Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
Négy szabály
  2017-01-19 00:17:16, csütörtök
 
  Olofsson Placid atya a gulágról hozta haza a túlélés négy szabályát, amit fogolytársaival közösen fogalmazott meg.

Az első szabály: "A szenvedést nem szabad dramatizálni! Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember!"

A második szabály: "Az öröm szükséges a túléléshez, ezért észre kell venni és tudatosan kell keresni az élet apró örömeit."

A harmadik szabály: "Nem vagyunk tökéletesek, de itt és most kell megmutatnunk, hogy különbek vagyunk rabtartóinknál. Ez mozgósítja az életenergiánkat."

Negyedik szabály (kicsit vallásos): "Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb, mi hívők ha a Jóistenbe kapaszkodunk, rájövünk, hogy Ő is akartja a túlélésünket."





 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások,gondolatok  
Hazaköltözöm - Egy kivándorolt őszinte vallomása
  2017-01-18 23:02:36, szerda
 
 



"Olvasgatom a cikkeket és rá kellett jönnöm, az élete mindenkinek egyfelé tart. Mindenki ugyanazt akarja, és mindenki ugyan azt csinálja. Mindenki létbiztonságot akar, ezért mindenki keményen dolgozik - utcát söpör, takarít, mérnök, stb. - , és mindenki ezt tanítja a gyermekének, gyermekeinek is.

Látod fiam, én minden reggel munkába megyek, keményen dolgozom a megélhetésért, mindenünk megvan - kocsi, ház, pénz, nyaralás, stb.-, ha majd Te is elég sokat tanulsz és dolgozol Te is meg tudsz majd mindent VENNI. Milyen érdekes, ugye? Venni és nem teremteni!

Elhagyjuk az országunkat, egy másik nemzet pénzén élünk, egy másik nemzet erkölcsei szerint, és a gyermekeinket is így neveljük. Hova vezet mindez? Talán oda, hogy a gyerekem sose fogja megtudni, milyen magyar földön élni, hogy milyen magyarnak lenni, hogy mit jelent a hazaszeretet!

Ahol most élsz, sosem lesz a hazád

Joggal merül fel mindenkiben a gondolat, hogy Magyarország mit adott nekem, hiszen csak nyomorogtunk, nem tudtunk megélni egyik hónapról a másikra sem. Hát igen, vannak rossz oldalai a dolgoknak, de felmerül bárkiben is, hogy Ő mit adott a földjének, mely születésétől a haláláig az övé lesz?

Ahol most élsz, mint határátkelő, sose lesz a hazád, sose fog befogadni, még ha TE most azt is hiszed. Mindig idegen leszel, de a szülőföldeden történjen bármi is, Te mindig Otthon vagy.

Odáig jutottam, hogy nap mint nap teszem fel akár többször is a kérdést magamnak, MIT KERESEK ÉN ITT? Van otthon házam, földem, barátaim, rokonaim, családom, mit csinálok még itt? Aztán jön a hirtelen felismerés, hogy az ég egy világon semmit.

A család hiánya

Keresem a pénzt, hogy haza tudjak látogatni a családomhoz, hogy segíthessem őket, hogy segíthessek magamon a gyerekemen, a szomszédon, stb. De valóban segítek nekik? Hisz nem vagyok velük, nem beszélek velük, nem találkozom velük, csak küldöm a pénzt, hogy vegyétek meg, amire csak szükségetek van.

Nem baj hogy én már fél éve vagy talán egy éve se beszéltem és láttam az anyámat, a mamámat, a gyerekemet is csak félévente. Meghalnak a rokonaim, a szüleim, a barátaim, és én hazaugrok a szertartásra, ha van rá lehetőségem.

Ha nincs rá mód, azt mindenki értse meg, mert nekem dolgoznom kell, hogy a temetési költségeket ki tudjátok fizetni. De egy szót nem váltottam velük az elmúlt időbe, nem simogattam anyám arcát, nem búcsúztam el a nagyitól és a legjobb barátom is úgy ment el, hogy nem tudtam vele beszélni.

Mindez MIÉRT? A pénzért, hogy a családom jól éljen. És valóban jól él? Van pénzük, kocsijuk, házuk, nincs adósságuk és jól élnek. Csak egy valamit nem tudnak megvenni, engem, az együttlétet, a családot, a szeretetet.

Rájövök arra, hogy én tettem ezt velük, az én hibám, hogy anyámtól nem tudtam elbúcsúzni, hogy nem tudom a nagyinak megköszönni a finom sütiket és az én hibám, hogy a fiam 18 évesen teng-leng a világban, mert fogalma nincs, mit csináljon, hisz én küldöm a pénzt, hogy vegye meg ezt is azt is.

Ha én otthon maradok, együtt nyomorgunk, akkor a fiam most tudná, hogy hogyan kell az állatokkal bánni, növényt termeszteni, az édesanyám tudná, hogy mennyire hálás vagyok neki, stb.

Hát igen, kell a pénz, de mire?

Gondoljuk csak végig! A gyerekemet ugyanerre nevelem, ugyan abba az életbe kényszerítem bele, amiben én élek jelenleg, és Ő is megtapasztalja majd, milyen sok pénzzel, de család nélkül, igazi szeretet nélkül élni.

Hány határátkelő élte már át azt, amikor az otthon maradt testvérének gyermeke született, vagy a barátja megnősült? Nagyon sokan ismerjük ezt az érzést és mindig elmondjuk, de kár, hogy nem tudtam ott lenni.

A pénz utáni hajsza, a jobblét elvesz tőlünk mindent, ami igazán fontos. Az lenne a fontos, hogy együtt legyünk jóban-rosszban, hogy egymást támogassuk, segítsük, oltalmazzuk.

Ne azt tanítsuk már a gyermekinknek, hogy milyen fontos pénzt keresned, mert ha apád beteg lesz, akkor tudod majd gyógykezeltetni, hanem azt, hogy apád előbb meggyógyul, ha Te vele vagy és szereted.

