával, Ábrámmal és az asszonyával, Száraival, a testvére, Hárán fiával, Lóttal a mezopotámiai ÚR városából megszökött, Háránban telepedett le.[5] Innen az Úr Ábrámot Kánaánba utasította: ,,mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre."[6] Az elvándorlás ellenére Ábrám, az öregkorában született fia Izsák, s annak fia Jákob mégis a mezopotámiai Háránban maradt rokonságból[7] vevének feleséget: Ábrám elvette a saját féltestvérét, az atyja, Tháré és egy rabszolganő leányát, a háránbeli ősapák véréből származó Szárait.
Midőn Isten szövetséget[8] kötött Ábrámmal [a név jelentése: orcám, ábrázatom] a nevét Ábrahámra változtatta. Később az asszonya nevét is megváltoztatta: Szárai [száraz] élemedett kora ellenére fiút szült, így nem volt már aszott, száraz, vagyis meddő, ezért Isten Sárának nevezte el. Sára jót kacagott fia születésének hírére, s hitetlen kacajának emlékére az újszülött fiának a neve Izsák, héberül Yitzchak [visszafelé olvasva kacaj] lett.[9]
Ábrahám családjában az oldalági rokonok közötti házasság megengedett lehetett, mert Izsák megkapta Rebekát, Ábrahám testvére, Nákhor unokáját [10], a fia, Jákob pedig elvevé Nákhorfia Lábán leányait, előbb Leát majd Rákhelt.[11] Jákób felmenői Ábrám/Ábrahámig valóban tiszták és szeplőtelenek voltak, hiszen egymás között házasodtak. Nem így a fajtestvéreik, az arabok ősei.




Koronás férfialak (dombormű, Kr. u. 530, Jemen, Zafar - tariganter.wordpress.com)

A moabita, az ammoni arab törzsek Lóttól származnak: Lót, Ábrahám testvérfia, Háránból kivándorolván a Jordán-folyó menti, szemre termékeny földet választotta magának, és Sodomában telepedett le. Jól megjárta, hiszen a környéket természeti csapás pusztította el, amit az Ószövetség a lakosság gonoszsága miatt Isten büntetésének állít be. Az ókori írók tudták, hogy a Holt-tengernél ,,egykor... 13 városban [Sodoma, Gomora stb.] laktak..., de a földrengések, a tűzkitörések s a forró szurok- és kéntartalmú vizek következtében a tó előbbre nyomult, a sziklákat a tűz megpörkölte, a városok részint elsüllyedtek, részint lakatlanná váltak."[12] Jehova elpusztította ugyan Lót lakhelyét, Sodomát, de őt, a feleségét és a két leányát megmentette. Az Úr tilalma ellenére Lót felesége menekülés közben hátranézett, és sóbálvánnyá változott. [Ez átváltozást feltehetően a tó körül levő nagy sódarabok ihlették.]
Mivel minden lakos elpusztult, Lót leányai nem kaphattak férjet. Aggódván, hogy az atyjuknak magva szakad, borral leitatták, és vele háltak. Az idősebbik a fiát Moábnak, az ifjabbik pedig Benamminnak/Ammónnak nevezte.[13] Utódaik a moábi és az ammóni törzsek tiszta vérűek ugyan, de vérfertőző viszonyból származtak, ezért soroltattak az arabok, és nem a héberek közé.




Lót sóbálvánnyá változott felesége (Sóoszlop a Holt-tenger partján - devotionalonjesus.blogspot.com)

E csoportba tartoznak még Izsák idősebb fia, Jákob fivére Ézsaú és a kánaáni lányok nászából származott édomiak és az utódaik, az amalekiek.[14] Az arabok őket tartja a legrégebbinek.
A héberek hagyománya Lót és Ézsaú leszármazottjain kívül még három népcsoportot sorol az arabok közé:
A joktáni csoport a héber iratok szerint a legrégebbi arabokat foglalja magába; az élén a keleti és a déli törzsek állnak. Az ősatyjuk Sém leszármazottja Arpaksád ágán Héber fia Joktán.[15]
Az északi ismáelita törzsek, a hagariták Ábrahámtól és az egyiptomi Hágártól veszik eredetüket: Ábrahám feleségének Szárainak nem volt gyermeke; ám nehogy a férjének magva szakadjon Ábrahám Egyiptomból hozott rabszolganőjét, Hágárt küldte a férje ágyába. Így született Ismáel. Néhány éves lehetett, amikor az agg Sárának megszületett a fia, Izsák. Ábrahám mindenét neki adta. Az ágyasai gyermekeit ajándékokkal elégítette ki, ahogy azt a héberek törvénye előírja, és útjukra bocsátotta: Sára kérésére Hágárt és a fiát, a Beérseba-sivatagba száműzte ,,de a fiúval az Isten volt s felnőtt, a Párán-sivatagban lakott hol íjász lett belőle; az anyja pedig Egyiptomból hozatott neki feleséget.[16] Ismáelnak Nebájóthon, az elsőszülöttön kívül még tizenegy fia született.




