Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 62 
Jelenczki István-ÖRÖKTŰZ I. rész - FILM REMÉNYIK SÁNDORRÓL
  2018-06-13 22:50:45, szerda
 
  Még néhány napig megnézhető a Médiaklikken a film első része. A második részt vasárnap, június 24.-én láthatják a Duna World-on este fél 10-kor.

ÖRÖKTŰZ I. rész - PORTRÉFILM REMÉNYIK SÁNDORRÓL Link

Jelenczki István új filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban még vetítik.

,,...az igaz művésznek mindenütt a világon, mindenidőben és minden
körülmények között a sors által rendelt kötelessége (volt, van és lesz),
hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja, s élete
munkájával szülőhazáját és annak népét megbecsült hagyományainak
szellemében, hűségesen szolgálja."
Kós Károly

,,Egy lángot adok, ápold, add tovább."

Portréfilm Reményik Sándorról.

Reményik Sándor életét, költészetét, hitvallását, a Hazához való hűséges viszonyát mutatja be és fel ez a két részes portréfilm.
Ahogy a magyarság XX-i sorsát, úgy a költő, Reményik Sándor életét és költészetét is meghatározta a Trianoni békediktátum, költészete ebben a nemzeti tragédiában vált országosan ismerté és elismerté. A költő személyes ,,szenvedés története" hasonul, azonosul az Ország a Nemzet történelmével. A Létbevetettség mélységeit megfogalmazó verseket választottam és szerkesztettem, olyanokat, amelyek az Isten, Természet, Sors, Haza alapminőségeit jelenítik meg.
A párhuzamos szerkesztésben az életút időrendi folyamában egymást követi az életpálya, a versek, a történelmi tragédia, valamint dr. Németh Attila pszichiáter szakmai véleménye a költő életét oly meghatározó betegségéről, a depresszióról.
A film Reményik Sándor életével és költészetével, egy olyan magatartást mutat meg, amely a sorstragédiával sújtott helyzetben is helyt áll. Helyt áll költészetével, az Erdélyi irodalom szervezésével, előadásaival szolgálja a Teremtőt és a Nemzetet.

Jelenczki István
Filmrendező


A filmet készítették:

A verseket elmondta: Oberfrank Pál, Simon Péter, Takács Bence
Narrátor: Blaskó Péter, Simon Péter
Szakértő: Dr. Németh Attila pszichiáter
Ének: Benkő Dóra Rózsa
Citera: Kuttner Fruzsina
Vágó: Tombor Andrea
Zeneszerző: Hortobágyi László
Operatőr: Czigány Gergely, Jelenczki István, Kőrösi András
Vezető operatőr: Kőrösi András
Gyártásvezető: Zseni Annamária
Rendező, producer: Jelenczki István




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Kóda - Dr. Bogár László otthonában jártunk kameránkkal
  2018-06-13 22:39:19, szerda
 
  Kóda - Dr. Bogár László otthonában jártunk kameránkkal Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Elhunyt Lovas István
  2018-06-13 22:33:49, szerda
 
  Elhunyt Lovas István - Bayer Zsolt, Gajdics Ottó - ECHO TV

Link


Lovas István újságíróra emlékezett az ECHO TV Napi aktuális című műsorában Bayer Zsolt és Gajdics Ottó. A publicista június 11-én hunyt el. A hírt Bayer Zsolt közölte blogjában, hétfőn.

"Rólam ... soha nem készült még film, így nem maradna mögöttem semmi amikor meghalok" - utolsó gondolatait felidézve emlékezünk Lovas Istvánra - Fogel Frigyes emlék videója


“Nincs bocsánat"... Lovas István gondolatai - producer/rendező: Fogel Frigyes Link







Lovas István blogja: Link


Lovas Istvánt a nemzetközi Hálózat tette el "láb alól"? Világszerte ezt csinálják

Néhány gondolat Lovas István haláláról:

Lovas István blogján, a lovasistvan.hu -n utoljára június 9-én tett bejegyzést. Ha visszanézzük, minden nap nagyon sokat írt a blogjába, tehát 9-e este történhetett vele valami.