Nem menthetsz meg mindenkit, de ott vagy

Most jöhet az a rész, amikor azt mondjuk, hogy a családomat magammal viszem, stb., de mindig lesz valaki, aki ott marad, és mindig lesz valaki, akit sajnálni fogsz, és mindig lesz valaki, aki majd hazavár, és mindig lesz valaki, akinek nem az lesz a fontos, hogy Te pénzt keress, csak az, hogy vele légy.

Nem menthetsz meg mindenkit akkor sem, ha otthon vagy, nem segíthetsz mindenkinek, de ott vagy. A hiányérzeted megmarad, mindig hiányozni fog valaki vagy valami.

Hazalátogatsz, amilyen sűrűn csak tudsz, de ott lesz az a bizonyos érzés, hogy mennem kell, mert még be kell csekkolnom és a gép nem vár meg.

Én most hazaköltözöm, növényeket termesztek, állatokat tartok, kenyeret sütök, sajtot készítek, ellátom önmagam és a családomat egészséges friss finom ételekkel, érzésekkel szeretettel."


Forrás : Link




 
 
0 komment , kategória:  SZERETET  
Szellemi készenlét a behódoláshoz – A Zwolle-eset
  2017-01-18 22:47:36, szerda
 
  Az iszlám előtti behódolás (németül maga az ,,iszlám" szó is "behódolás"-t jelent) nem a muszlimok létszámával kezdődik, hanem Európa népeinek szellemi, lelki kapitulációjával. Felvetődik a kérdés, hogy a vallások közötti párbeszéd a szinkretizmuson keresztül természetszerűleg vezet a behódoláshoz? Számos európai helyszínen ez a behódolás már nem a jövő, hanem nagyonis a jelen helyzet.

A milánói, Olaszországnak a római után legnagyobb repülőterén a Loretoi Miasszonyunk kápolnát "kikölcsönözték" a mohamedánoknak. A mohamedánokkal való közös imádkozás akceptálása azzal az indokkal, hogy úgyis ugyanahhoz az istenhez imádkozunk, kikerülhetetlenül oda vezet, hogy a keresztényeknek egyre homályosabb elképzelésük lesz hitükről és ennek alapjairól. Az első következmény az, hogy hitüket nem védelmezik többé és egyáltalán nem támogatják. A hitvallások ezen közösülése egy ,,globális vallásba" természetszerűleg az erősebb dominanciájával jár együtt. Az a vallás, amelyik elszántabb, és a médiától, a politikától, bármilyen okból, több támogatással rendelkezik, kerekedik felül, és a politikai és társadalmi téren kivívott vezető szerepét idővel a konvertálások hulláma követi.

Az eddig elhangzottakat egy konkrét példa is bizonyítja. Zwolle holland városban egy általános iskola növendékeit buzgó tanáraik és az ugyanannyira buzgó iskolai vezetők a helyi mecsetbe vitték látogatásra. Ott, egy nem kevésbé buzgó imám elmagyarázta az iszlám kultikus helyek jellegzetességeit, és hogy a gyermekek valóban megértsék és megtanulják, amit mond, kioktatta őket az iszlám imádkozásra és az elmondottakat rögtön a gyakorlatban is kipróbáltatta velük. A lányokat és fiúkat szigorúan szétválasztva, letérdeltette a gyermekeket és Mekka felé fordulva a földig hajoltatta. Kezüket a fülükhöz vezettette, ahogy ezt az iszlám imádkozási rítus előírja. A holland EU-szkeptikus szabadságpárt lefilmezte és ily módon dokumentálta az esetet (lásd a képeket).

A mecsetlátogatás része annak az iskolai projektnek, ami azt a célt szolgálja, hogy a fiatal hollandokat vallási multi-kulturalizmusra neveljék. Eközben a gyerekek, akiknek a holland statisztika szerint legfeljebb a fele van megkeresztelve, az ideológiai kísérlet játékszereivé válnak. Ez az iskolai projekt nem a mohamedánoktól indult ki, mégha ők is a haszonélvezői. Szemben a belga fővárossal, Brüsszellel, ahol a város vezetésében a mohamedánok már jelentős befolyással bírnak, Zwolle-ban a 39 városatya között (eddig) csupán kettő a mohamedán.

Ami Zwolle-ban történt, az nem a jövő képe, nem apokaliptikus látomás, hanem nagyonis valóság, sőt manapság már mindennapos a nyugati, egykor keresztény országokban. A gyerekeket tudatosan, egy politikailag korrekt terv szerint agymosásnak vetik alá. A mecsetlátogatás kapcsán derült ki az is, hogy a holland gyermekekkel karácsonykor az iskolákban ugyan ismerős dallammal, de teljesen új szöveggel énekeltettek karácsonyi dalokat. Az új szövegek között ilyenek voltak: "Üdvözlünk, üdvözlünk menekülő."





Az ilyen manipulálást már a politikai korrektséggel sem lehet mentegetni. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állami intézmények feljogosítva érzik magukat, hogy egy ország konkrét, speciális identitását lábbal tapossák, és saját személyes ideológiájuk számára gátlástalanul kihasználják. Az alkalmazott módszer a tipikusan laicista gondolkodást tükrözi vissza, ami tegnap még a keresztény szimbólumoknak és kultusznak nyilvános helyeken való jelenléte ellen harcolt könyörtelenül, ma pedig a gyermekeket iszlám imádságra kényszerít. Aki egyfelől azt állítja, hogy Isten nem létezik, másfelől viszont gyermekeket imádságra kényszerít, eklatáns módon sérti meg az alapvető szabadságokat, elsősorban és mindenek előtt a vallásszabadságot.