Ábrahám és az asszonyai - középen: Ábrahám, Izsák és Sára, balra: Hágár és Ismael, jobbra: Ketura és a fiai (Venice Haggadah, 1609, Yale University Library - upload.wikimedia.org)

Az arab hagyomány többet árul el Hágár és Ismael viszontagságairól: Midőn ,,Ibrahim (Ábrahám) Hágárt a fiával a Mekka környéki sivatagba űzte. Hágár majd szomjanhalt, s a kis Iszmáel a földre toppantott, s földből felbuggyant a Szamszan/Zamzam-kút. Néhány amaleki az eltévedt tevék keresésekor megtalálván a kutat mellé telepedett, és Ismáelt mint a kút urát tisztelték. Azután délről a dsorhóm és a katúra törzs érkezett e forráshoz, ... Iszmáel nőül vette [dsorhóm] törzsfő leányát, kivel Nábitot (Nebájóth) és Kaidart nemzette... Később az amalekiek ... elűzettek, és Iszmáel utódai egyedül maradtak a forrás mellett."[17]
Az iszmáeliták Ábrahám legidősebb fiától származnak ugyan, de se nem törvényes, se nem egyenlő érvényű házasságból, hiszen a törzsanyjuk, Hágár, rabszolganő, ráadásul egyiptomi volt.
Sára halála után Ábrahám újra megnősült és egy Ketúráh/Céthura nevű asszonyt vett el. Hat hat fiút nemzett neki.[18] A ketureusok Arcam és Samayda ága Ismael utódaival együtt a Petra környéki sivatagból kiindulva Köves Arábiában terjedtek el; legyőzték és elfoglalták a Bibliában is említett madianita fejedelem földjét.[19]
Az arabok Ábrahámon és családja férfitagjain keresztül Sém leszármazottjai. A zsidósággal együtt sémiták, mégsem tartoznak a zsidósághoz, mert a törzsanyjaikon keresztül nem Ábrahám háráni rokonságából, hanem némelyik még vérfertőző viszonyból is származik.
Megjegyzés: A világ teremtéséről a legutóbbi Özönvízig ,,mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala".[20] Mózes nem nevezi meg e nyelvet, de bizonnyal nem Jákob fiainak nyelve lehetett , hanem a toldalékoló ,,turáni"[21] nyelv, mert a bibliai Adonai, a Jehova és az Elochim szavak egyike sem vezethető le a héberből. E megállapítást alátámasztja, hogy az Ószövetség csaknem minden neve magyarul érthető beszélő név.
Példaként felhozunk néhány, ez írásban említett nevet.
Jákob - visszafelé olvasva ,,bokáj(a); a fivére Ézsaú bokájába kapaszkodva jött a világra.
Ézsaú - Jákob ikertestvére elsőként jött a világra. A neve latinul, görögül stb. Esau, magyarosan eső, vagyis első.
Izráel - olvasata a VI-VII. századi latin szerint Isrāhēl[22] Isra(h)el, magyarosan Izrael. Visszafelé olvasva: Él harz-i, vagyis Él harcosa, ahogy a Biblia is írja (ld. fent).
Jehova, héberül יַהְוֶה [jah'we)[23] - Jó java, java, vagyis az első Jó.
Az Isten valóban az első jó, a legjobb.
Ismaél - A nevét Izma Él, vagyis az élő Isten izma-ként lehet értelmezni, mivel erőskezű volt, miként a Biblia írja: ,,vadtermészetű ember lesz, az ő keze mindenek ellen, és mindenek keze ő ellene"[24]
Ketúrah/Ketura - Ábrahám Sára halála után vette feleségül. Minden szöveg ,,asszony"ként említi, eszerint Ábrahám előtt már lehetett férje, ezért lehet a nevét magyarul Keturának, azaz ,,két urá"-nak érteni.
Hágár - rabszolganőként szabad préda volt; a neve magyarul is érthető.
Némely név magyar értelmezésével bizonyára nem mindenki ért egyet, de azokkal igen, amelyeket a Biblia szövege felold, megmagyaráz.




Lándzsával vadászó lovas (bazalt, kb. Kr. u. 1. sz., Al-Safavi település, Észak-kelet Jordánia - eis.hu.edu.jo)

A cikkben említett bibliai nevek helyesírása a "Szent Biblia" (ford. Károli Gáspár, Bibliatársulat, Bp.) c. kiadványt követi.

[1] Sémfia Héber után a zsidókat hébereknek is nevezik, bár jobbára a nyelvük értendő alatta.

[2] Mózes I. kv. 32/28. 35. p.; Hóseás könyve, 13/9. 789. p.

[3] A település bizonyára Tháré Úr-Kasdimban elhúnyt fiáról, Háránról kapta a nevét. A pártus korban Charraé-nak nevezték.