A blogjában milyen különös éppen a Bilderberg titkos csoportról írt. Különös.

Az utolsó blogjában éppen említi, hogy ezt követően feltörték az email fiókját, és hazai politikusoknak írogattak a nevében fenyegető hangnemű leveleket, amit Lovas megírt, hogy nem ő volt.

Ennyi tudunk. Ami várható:

Kijön hamarosan a hivatalos közlemény, hogy “hirtelen szívmegállás", “szívroham" okozta Lovas István halálát. Ebben szinte biztosak vagyunk.

Tehát összefoglalva: Lovas István, egy fiatal korában sokat sportolt, mindig egészséges kőszikla, most egy email feltörés miatt hirtelen szívrohamot kap, és meghal. Reális...hogyne.

És most születnek a lejárató cikkek a liberális médiából, Lovas István múltjából, jönnek a “bűnesetek" és más kamuk. Ezt már ismerjük. Nemzetközi módszer ez. A Hálózat nemzetközi, lejárató módszerei!

PINTÉR SÁNDOR: ÉBRESZTŐ!


Forrás: Link

Elhunyt Lovas István. A publicista 72 éves volt

Hétfőn, életének 73. évében elhunyt Lovas István újságíró-publicista.


Lovas István 1945-ben született. 1984 és 1990 között a Szabad Európa Rádió szerkesztője volt Münchenben, illetve tudósítója New Yorkban. 1990 júliusában tért haza.

2004 és 2014 között a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója volt.

Magyarországon számos napi- és hetilapban publikált, a Magyar Hírlap 2014 októbere óta közölte rendszeresen publicisztikáit. Cikkei a Magyar Időkben, a Demokratában is megjelentek, állandó résztvevője volt az Echo TV Sajtóklub című műsorának.

----------------------------------------------------------

...Az volt az ő terepe. Az óriási, leküzdhetetlennek látszó túlerő. Mikor tízen jöttek egyre, és remény sem volt a győzelemre. Az a tizenkét év, mikor a nemzeti oldalt ellenzékbe szorították, jobboldali sajtó csak mutatóba maradt, az is kivéreztetve, a mindennapi túléléséért küzdve. Akkor volt a leginkább elemében. Nemcsak állta az ütéseket, de úgy tűnt, még élvezi is, ahogy próbálják elhallgattatni, tönkretenni, övön aluli ütésekkel térdre kényszeríteni. Hiszen azt próbálhatták! A cédrust nem rendíthetik meg a vaddisznók.

Lovas István nem vezette a nemzeti oldal hadait. Ő egymaga egy önálló sereg volt, aki a sajátjait jócskán megelőzve, senki segítségét nem kérve és nem várva, félelmet hírből sem ismerve harcolt - Dobó Istvánként a hazája romlására törő túlerő ellen. Felfoghatatlan munkabírása, utolérhetetlen olvasottsága és tárgyi tudása miatt féltek tőle a hazánkban állomásozó balliberális csapatok. Mikor a legtöbb belpesti firkász még csak ébredezett, ő addigra már rég leadta a külföldi lapszemléit több újságba. Fél tucat nyelven beszélt, és kétszer annyin olvasott gördülékenyen. Nem létezik olyan külföldi lap, amelynek eldugott mínuszos híre elkerülhette volna a figyelmét. Mindent (is) olvasott. Érvei súlyát, harctéri vértezetét az így szerzett tudás, ez az irgalmatlan tényanyag adta. A ballib skriblerek sem annyira hülyék, hogy ezzel ne lettek volna tisztában, így ha nagy ritkán kiálltak vele vitázni, a számukra biztos bukást jelentő tények helyett a szimbolikus térbe, az érzelmek felé terelt ék a beszélgetést.