Lehetséges, hogy az illetékes tanügyi hatóság és a holland tanárok, akik ezt a projektet létrehozták és gyakorolják, mindez csak egy társadalompolitikai játék egy kis egzotikus folklórral fűszerezve. A mohamedánok számára azonban ez se nem játék, se nem folklór, számukra a mecsetlátogatás és az iszlám ima nagyonis konkrét jelentőséggel bír. Az iszlám nem változott: ma is, csakúgy, mint az elmúlt évszázadokban szent háborút folytat, azaz a "keresztény" Európa meghódítását tűzte ki célul maga elé.





Hogy Európában masszív iszlamizálás folyik, azt senki nem vonhatja kétségbe, a mohamedán lakosság számának növekedését látva. E számoknál azonban sokkal aggasztóbb az egykor keresztény Európa szellemi, lelki kapitulációja. A kereszténység eltűnésével együtt jár a mentális készség a tűzzel való játszásra. (Ma) még nem az jelent veszélyt, hogy a zwollei gyermekek ezután mind az iszlámra térnek, a veszély az, hogy szellemileg, lelkileg nem képesek már semmi lényegeset az iszlámmal szembeállítani. Egy Olaszországban végzett kutatás szerint a 13-14 éves tanulók 90 százaléka inkább gondolkodás nélkül áttérne az iszlámra, minthogy kitegye magát az iszlám terrornak.

A holland Zwolle esete nem kivétel, Európában még a "katolikus" iskolák programjaiban, tantervében is szerepel a kötelező mecsetlátogatás [Ravenna érseke az év utolsó napján mise helyett buszokkal mecsetbe szállítatta a misére jövőket]. Udvariassági látogatással kezdődik..., de a mecset nincs messze a szomszédos korán iskolától, és ezek az iskolák holnap a hatalom középpontjaivá válnak, csakúgy, ahogy egykor a liberálisok által oly nagyon sérelmezett plébániai iskolák. A liberálisok leghőbb vágya mindenfajta vallás felszámolása, ami azonban csupán vágyálom. Az emberi realitás szerint egy vallás felszámolását mindig egy pótvallás megjelenése követi. Ők, a liberálisok azok, akik tegnap a plébániák befolyását felszámolták, és ma a korán iskolák befolyását támogatják.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Konrád felvilágosította a bőgatyásokat
  2017-01-18 22:39:44, szerda
 
  Konrád felvilágosította a bőgatyásokat: "Soros György olyan jótevője Magyarországnak, mint Széchenyi István volt"

"Ez zsarnokság, de nem kell berezelni, be kell perelni az Orbán-kormányt" - üzeni Konrád György a Németh Szilárd által megfenyegetett Soros-szervezeteknek. A zsidó író képes volt az ATV-nek azt mondani, hogy Soros György olyan jótevője Magyarországnak, mint Széchenyi István volt...





A most 87 éves Soros Györgyöt Magyarország "nagy jótevőjének" tartja az ugyancsak zsidó Konrád György, aki a spekuláns fajtársról azt mondta: "ugyanazt tette, mint Széchenyi István", a magánvagyonából hatalmas összegeket áldozott az akkori demokratikus ellenzék támogatására, "még Xerox-nyomatókat is tőle kaptak".

Konrád felidézte, hogy 1978-ban találkozott az üzletemberrel New Yorkban egy vacsorán, ő akkor már nagy befektetési alapok fölött rendelkezett, "balettkarokat és kosárlabda-csapatokat támogatott".

Ő javasolta neki a szóban forgó vacsora után egy közös kávézáson - Litván Györggyel és Eörsi Istvánnal egyetértve -, hogy pénzével a közép-európai, a magyar "demokratikus ellenzéket" segítse. Konrád emlékeztetett, hogy több kormányzati szereplő és sok fideszes is a Soros Alapítvány ösztöndíjával folytatott kutatást és végzett posztgraduális képzést a rendszerváltás idején, Angliában, az Egyesült Államokban. Orbán Viktor is, akit ő maga javasolt a Soros-ösztöndíjra - tette hozzá.

"Akkor Orbán Viktor még liberális volt, más volt a világlátása. Azóta azonban átkorcsolyázott a túloldalra, szuper etatistává vált, mindenről ő dönthet. Most már külföldi ágensek lettek, akik Soros György pénzét elfogadják". Pedig a TASZ-t is segítette Soros György, ezért Orbán Viktornak inkább hálásnak kellene lennie, hiszen a 2006-os Fidesz-nagygyűlés után az Astoriánál történt rendőrségi akcióról szóló nyilatkozata miatt a Gyurcsány-kormány igazságügyi és rendészeti minisztériuma beperelte, és akkor ő 2007-ben a most "eltakarítani" tervezett TASZ-tól kért jogi segítséget, melyet biztosítottak is a számára - emlékeztetett Konrád, konstatálva: a civil azt jelenti, hogy polgár. Ha tehát Orbán és az emberei a civileket támadják, "az valamennyiünk elleni támadás, hiszen mindannyian polgárok vagyunk". A fideszes Németh Szilárd és az Orbán-kormány tehát "az egész társadalom és főképp a magyar értelmiség ellen indított hadjáratot" azzal, hogy nyíltan megfenyegette a külföldi, Soros-pénzeket elfogadó civil szervezeteket az országból való "kitakarítással".

A zsidó író azt tanácsolja a civil szervezeteknek: a "szokatlanul durva fenyegetés ellenére" sem szabad megijedni, "berezelni", sem a Németh Szilárd "halállistájára" felkerült három civil szervezetnek, a Magyar Helsinki Bizottságnak, a TASZ-nak, illetve a Transparency Internationalnak, sem az értelmiségnek.

Annak kapcsán, hogy úgy tűnik, Orbán Viktor és kormánya "semmilyen kritikát, illetve ellenvéleményt nem tűr el", Konrád György azt a véleményt fogalmazta meg: ezt zsarnokságnak kell nevezni. Akkor is, ha az a megítélése szerint csak "üres duma", hogy ezeket a civil szervezeteket az országból is kitakarítják, illetve kiszorítják - erre ugyanis nincs jogállami lehetőség. Nem jogállami, féldiktatúrákra jellemző módszerekkel sem Németh Szilárd, sem a kormány nem távolíthatja el Magyarországról azokat az értelmiségieket, jogászokat, emberi-jogi aktivistákat, akik "éppen az emberi méltóságot védik, és az alapvető emberi jogokat, melyek mindenkit egyformán megilletnek".