[4] Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017, 49. p.

[5] Mózes I. kv. 11/31

[6] Mózes I. kv. 13/15

[7] Mózes I. kv. 11/26-32

[8] A meleg éghajlat miatt a körülmetélésnek eredetileg higiénés oka lehetett, mivel az Istennel való szövetséget jelképezte, általános szokássá nőtte ki magát.

[9] Mózes I. kv. 17 rész és 18/11-15.

[10] Mózes I. kv. 24/24

[11] Mózes I. kv. 29

[12] Strabón: Geógraphica, XVI. kv.II/44., 788. p.

[13] Mózes I. kv. 19/37-38.

[14] Mózes I. kv. 36.

[15] Mózes I. kv. 10/21, 25.

[16] Mózes I. kv. 21/14-21.

[17] Perceval de Caussin: Essai sur l'histoire des Arabes avant l'Islamisme..., I. H. Walter, Paris-Leipzig, 1902. 164-166, 261, pp.

[18] Mózes I. kv. 25., 1-4.

[19] Perceval de Caussin i. m. 23-24. pp. (E foglalás nem azonos Mózes és Józsué kánaáni hódításaival!)

[20] Mózes I.kv 11/1

[21] Lenormant, François: Die Magie und Wahrsagekunst der Chaldäer, Hermann Costenoble, Jena, 1878. 348. p.

[22] en.wiktionary.org

[23] Van der Toorn, Karel: Family Religion in Babylonia, Ugarit and Israel, E.J.Brill, Leiden-New York-Köln, 1996, 766. p.

[24] Mózes I. kv. 16/12,v



Forrás: Link


Marton Veronika sumerológus blogja: Link
 
 
0 komment , kategória:  Marton Veronika  
A Fidesz leszavazta Trianon emlékévét
  2018-09-18 19:32:44, kedd
 
  A Fidesz leszavazta Trianon emlékévét

A héten tárgyalta a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Szávay István és Farkas Gergely azon javaslatát, amely a trianoni békediktátum centenáriuma alkalmából 2020-at emlékévvé nyilvánítaná. Csak a fideszes képviselők nem szavazták meg a kezdeményezést, ami így elbukott. A jobbikos képviselők indítványa országos rendezvénysorozattal, a nemzetközi közvélemény figyelmét felkeltve emlékezett volna meg a száz éve történtekről.





A helyzet pikantériája, hogy amíg a 2004-ben a határon túliak ellen kampányoló MSZP is megszavazta a beterjesztést, addig a “nemzeti" Fidesz-KDNP képviselői tartózkodtak, így ellehetetlenítve annak elfogadását.

A döntés elsőre meglepőnek tűnhet, de ismerve az elmúlt évek történéseit, számítani lehetett rá. Bár Orbán Viktor hosszú évek óta állandó vendége Tusványosnak, és a szocialista kormányzathoz képest több előrelépés is történt a nemzetpolitika tekintetében, a Fidesz számára mindig is csak addig volt fontos a határon túli magyarság ügye, amíg nem kellet érte konfliktusokat felvállalni és szavazatot hozott.

Gondoljunk csak bele: Orbán Viktor azt ígérte, hogy csakis akkor támogatja Románia EU tagságát, ha garantálják a határon túli magyarok autonómiáját, a Fidesz mégis ennek hiányában szavazta meg az ország felvételét. Ennél régebbi eset, hogy 1990. június 4-én, amikor az akkori házelnök felszólította a képviselőket, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek meg a trianoni béke 70. évfordulójáról, a Fidesz képviselői kivonultak az ülésteremből. Ami még ezeknél is döbbenetesebb, hogy februárban egy olyan felvétel látott napvilágot, amelyen Áder János egy parlamenti felszólalásában a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga ellen foglal állást.

Ezeket hajlamosak vagyunk elfelejteni a mai Fidesznek, hiszen a kormányzása jóval nagyobb hangsúlyt tesz a nemzetpolitikára elődjénél. De hány konfliktust is vállalt fel nyíltan ez a kormány az elcsatolt területekért? A jószomszédi viszony érdekében hányszor került háttérbe az egységes nemzet ügye? Miért nincsenek érdemi lépések az autonómia ügyéért?

Amikor legközelebb azt halljuk, hogy a jelenlegi kormány mennyit tett az elcsatolt területek magyarságáért, jussanak eszünkbe ezek a kérdések. Jusson eszünkbe, hogy 2018. szeptember 17-én Orbán Viktor pártja nem támogatta Trianon méltó meggyászolását, a magyar álláspont nemzetközi bemutatását.

Szabó Nimród - itthon ma


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 96 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 96 db bejegyzés
e év: 1121 db bejegyzés
Összes: 24062 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 168
  • e Hét: 18404
  • e Hónap: 99150
  • e Év: 1690131
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.