2006-ban Such György rádióelnök a legelső munkanapján rúgta őt ki a Magyar Rádió Vasárnapi Újságjából, és szüntette meg a rádiós jegyzet műfaját, amellyel Lovas hallatlan népszerűséget szerzett. 2014-ben - a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítójaként - kitiltották az Európai Parlamentből. Ellenérvek nem lévén legtöbbször elhallgatni, elhallgattatni próbálták őt. Vagy megbélyegezni. Lovas Pistánál többet talán csak Bayer Zsoltot nácizták le szép hazánkban. Azt hitték, a billogozás segíthet. Hogy Lovas István a magyar jobboldal ikonja lett (és marad most már örökre), azt leginkább bátorságának, szorgalmának, igazságszeretetének köszönheti, ráadásul az ellene irányuló támadások is őt erősítették. Tabukat nem ismerő szókimondása legendás volt, amitől ellenfelei - miként a Véralgebra-ügy is bizonyította - szinte dührohamot kaptak. Ám az igazsággal nemcsak őket, hanem barátait is szembesítette. Értünk haragudott, nem ellenünk.

Írnám, hogy mi, itt a nemzeti oldalon jórészt az ő köpönyegéből bújtunk elő. De ez nem lenne igaz. Ugyanis nem beszélünk fél tucat nyelvet, és nem olvassuk naponta a teljes világsajtót. Más 72 évesen bent fekszik egy nyugdíjas otthonban, és a hamut is mamunak mondja. Lovas Pista viszont az utolsó pillanatig dolgozott, nagyjából kétszer annyit, mint a fele olyan idősek. Ha szorgalomban nem is, legalább bátorságban próbáljuk követni őt!


(Pilhál)
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Enigmák - Jézus titkai -
  2018-06-10 12:15:40, vasárnap
 
  Enigmák - Jézus titkai - 2018.06.10.


Link







ENIGMÁK TV: Link


Száraz György magazinja, a " Boldog napot " : Link




 
 
0 komment , kategória:  ENIGMA - ENIGMÁK-Ébredések  
150 ezer forintra büntethető, aki elpusztít egy tiszavirágot
  2018-06-09 21:47:33, szombat
 
  150 ezer forintra büntethető, aki elpusztít egy tiszavirágot





A tiszai vízirendőrök a társszervek munkatársaival közösen és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit a kérészek rajzása alatt.

Hazánk egyik védett rovarfaja a ,,tiszavirág", azaz a kérész, amely napjainkra már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - így a Körösön - található meg. Násztáncukat minden évben kiemelt figyelem kíséri. Fokozott veszélyt jelent rájuk, hogy horgászat céljából elpusztítják a rovarokat, ezért a tiszai vízirendőrök rendszeresen ellenőrzik élőhelyüket, írja a police.hu. Link

A rendőrség az alábbi szabályokra hívta fel a figyelmet:

- A jogszabály a tiszavirág természetvédelmi értékét 10.000 forintban állapította meg egyedenként. A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. A felügyelőség engedélye szükséges védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához.

- Szabálysértést követ el és százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki védett élő szervezet egyedét jogellenesen elpusztítja.

- Amennyiben az elkövető a rovarok telepét károsítja meg, ebben az esetben természetkárosítás bűncselekményt is elkövetheti, ugyanúgy akkor is, ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt.

- Szintén büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.





Védelmük érdekében a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság állománya az illetékességi területén folyamatos adatgyűjtést végez arra vonatkozóan, hogy mikor várható a kérészek tömeges rajzása. Ezen időszakban fokozott ellenőrzést végeznek a kapitányság illetékességi területén a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel, hiszen közös érdekünk, hogy ez a Magyarországon is ritka rovarfaj megmaradjon.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A Viszkis - teljes film
  2018-06-09 21:36:44, szombat
 