Úgy látja, minden önkényuralom ijesztget. A szólás szabadsága és a véleménynyilvánítás azonban alkotmányos alapjog, ez mindennemű civil szervezetet megillet. Ha az Orbán-kormány formálisan is megkísérli megakadályozni a civil szervezeteket ebbéli jogukban, indokolttá válik beperelni a magyar kormányt a szólásszabadság sérelme miatt - mondta az író, aki szerint ilyen esetben a "magyar" értelmiségnek "a legradikálisabb utat kell választani".


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Budapest – romtelep
  2017-01-18 22:34:44, szerda
 
  Két éve Fábry Sándor nem csak a romkocsmákról fejtette ki a véleményét, hanem fővárosunk mai állapotáról is: ,,Romkocsmába járni nem annyira jó, csak ebbe volt a legegyszerűbb kocsmát csinálni, miután egész Budapest úgy néz ki, mint egy romtelep. Ide részben katasztrófaturisták és az egzotikumok iránt érdeklődök járnak. És nem nagy öröm, hogy a varsói gettólázadást bármikor bármelyik budapesti sarkon le lehet forgatni". Szinte félve kérdem, változott-e azóta a helyzet?





Hiába, a történelem, különösen is errefelé, úgy tűnik, csak ismételni tudja önmagát. Ugyanis akadtak régen, ráadásul nem kevesen, akik szerint hajdan is ez volt a helyzet.

,,A képviselők fele, ha nem háromnegyede műanyag talpú cipőkben jár, beszélünk polgárságról, polgári hagyományról...pedig mai napig olyan kétségbeejtő öltözködési anomáliákon érhetőek tetten ezek az urak egy olyan épületben, ahol önmagában össze kell az embernek szednie magát. Mert olyan csodálatos, hogy ott nem lehet gumitalpú cipőben járni. Ezt pedig tekintsük egy metaforának. Élénk színű zakókról, miegyebekről is be tudunk számolni" - tette még hozzá a fentiekhez Fábry, amelynek apropóján ismételten csak arra tudunk rámutatni, hogy ha eleinknek a kiegyezés utáni fővárosunkról szerzett tapasztalatait olvassuk, ijedten kaphatjuk fel fejünket. Szerintük ugyanis a művészeket egykor oly megihlető Pest-Buda úgyszólván teljesen szakított már ekkor is nemzeti hagyományainkkal, különösen az erkölcsiekkel, éspedig olyannyira, hogy hiába dicsérték szépségeit, épületeit, közműveit, iparát, ha eközben egyenesen ,,az ország csirkefogói"-nak lett a székhelye.

Itt van például mindjárt Gyulai Pál (1826-1909), aki már 1852-ben megvallotta A fővárosban című versében, mennyire idegen tőle a pesti közélet, az új polgári világ dinamizmusa, mobilizmusa:

Szép e nagy város, szeretem, csodálom,
De mind hiába csüggök élvein,
Meg-megszáll titkon egy borongó álom,
S felkölti minden szent emlékeim';
S mint csónakot a hullámok dagálya,
Akaratlan távol partokra vet,
Lelkem szülőföldem vidékit járja
És üdvözli a kedves bérceket.

Az ,,élvek" hajhászásától ösztönösen idegenkedő, a régi erdélyi rendi társadalom szolid erkölcsi törvényeihez hozzászokott költő tehát ösztönösen idegenkedett már az akkori fővárosi miliőtől is.

Kortársai közül azonban Kászonyi Dániel (1813-1886) honvéd százados és újságíró emlékiratában (Ungarns vier Zeitalter (Magyarhon négy korszaka)) egy évvel a kiegyezés után nálánál is sokkal keserűbben fogalmazott:

,,Magyarország csirkefogóinak Pest a fő székhelye. Ott vannak minden utcasarkon. Sokan elegáns divathősként, mások tiszteletre méltó külsejű, idősebb úrnak álcázva, ismét mások züllött, éhes, elvadult figuraként, zsidók és keresztények, magyarok és görögök, urak és proletárok, hetyke ifjak és bűnben megőszült gonosztevők."

De ugorjunk ezután egy kicsit az időben! Szemere György (1863-1930), a tizenkilencedik századi magyar próza elhallgatott nagyjainak egyike egyenesen felkiáltott 1912-ben megjelent röpiratában (Új Magyarország):

,,Micsoda város is ez a Budapest! A pártpolitika áldozatainak, szélhámosainak, a félreértett zseniknek, a kopott mezben járó becsületnek, az ártatlanság vásárjának s a bűnök diadalának eme Bábelje! A tisztességes ember, ha nem örökölt vagyont, tengődve él benne, igyekezetének, polgári erényeinek többnyire hiába várja jutalmát, viszont sohasem lehet benne biztos, hogy társadalmi becsületétől nem fosztja-e meg a rágalomból élő zuglap vagy kaszinói intrika. S a romlott lelkű perverz közönség kapva kap a botrányon, első szóra hajlandó hitelt adni a diffamáló híreknek, sugdosásoknak, de azok nélkül is gazembert lát vagy sejt a meggazdagodott gyárosban, vállalkozóban, vesztegetőt, csalót, sikkasztót, mert szinte képtelen elhinni, hogy valaki Magyarországon vagyonra tehessen szert tisztességes úton. S szomorú, de való, hogy szinte menthető ez a pesszimizmus, hogy ne mondjuk irigység vagy rosszindulat, mert a hirtelen való meggazdagodásnak, az értéktelen értékek monsztre-kamatoztatásának sehol oly hálás talaja nincs, mint Budapesten. E tekintetben keleti város, de minden tekintetben kalandor város a mi hiú betáblázott fővárosunk."

Csoda-e hát ezek után, ha Tormay Cécile (1875-1937) sem látott másként? ,,Bujdosó könyvé"-ben a trianoni döntés megszületésekor elszörnyedve emlékezett vissza arra, mit látott 1918 novemberében a zsibongó pesti utcákon: ,,Bolt bolt mellett maradt el mögöttem, Weiszok, Braunok, Schwarzok üzletei. Zsibárusok, edénykereskedők, szappanárusok, kis bazárok tulajdonosai. Nemrég még Galíciában éltek, aztán egyszerre cipőzsinórt árultak a pesti utcák szegletén. Téglát soha se hordtak, földet soha se kapáltak. Könnyen kerestek: vettek és eladtak." Szabad volt előttük a pálya, hiszen ,,elmúltak már azok az idők, mikor Buda és Pest területén nem hálhatott meg zsidó, nem lehetett saját neve alatt se háza, se üzlete. Ötven év alatt birtokukba vették a várost. De azért csináltak maguknak még egy külön ghettót is. Egész utcákat leptek el, házakat szálltak meg, amelyekben egymás között lehetnek."

Ezért maga a kormányzó, Horthy Miklós Budapestre való bevonulásakor, 1919. november 16-án mondott beszédében maga is úgy fogalmazott, hogy ,,gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet."

Persze idézhetnénk még Szabó Dezső regényét, ,,Az elsodort falu"-t, vagy Harsányi Kálmánét, a ,,Kristálynézők"-et, netán Ritoók Emmáét, ,,A szellem kalandorai"-t, azonban mindegyikük végkövetkeztetése lesújtóan ugyanaz, mint ami Kászonyi Dánielé. Az, hogy szeretett fővárosunk valóban ,,az ország csirkefogói"-nak lett a fő székhelye. S az első világháború végi nemzeti-keresztény ébredés ellenére is az maradt az imént idézettekhez hasonló gondolkodásúak szemében. (Közbevetőleg csak halkan kérdezzük: lehet, hogy ennek volt szomorú illusztrációja a bankok további szaporodásával párhuzamosan egyik történelmi városnegyede, a Tabán lebontása?) Aradi Zsolt (1908-1963) író-szerkesztő a ,,Magyar Kultúra" című társadalmi és tudományos szemlében 1931-ben például így fogalmazott:

,,Kevesen tudják, hogy Budapest az éjszaka városa. Amikor másutt már nyugszik az élet, itt akadnak tömegével, akik akkor kezdik meg a szórakozást; fél tizenkettőkor éjfél előtt járnak vacsorázni a divatos vagy sznob helyekre s a pesti aranyifjúság már évek óta a jampecek állásfoglalását vallja magáénak: éjjel két-három órakor kicsit ,,spiccesen" végigmenni, hangos, stramm megjegyzések és biztos, találó kiszólások közben a Váci-utca mágneses aszfaltján, ez az igazi, ez a valami, e nélkül gyáva, pipogya fráter vagy... De nemcsak az aranyifjúsággal: közéleti férfiakkal és családjaikkal találkozik az ember ilyen éjfélutáni sétái közben, amint éppen akkor szállnak ki autóikból, hogy táncolni menjenek, vagy Mondscheinpartiet élvezzenek. Szeretnénk ilyenkor megkérdezni tőlük, nem tudják-e, hogy az Angyalföldön, Budafokon és másutt barlangokban laknak az emberek, hogy hajnali négy-öt órakor megindulnak a padlás- és pincelakások lakói és a szerzetesházakban misét mondanak! Szeretnénk megkérdezni, hogy mikor dolgoznak, hiszen életmódjukat ismerve, legjobb esetben tizenegy órára kerülnek munkaképes állapotba s ezután még három óra ,,Hullám" következik strandkosztüm- és monoklimutogatással, ezután jön még csak az ebéd, azután a fogadóórák és aztán megint este lesz. Mikor dolgoznak ezek, mikor jut eszükbe azzal törődni, hogy Magyarország nyolcmillió lakosából ők csak nagyon kis százalékot képviselnek s a többi milliók még arra sem érnek rá, hogy vasárnap misét hallgassanak, mert nincs törvény, mely jogot adna nekik erre. Mikor jut eszükbe az, hogy irtózatos felelősséggel tartoznak és mikor fogja el őket a szégyen, hogy akiket lenéznek, naivaknak, idealistáknak, nem erre a világra valóknak mondanak, nyomorult intellektuellek százezrei, nyomorgó s mégis istenfélő munkások milliói, heroikus papok kis csapatai helyettük végzik el azt a munkatöbbletet, amit a világrend az ő kötelességükül szabott ki...?"

Hiába, a történelem, különösen is errefelé, úgy tűnik, csak ismételni tudja önmagát. Mindenesetre okainak tisztázását szokás szerint olvasóinkra bízzuk.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Meghívó : Jelenczki István ÖN-TÉR-KÉP I-II.
  2017-01-18 22:28:19, szerda
 
  Szeretettel továbbítom:

Az Angelus Bt tisztelettel meghívja Önt
2017.január 22-én, vasárnap
10.00 órára

Jelenczki István

ÖN-TÉR-KÉP I-II.
A MAGYAR NEMZET LELKIÁLLAPOTA
című dokumentumfilmjének vetítésére,
az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermébe.