  A Viszkis - teljes film


Link


Link











"Vagány volt, híres lett. Ő az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, és aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt. És aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit.
Ambrus Attila (Szalay Bence) félárván nő fel, zűrös kamaszkort és javítóintézeti éveket hagy maga mögött, amikor Erdélyből kalandos körülmények között Magyarországra szökik. De az új élet nehezebbnek bizonyul, mint a régi. Egy hokicsapat kapusa és szertárosa lesz, de továbbra sincs pénze, se barátnője... míg rá nem jön, miben jó igazán. Vakmerő, gyors és alapos. Egymás után fosztja ki a postákat, bankokat, utazási irodákat. Egyre nagyobbakat kaszál, egyre éhesebb a sikerre, egyre többet akar magának, és új szerelmének (Móga Piroska). De az utolsó balhéja kudarcba fullad, és végül a régóta nyomában lihegő makacs nyomozó (Schneider Zoltán) kezei közé kerül, aki kíméletlenül szembesíti őt a tetteivel.
Kettejük játszmája azonban korántsem zárul le a Viszkis elfogásával... "
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Wass Albert: Mese az éjjeli pávaszemről
  2018-06-09 21:04:16, szombat
 
 


Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

Persze, te még nem tudod, hogy miképpen van ez a dolog a pillangókkal.