I. rész 70 perc
Szünet
II. rész: 57 perc

Munkacsoportommal a magyar nemzetet rendszerként vizsgáltuk.
Módszerünk a rendszerállítás technikája volt, célunk a nemzeti tudattalan megkérdezése:
Milyen folyamatok vezettek el a mai társadalom kritikus lelki-érzelmi állapotához?
A magyar nemzet jelenében mutatkozó zavarok, tünetek, szenvedések hátterében milyen lélektani történések tárulnak fel? Tud-e a rendszer szempontot adni a kiút megtalálásához?
2013-2014 évek alatt 11 csoportos állítást folytattunk, amelyek tematikáját, képviselőinek identitását a munkacsoport tagjaival előre meghatároztuk. A rendszerállításokat pszichológiai módszerekkel elemeztük, majd olyan összetevőket, faktorokat képeztünk, amelyek a jelenben mutatkozó problémák szempontjából meghatározó jelentőségűnek mutatkoztak, és ezeket a nemzetlélek részeinek tekintettük.
A munka záró szakaszában két állítást végeztünk, amelyeket képileg is rögzítettünk.
Az állítások felvételei alapján, rövid szakmai magyarázattal bővítve készült el a film.
Dr. Zseni Annamária
pszichiáter


A filmet készítették:

Videofelvétel
Jelenczki István, Kőrösi András, Szőke János

Világítás
Heves László

Hangmérnök
Belovári Tibor

Vágó
Tombor Andrea

Szerkesztette és összeállította
Zseni Annamária
Jelenczki István

Készült az Angelus Bt. Stúdiójában 2015-2016

Jegyváltás szükséges, elővételi lehetőség a filmszínház jegypénztárában.
1088 Budapest, Rákóczi út 21. Tel.: 486-3400, 486-34-14.






A film címe: ÖN-TÉR-KÉP

A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük,
részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat
segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket,
tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni,
amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk
irányt. Bízom abban, olyan érzelmi ha tása van,
amely a megtisztulás erejével hat.

A szakmai fogalmak magyarázata

Rendszerállítás: csoportban végzett munka, amely egy adott
közösség tagjainak, érzéseinek rejtett kapcsolati hálózatát,
egymáshoz való viszonyulását mutatja meg.
Azok között , akik egy, az élet szempontjából fontos csoport
tagjai (család, munkahely, nemzet), egy láthatatlan energiaháló
működik. Ez az energiaháló tartalmazza az összes
csoporttaggal kapcsolatos minden életfontosságú információt
- függetlenül att ól, hogy a csoport tagjai tudnak-e egymásról
és ezen információkról, avagy nem. A rendszerállítás ennek a
tudatt alan energia ,,mezőnek" a ,,megkérdezése".

Képviselő: a rendszerállításban résztvevő csoportt ag. A közösségnek,
a rendszer tagjainak, érzéseinek megjelenítésére vállalkozó
személy, aki saját belső érzéseit, történéseit félretéve
van jelen. Képes megjeleníteni jelen nem lévő, általa ismeretlen
személyt, vagy csoportot anélkül, hogy mindezekről bármilyen
információ elhangozna. Hasonlóan működik, mint a
rádióvevő, amely megfelelő hullámhosszra állítva hozzáfér és
közvetíti az éterben lévő információkat.

A magyar nemzet jelenét meghatározó lélek-részek
fogalmi definiciója

Nemzeten kívüli tényező: minden, ami a nemzeten kívüli, akár
úgy, hogy soha nem tartozott a nemzethez, akár úgy, hogy a
nemzethez tartozott , de kívülre került (hasítás, kirekesztés stb
révén).

Egyetemes szeretet: A feltétel nélküli szeretet. A másikkal való
azonosság, határ nélküliség, a másik szinte bennem jelenik meg.
Rend tudat, struktúra: alapminta, amely megtartja az életet, keretet
és szabályokat adva biztosítja a fejlődéshez szükséges
stabilitást (rendszabály, rendszer). Kijelöli a határokat mind a
magatartásban, mind az együtt élésben.

A nemzet pozitív érzelmei: Az aktuális információk feldolgozását,
vagy a múltbéli felidézett élményeket kísérő szubjektív
viszonyulás. Öröm, ragaszkodás, szeretet, büszkeség.
A nemzet fájdalmai: szomorúság, gyász, gyanakvás, félelem,
szégyen, bűntudat (negatív érzelmek).

Indulat: A közhiedelem indulat alatt haragot, dühöt ért. Fontos,
hogy pontosítsam: az indulat fokozott érzelem, a cselekvés
mozgató rugója. Fontos üzenetet hordoz: igények, szükségletek,
vágyak fogalmazódnak meg a mélyén, amelyek elfogadást
és megbocsátást sürgetnek, illetve egy problémás
helyzet megoldását várják.

- Az agressziónak az indulat magas fokát nevezzük,
amely lehet: jóindulatú - szolgálhatja az önvédelmet,
önérvényesítést, az élet fenntartását, ezt nevezzük aszszertív
erőnek.
- Agresszív erőszakról akkor beszélünk, ha a szándék ártó
célú.
- A revans = a helyzet kiegyenlítése, méltányos egy szintre
hozása. Egy adott történés, cselekedet ellensúlyozása. Viszonzás,
elégtétel, visszavágás; visszafi zetés, kárpótlás.
Szakralitás, transzcendens rész: tartalmazza az erkölcsi normákat,
az értékrendeket. Arra a kérdésre adott közös válasz,
hogy mi számít tisztességesnek és mi nem. Azt jelenti, hogy
van valami, ami szent és sérthetetlen. Az ember ilyen alapokon
tartja ellenőrzése alatt a saját világrendjének egyensúlyát.
Identitás: Önazonosság. Tudatosan vállalt érzelmi kötés. Közösen
alkotott és vállalt tudás és érték.
Az anyagi realitáshoz való kapcsolódás: Nem azonos az anyagiassággal!!!
az aktuális valóság, az itt és most napi szintű megélése.
A múlthoz fűződő feldolgozatlan érzelmek.
Hogyan dolgozható fel a múlt?
- az adott történés, esemény, trauma feltárása
- az érzelmek "kivonása", "kioldása",
- a helyzet kiegyenlítése (méltányos egy szintre hozása,
megbocsátás),
- majd a múltbéli történés emlékként való őrzése.
lelkiismeret:
- a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége
- a helyes megoldás kiválasztásának képessége
- a saját cselekedet erkölcsi megítélésének képessége
életerő:
- energia, amely egy adott rendszer vitalitását határozza
meg
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Áldjon meg az Isten
  2017-01-17 23:07:34, kedd
 
  Áldjon meg az Isten

Áldja meg Isten:
A feladatokat, amelyekben helyt kell állnod,
Az embereket, Akikkel megosztod erődet, idődet.