Hát figyelj ide.
Az emberek nem mind jók.
Nem bizony.
Vannak, akik rosszat követnek el.
Nagyon sok rosszat.
Mondhatnám így is: az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót.
Nézz körül a világban.
Ami hibát találsz benne, az mind az emberek rosszaságának a nyoma.
Ami csúnyát látsz benne, az is mind az emberek rosszaságának a nyoma.
Az emberek rosszasága néha embertelenül megnövekszik, és ilyenkor csúnya lesz a világ a városokban és mindenütt, ahol sok ember lakozik együtt, olyan borzalmasan csúnya, hogy ha nem lennének erdők a világon, nem is lehetne azt a rengeteg csúnyaságot elviselni. Ez pedig azért van így, mivel minden rossz cselekedetnek nyoma marad ezen a földön. Ez már így van. A Jóisten rendelte így. Az emberek rosszaságának a nyomán csalán nő és egyéb gyom. Manapság sokszor látni se lehet ezeket a gonosz gyomokat, mert az emberek cementtel és aszfalttal falazták be maguk alatt a földet, hogy ne nő hessenek ki belőle ezek a gyomok. De azért ott vannak, hidd el, az aszfalt alatt is. Érezni lehet őket, valahányszor rossz emberek közelébe tévedünk. Így volt ez bizony, kezdettől fogva. És az Erdő Jó Szelleme szomorúan látta, hogy sokasodik a földön a csalán és a gyom, sokasodik a sok csúnyaság, amit az emberek rosszasága okozott. Fölszállt hát a Jóistenhez, arra a nagy, csillogó, fehér felhőre, és azt mondta:
- Édes Jó Istenem, megbocsáss szolgádnak, de ez nem jól van így!
Ha megengedted, hogy minden emberi rosszaság valami csúnya gyomot hagyjon maga mögött ezen a földön, úgy engedd meg azt is, hogy a jócselekedetnek is emléke maradjon!
A Jóisten mosolygott, és ezt felelte:
- Legyen hát, amint kívánod. Eredj és teremts valami emléket a jótettek számára is.
Az Erdő Jó Szelleme megköszönte az isteni ajándékot, és visszaszállt vele a földre.
Az erdő szélén megállt, és eltűnődve nézte az embereket, akik a mezőn dolgoztak.
Egyszerre csak meglátott egy csapat vásott, rossz gyereket, kik azzal mulattak, hogy kiszedték fészkéből a varjú fiát, és kínozták. Szárnyait tépdesték, szorongatták, dobálták a levegőbe, és kacagtak a kínlódásán.
Szegény varjúfiú sírt és jajgatott, szülei pedig kétségbeesetten keringtek fölötte, de hiába kérlelték a rossz gyerekeket, azok csak tovább gyötörték a kis varjúfiút.
Az Erdő Jó Szelleme nagyon elszomorodott ezen, mert látta, hogy rosszaságuk nyomán mindenütt tüskés, mérges gyomok bújtak elő a földből, s látta előre azt is, hogy amikor ezek a gyerekek felnőnek, csupa rosszaságot követnek el azután is, és megtöltik gyomokkal a világot. Nem nézhette tovább.
Intett az erdőnek, és a fák haragosan zúgni kezdtek. Intett a felhőknek, s a felhők dobálni kezdték villámaikat. Morajlottak haragjukban a hegyek, süvöltött a szél, s a fák kinyújtották karmaikat a gonosz gyerekek felé.
Azok ijedt sikoltozásokkal futottak haza. A megkínzott varjúfiút pedig ott hagyták a mezőn.
Egyetlen gyermek maradt csak a közelben.
Ez nem játszott a többivel, hanem apjának, anyjának segített pityókát kapálni. Mikor a gonosz kölykök elszaladtak, odament az eldobott varjúfiúhoz, fölvette, megsimogatta, enni adott neki, és megitatta friss forrásvízzel. Az erdő már nem zúgott akkor. Figyelt.
A gyerek pedig fölmászott a fára és visszatette a varjúfiút a fészekbe, ahonnan kiesett. Boldogan károgott a két öreg varjú, a fák mosolyogva bólogattak, és abban a pillanatban, amikor a gyermek visszahúzta a kezét a fészekből, ott ült a tenyerén egy szép, hófehér pillangó. A gyerek elbűvölten nézte. Ez volt az első pillangó a világon. Meglibbentette a szárnyait, és fölszállt a levegőbe. Olyan szép volt, hogy a gyerek mosolyogva tekintett utána, és mosolygott az erdő is, a kék égbolt, és a nagy, csillogó felhőn a Jóisten maga. Azóta is, valahányszor valaki jót cselekszik ezen a világon, egy új pillangó száll föl a levegőbe, s viszi a hírt a Jóistenhez. Mert a pillangót az Erdő Jó Szelleme teremtette, s teremti azóta is, hogy nyoma maradjon a jóságnak. Bizony ezen a világon sok a csalán és a gyom. De láthatod azért: pillangók is vannak. Fehérek, sárgák, mindenféle színűek. Mert van jóság is az emberekben, s a sok kicsi pillangó sok kicsi jótett hírét hordozza. És vannak szép, nagy, ritka szépségű pillangók is: ezek a ritka nagy jócselekedetek emlékei. Minél szebb és nagyobb jót teszel: annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl tetted nyomán. Igyekezz hát, hogy amerre csak jársz, sok pillangó legyen! Vedd föl a fészekből kiesett rigófiút, simogasd meg, és tedd vissza a fészkébe,ügyesen. S valahonnan fölrepül majd egy pillangó, és tudni fogják a fák, a hegyek, hogy mit tettél a rigó fiával. Ne lépj reá a csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá, és ettől újra megszületik egy pillangó.
Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát.
Minden jótettedet egy pillangó hírül viszi, és tudni fog róla az erdő, és a Jóisten, aki a csillogó, fehér felhőn ül, és örvend a pillangóknak.
Most pedig hadd mondjam el, hogy miképpen született meg az egyik legszebb és legnagyobb pillangó: a nagy éjjeli pávaszem.
Élt egyszer valahol az erdő szélén egy szegény asszony. A nagy szegénységen kívül egyebe se volt, csak két kicsi kecskéje és kilenc gyermeke. A két kicsi kecske naphosszat az erdőn legelt, és csak estére tért haza, hogy megfejhesse őket a szegény asszony, és megvacsoráztassa tejükből kilenc gyermekét. Hát bizony egy este nem jött haza a két kicsi kecske. Hiába várta őket a szegény asszony, hiába hívta őket, bizony csak nem jöttek. Sötét volt már, sírni kezdett a kilenc éhes gyerek, és nem volt mit enni adjon nekik, mert lám a két kicsi kecske nem volt sehol, hogy megfejhette volna őket. Elindult hát az asszony egyedül, be a nagy, sötét erdőbe, hogy megkeresse a két kicsi kecskét. Ment, ment, szólítgatta őket, és hát egyszerre csak meghallja mekegésüket, jó messzire bent, a legnagyobb sűrűség közepén. Nosza, indult is nagy sietve a mekegés felé. Egyszerre csak útját állta a bükkfa.
- Ne menj a kecskéid után, szegény asszony - mondta a bükkfa -, elfogta azokat a gonosz sánta boszorkány, és nem adja vissza úgysem!
- Eressz tovább, jó bükkfa - felelte a szegény asszony -, haza kell vigyem ám a két kicsi kecskémet, meg kell fejjem őket, hadd vacsorázhassanak a gyermekeim!
- Eridj hát - sóhajtott a bükkfa -, és próbáld meg, de nem hiszem, hogy odaadja őket a vén gonosz boszorkány! Azzal félreállt az útból. Ment, ment a szegény asszony tovább a sötét, sűrű erdőben, amerre a mekegést hallotta. Útját állta a fenyőfa.
- Fordulj vissza, szegény asszony, ne menj a gonosz boszorkányhoz. Baj leszabból, tudom!
- Nem fordulhatok én vissza, jó fenyőfa, miképpen fordulhatnék ? - felelte a szegény asszony.- Haza kell vigyem a két kicsi kecskémet, meg kell fejjem őket, hadd vacsorázhassanak a gyermekeim!
- Eredj hát - sóhajtott a fenyő
-, de baj lesz abból, bizony érzem! Ment, kapaszkodott a szegény asszony a meredek sűrűségben. Sötét is volt már nagyon. Mégis csak ment, amerre mekegni hallotta a két kicsi kecskét. Elébe állott a kőszikla.
- Tapodtat se menj tovább, te szegény asszony! Bajt forral a vén gonosz boszorkány!
- Mennem kell akkor is, jó kőszikla, mennem kell bizony - felelte újra a szegény asszony -, haza kell vigyem a két kicsi kecskémet, meg kell fejjem őket, hadd vacsorázhassanak éhes gyermekeim. Nem bánom én, akármit is forral az a vén gonosz boszorkány!
Félreállt a sziklakő nagy szomorúan, s kapaszkodott tovább a szegény asszony, fölfelé a meredek sűrűségben. Egy sűrű katlanból elébe kúszott a köd.
- Gyere, gyere, szegény asszony, itt vannak a kecskéid, gyere...
S ment a szegény asszony, amerre a köd vezette, ment a sűrű, sötét sziklakatlanba. Nyirkos moha tapadt a fákhoz. Dohos penészszag ülte a levegőt.Denevérek surrantak a sötétben. De a szegény asszony csak ment, ment, amerre a köd vezette volt. S hát egyszerre csak egy nagy, mohos barlang szájában megpillantott egy kicsike tüzet s a tűz mellett az öreg boszorkányt. A boszorkány mögött, megkötözve, a két kicsi kecskét. Reszketni kezdett a szegény asszony a félelemtől, mert csúnya gonosz ábrázata volt ám a vén sánta boszorkánynak. De azért csak odament a barlang elé.
- Kérlek szépen, jó boszorkány, add vissza a kecskéimet! Haza kell vigyem őket, meg kell fejjem őket, hadd vacsorázhassanak éhes gyermekeim! Nagyot kacagott erre a vén boszorkány ott a barlang szájában, a tűznél.Vicsorogva, gonoszul kacagott.
- Mit gondolsz, te bolond asszony? Azért fogtam el a kecskéidet, hogy csak úgy visszaadjam? Hihihihihi! Váltságot kell fizetned ám értük! - Szánj meg engem, jó boszorkány - kérlelte a szegény asszony -, kilenc gyermekem vár otthon éhesen, és egyebem sincs ezen a világon, csak ez a két kicsi kecske. Miből fizethetnék váltságot neked? Kegyetlenül vigyorgott a vén boszorkány, egyetlen nagy foga kimeredt a szájából.
- Nem kell nekem egyéb - mondta -, adj ide kettőt a gyermekeid közül. Akkor viheted a kecskéidet.
Elkezdett erre sírni a szegény asszony, keservesen. Hogyan adhatna oda kettőt a gyermekei közül, mikor úgy szereti valamennyit? De a gonosz boszorkány nem tágított.