Áldja meg Isten:
Szemedet nevetéssel, kezedet gyöngédséggel,
Szívedet, hogy kétségek és kudarcok között is kitartson.

Áldja meg Isten:
A hétköznapok egyhangúságát, hogy kincset lelj bennünk,
és a felemelő pillanatokat, melyek lendületet adnak.
A küzdelmek arra szolgáljanak, hogy megerősítsenek Téged,
Kezed munkája hozzon megelégedést Neked.

Áldjon meg Isten,
Hogy erőd a gyengék támasza legyen,
Mindenki, Aki hozzád lép merítsen erőt szavaidból, érintésedből,
Legyen útitársad az öröm, a béke, a bőség!
Áldjon meg az Isten!







Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:

Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Mihályfalvi János legújabb videói
  2017-01-17 22:38:12, kedd
 
  HA ÉN RÓZSA VOLNÉK - LÁSZLÓ ATTILA - MIHI - 2017


Link


EGY TOLLVONÁS - REMÉNYIK S. - SUNYOVSZKY SZ. - MIHI - 2017


Link


HŐSÖK - DON-KANYAR - KÁRPÁTIA - MIHI - 2017


Link


EZT A FÖLDET VÁLASZTOTTAM - LÁSZLÓ ATTILA - MIHI - 2017


Link


A DON-KANYAR FELŐL - MAKÁM - MIHI - 2017


Link


VÉREN VETT ORSZÁG - OSSIAN - MIHI - 2017


Link


MAGYARORSZÁG - LÁSZLÓ ATTILA - MIHI - 2017


Link


ÖRÖKTŰZ - REMÉNYIK S. - SUNYOVSZKY SZ. - MIHI - 2017


Link


ISMERŐS ARCOK - NÉLKÜLED - LÁSZLÓ ATTILA - MIHI - 2017


Link


EGY KIS TÖRTÉNELEM TUDOMÁNY - SZŐKE I. ATILLA - MIHI - 2017


Link


Mihi eddig megjelent videói a YouTube-on :


Link







Mihi honlapjai változatlanul itt elérhetők:
Azonos tartalommal!

http://www.igazsagok-gazsagok.info/

http://magyarigazsag.serverdomain.info/

http://magyarigazsag.serverdomain.li/
 
 
0 komment , kategória:  MIHÁLYFALVI JÁNOS, MIHI  
Egy magyar tanító vallomása a tisztes nemzetszolgálat
  2017-01-17 22:20:24, kedd
 
  Egy székely tanítónő barátnőm írása:

Egy magyar tanító vallomása a tisztes nemzetszolgálat teljesítéséről

Tanítójelöltként már a kezdetek kezdetén tudatosítanom kell önmagamban, hogy bármilyen körülmények között nem vállalhatok oktatói-nevelői szolgálatot, csakis akkor, ha a példaképeim nyomdokait követve munkálkodom. Hálás vagyok a sorsnak, amiért idejekorán megismerhettem Benedek Elek meseíró, az öreg faültető életet adó feladatvállalását és Nyirő József székely írók örökérvényű tanításait ( Az én népem, Isten igájában ), akiknek kötelességtudata mentén becsületes útra irányíthatom az új nemzedékeket.

Kérem, ne marasztaljanak el, amiért nyugalmazott tanító híján fogalmazom meg válaszlehetőségeimet az Önök által közvetített kérdésekre. Ritka az a népnevelő, aki az igazak útján felvállalta a magvetői szolgálatát, éppen ezért a Magyar Múlt tanítóinak gondolatai alapján válaszolok az alábbi kérdésekre.

1.Milyen volt a nagyanyáink idejében az iskola?

Nagyanyáink idején az iskola a legszentebb hajléknak számított a templom után. A magyar nemzettudat kialakítása és megőrzése volt az elsődleges feladat. A tanító a népet szolgálta, s a reá bízottakért akár az életét is odaadta volna.

2. Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a tanítónak?

Nem volt könnyű dolga a tanítónak az állami apparátussal szemben, ha a népét igazsággal akarta szolgálni.

3. Hogyan jutott hozzá az oktatási segédeszközökhöz?

Az állam által kiadott tankönyvekből kellett tanítania, ezek híján saját műveltségére hivatkozott.

4. Hogyan kommunikált a tanító a saját felettesével?

A tanító legtöbbször kiszolgáltatottja volt feletteseinek.

5. Miként zajlott a tanórák hangulata? Milyen hangulat uralta az iskolát?

Az igazi tanító a tanítványaival állandó kapcsolatban állt, éppen ezért minden örömüket, bánatukat ismerte. Ennek megfelelően gondoskodott róluk. Ezért az iskola közössége egy nagy családnak számított.

6. Miként alakultak a szülő-tanító kapcsolatok?

A szülők teljes egészében megbíztak a nagytekintélyű tanítóban.

Özvegy dédnagyanyám a tanító úrra bízta a fiait, mivel a családfenntartás egyedül az ő vállára nehezedett.

7. Mi volt a pozitívum az iskolai oktatás tanmenetében?

Az általános műveltség megszerzése és az igaz tudás feltárása lehetőséget adott még a legszegényebb család gyermekének is a továbbjutáshoz.

A tanítás folyamatában sokrétűbben képezték a gyermekeket. A társadalom elvárásai is arra irányították az ifjúság figyelmét, hogy teljes értékű emberekké váljanak. Az élet tisztelete egy magasabb szintre emelte életminőségüket.

8. Mikor érezte sikeresnek a munkáját a tanító?

Akkor volt elégedett a tanító, amikor becsületes embereket indított az életbe.
Nem a jelennek élt, hanem a jövendőre gondolt.

9. Megtalálta-e hivatását?

Aki vállalja a székely néptanítók szolgálatát, az példaképünk vallomásával szól:

" Mi hasznom benne, én nem kérdezem,
Csak ültetek a jövő nemzedéknek."
Benedek Elek - ( Az öreg faültető éneke )


Jakab Anna tanítónő, Sepsiszentgyörgy




 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Emlékezzünk Placid atyára
  2017-01-17 22:02:45, kedd
 
  Olofsson Placid Atya bencés szerzetespapot január 15-én vasárnap békében, álmában érte a halál. December 23-án volt 100 éves:


Link


2011. április 27-én a SASFA vendége volt:


Link


Életének 101. évében vasárnap este elhunyt Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid bencés szerzetes - közölte Hortobágyi T. Cirill, a Pannonhalmi Bencés Főapátság perjele.





Olofsson Károly 1916. december 23-án született Rákosszentmihályon. Az elemi iskola után a budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumban tanult. Az érettségi vizsgát 1933-ban, 16 évesen tette le, ezt követően lépett be a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiát, a müncheni Lajos Miksa Egyetemen német nyelvet tanult, majd 1939-ben Budapesten magyar-német-bölcselet szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Ugyanebben az évben szentelték pappá.

Szentelése után Győrszentivánba került káplánnak. 1941-től tizenegy hónapig tábori lelkészként szolgált a komáromi hadikórházban, ezután a rend soproni, pápai, majd budapesti gimnáziumában tanított.

Mivel 1945 őszén részt vett a nemzetgyűlési választási küzdelmekben, a baloldali újságok sajtóhadjáratot indítottak ellene. Elöljárója, hogy elrejtse a támadások elől, Pannonhalmára helyezte, ott tartóztatta le 1946. június 5-én az Államvédelmi Hatóság. Az Andrássy út 60.-ban az éjszakai kihallgatások során egy nagyszabású koncepciós per megindításához szerettek volna vallomást kicsikarni belőle. Innen a Markó utcába vitték, majd - miután vallatói itt sem jártak sikerrel -, szovjet kihallgatók kezére adták. A szovjet katonai bíróság koholt vádak (terrorcselekmény) alapján 1946 szeptemberében a Szovjetunió munkatáboraiban letöltendő tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélte.





A Gulágra internálták, Moszkvától 900 kilométerre keletre, egy mordvinföldi táborba vitték. 1955 novemberében térhetett haza Magyarországra. Szabadulását követően sem papként, sem tanárként nem kapott működési engedélyt. Kezdetben fizikai munkás volt egy pesterzsébeti ládagyárban, majd tizenkét évig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozott betegszállítóként, később mosodai munkásként, végül mosodavezetőként. 1969-től a Korányi-szanatórium mosodájának vezetésével bízták meg, innen ment nyugdíjba 1977-ben.

Papi hivatását sokáig csak titokban gyakorolhatta. A hetvenes évek közepétől kisegítő lelkészként dolgozott a budai (Ciszterci) Szent Imre Plébánián.

Oloffson Placid a 100. születésnapjára 2016 decemberében megjelent életrajzi könyvben így vall életéről: "tudatában vagyok annak, hogy egyszerű, átlagos képességű ember vagyok, semmiféle különösebb fizikai vagy szellemi tehetségem nincsen. De az életem mindig többet kívánt tőlem, mint amire képes voltam", és "a Jóisten mindig mellettem állt, s nem egyszer csodálatosan segített".

A szerzetes sokszor idézett, a Gulág túlélésére rabtársaival együtt megfogalmazott négy szabálya a következő: "A szenvedést ne dramatizáljuk, mert attól gyengébbek leszünk"; "Vegyük észre az élet apró örömeit"; "Ne gondoljuk, hogy eleve különbek vagyunk másoknál, de adott helyzetben mutassuk meg, hogy így van"; és "Kapaszkodjunk Istenbe", mert "az ő segítségével túlélünk minden földi poklot".

Olofsson Placidot 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2003-ban neki ítélték a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományozott Parma fidei - A hit pajzsa kitüntetést, 2005-ben Magyar Örökség, 2006-ban Pro Ecclesia Hungariae-díjjal ismerték el. 2010-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2016. október 23-án pedig Magyar Becsület Rend kitüntetést kapott páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként, és azért a "reményt adó derűért", amellyel megélte élethivatását a legembertelenebb körülmények között is.

Olofsson Placidot kívánsága szerint Pannonhalmán helyezik végső nyugalomra, a temetés időpontját a bencés rend később közli.

Placid atya mérhetetlen optimizmusáról volt ismert, a legnagyobb borzalmak között is meg tudta őrizni hitét és derűjét. Egyik története szerint, amikor a táborba megérkezett egy nagyobb WC-ülőke-szállítmány, a parancsnok - nem ismerve az ovális ülőke funkcióját - arra kérte a festőként is dolgozó rabot, hogy készítsen a ,,rámákba" portréképeket a nagy vezérekről. Placid atya meg is festette Sztálin képét, és belehelyezte a szokatlan ,,rámába". Elmondása szerint kaján derű töltötte el, hogy ő csak parancsot teljesített, s milyen jól fognak szórakozni azok, akik meglátják a WC-ülőkébe keretezett Sztálin-portrét. Majd felülkerekedett benne az irgalom, és ő maga szólt a parancsnokának, hogy ebből nagy baja lehet.

Jellemző történet az is, hogy a szabadulása után rábeszélte néhány társát, húzzanak még rá hat napot, hogy teljesítsék az üzemi tervet, nehogy a parancsnoknak baja legyen belőle.



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
2016.12 2017. Január 2017.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 127 db bejegyzés
e év: 127 db bejegyzés
Összes: 21578 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1866
  • e Hét: 24506
  • e Hónap: 89965
  • e Év: 89965
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.