- Két gyermeket akarok, vagy itt maradnak a kecskék!
Hanem aztán addig-addig könyörgött a szegény asszony, hogy nem csak a kősziklák lágyultak meg körülötte, de még a vén boszorkány is engedett.
- Jól van na, nem bánom - morogta végül is -, hozd el hát két kisebbik gyermekednek egy-egy szemét, azzal is megelégszem. De most aztán eridj, mert ha tovább lábatlankodol itt, rád uszítom a mérges kígyóimat! -
Indult hát nagy szomorúan a szegény asszony hazafele, és töprengett, töprengett, hogy mit is tegyen. Hagyta volna szívesen a két kicsi kecskét, de akkor honnan szerez tejet a gyermekek számára, miből főz vacsorát? Gondolt egyet szegény feje, és megállt a sötét erdőben. Kivette a saját két szemét, úgy indult vissza a boszorkányhoz. Tapogatódzott a fák között, tapogatódzott a sziklák között, mert bizony már nem látott szegény semmit, hiszen nem volt szeme. Hiába tapogatódzott, nem lelte az ösvényt. Arra járt a szellő, megkérdezte.
- Mit keresel itt, szegény asszony? Hova lett a két szemed?
- Jaj, ne is kérdezd, jó szellő - felelte a szegény asszony -, elhajtotta két kicsi kecskémet a vén gonosz boszorkány, és nem adja vissza, csak ha elviszem neki a két kisebb gyermekem egy-egy szemét.
Jaj Istenem, hogyan tehetném azt? Pedig ha nem viszem haza a kecskéket, nem tudok enni adni a gyermekeimnek. Így hát inkább kivettem a magam két szemét, és azt viszem neki. Csak nem lelem az ösvényt, így vakon. Megsajnálta a szellő a szegény asszonyt nagyon.
- Gyere - súgta a fülébe -, majd én elvezetlek.
És vezette is szép ügyesen a szegény asszonyt, vissza a boszorkány barlangjához.
- De hamar megjártad! - álmélkodott a vén gonosz boszorkány. - Elhoztad-e a gyermekeid szemét?
- Itt vannak - nyújtotta ki tenyerét a szegény asszony.
Elvigyorodott a vén boszorkány. Átvette a két szemet, és bedobta őket a tűzbe. S abban a pillanatban egy nagy, sötét pillangó rebbent föl a tűzből. Két nagy kék szem ragyogott éjfekete szárnyain. Hessegette a vén boszorkány, de a csodálatos pillangó leszállt a szegény asszony vállára, és nem ment el onnan.
- Jó na, viheted a kecskéidet - vigyorgott gyanakodva a vén gonosz -, ha megmondod nekem, hogy milyen színe van a lángnak?
- Kék - súgta a pillangó a szegény vak asszony fülébe.
- Kék - mondta a szegény asszony.
- Ezt eltaláltad - dörmögött bosszúsan a boszorkány -, mégsem csapsz bé, hallod-e! Hány kányacsont van a kezemben?
- Három - súgta a pillangó.
- Három - mondotta a szegény asszony.
- Na, viheted a kecskéidet! De gyere be értük, és oldozd el magad!
Megijedt ám a szegény asszony, hogy most bizony észreveszi a boszorkány a csalást, ha elkezd tapogatódzni a kecskék felé. De abban a szempillanatban megiramodott a szellő, felkapott a tűzből egy marékra való parazsat, és rádobta a vén boszorkányra. Sivalkodott is őkelme kegyetlenül, kapkodott a parazsak után, arcát-kezét jól összeégette, és ezalatt a nagy, sötét pillangó megsúgta a szegény asszonynak, hogy merre forduljon, hova nyúljon, és percek alatt szabad volt a két kicsi kecske. Iramodtak is hazafele, ész nélkül, nyomukban a szegény vak asszony. Ahogy ment, félreálltak útjából a fák, félregurultak a kövek. S ott szállott előtte a nagy, sötét pillangó, szárnyán a két ragyogó kék szemmel. A földkerekség legszebb pillangója: a nagy éjjeli pávaszem.
Hazaérve megfejte a szegény vak asszony a kecskéket, megvacsoráztatta kilenc gyermekét, és aztán valamennyien aludni tértek. S amíg aludtak, a szép nagy pillangó felszállott a Jóistenhez, és elmondta neki, hogy mit tett a szegény asszony. A Jóisten meghallgatta, aztán félrefordult egy pillanatra, hogy ne láthassa senki, amikor egy könnycseppet kitörölt a szeméből. Majd benyúlt a zsebébe, és elővett onnan két gyönyörű szép, vadonatúj szemet. Odanyújtotta őket a pillangónak.
Másnap reggel, amikor a szegény asszony fölébredt és fölnyitotta a szemét, csodálkozva nézett körül.
Látott!
Szemeihez nyúlt... bizony ott voltak a helyükön!
- Mi van veled, édesanyánk? - kérdezték a gyermekek.
- Miért nézel olyan csodálkozva?
- Semmi, szívecskéim, semmi - felelte a szegény asszony mosolyogva, és megcsóválta a fejét -, valami csúnyát álmodtam az éjszaka, ennyi az egész...
És amikor ezt mondta, abban a szent pillanatban egy nagy, gyönyörű szép, sötét szárnyú pillangó szállt ki a nyitott ablakon a kicsi házból, s eltűnt az erdőben. Különösen ritka, szép pillangó volt.
A világ legszebb pillangója: a nagy éjjeli pávaszem.




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Terdik Tamás: Történet Erdélyország nemes fiáról
  2018-06-09 20:38:32, szombat
 
 

Link

Ennek az írásnak az ötlete azért merült fel bennem, mert erről a személyről nagyon keveset tudnak fiataljaink. Ez a személy egy erdélyi nemes család gyermeke Wass Albert. Ha ő róla elhangzik valami az iskolákban, az is csak egy vázlatpontokba szedett életrajz. Ezért ebben az írásomban nem is ezen a vonalon szeretnék tovább haladni, hanem a legjobb tudásom szerint szeretném méltatni az ő földi életének munkásságát (e történet kicsit meseszerű lesz).

Wass Albert (1908-1998)

Az Úr 1908-ik esztendejében, fergeteg (január) havának 8-ik napján született egy fiúgyermek. E fiúgyermeket az Égiek Erdélyországba küldték, ahol egy erdélyi nemes családba született bele. Ez a család a Wass család. Édesapja Gróf Wass Endre, Édesanyja Bánffy Ilona.
A kisgyermek az Albert keresztnevet kapta. Telt múlt az idő, a gyermek lassan felcseperedett. Képességeit ekkor még nem fedezte fel, de legbelül érzi, hogy más mint a többi vele egykorú fiatal. Mivel a családnak hatalmas hold erdőbirtoka van, a felcseperedő Albert rengeteg időt tölt az erdőben. S mint abban az időben minden fiatal, ő is hívő gyermek volt. De nemcsak úgy, hogy bement a templomba meghallgatta a misét és kijött. NEM. Hanem a mindennapi életét az Istenben és a Boldogasszonyban való hite határozta meg. Ugyanakkor ez mellé párosult őseinek, gyökereinek és ősi hazájának a szeretete is. S az erdőt egymagában járva fogalmazódik meg benne a gondolat, hogy ISTEN MINDENÜTT OTT VAN. Ott van a fákban, a virágokban, a fűben, a hegyekben, a patakokban, s az állatokban. Utóbbiak nagyon tudják ám szeretni az embert még ha az olyan alávaló és hitvány is tud lenni, hogy nem képes ezt észrevenni. Wass Albertnek egy későbbi könyve (Tavak és erdők könyve) pontosan ezzel kapcsolatos. A legfontosabb már ekkor Albert életében az ŐSZINTE, ÖNZETLEN SZERETET. S ezek az érzései bizonyíték arra, hogy már fiatal korában különleges volt. Ez pedig nagyon keveseknek adatik meg. Fiatal gyerekként éli át az I. világháborút s az azt követő trianoni hóhérszerződés gonoszságának eredményeit.

Hiszen elég volt elviselnie a magyarságnak és a székelységnek a világháború borzalmait. Utána fel kellett építeniük újra hazájukat és életüket is. Ugyanis 1920.Június 4-én a nagy Trianon kastélyban aláírták azt a hóhérszerződést amit a későbbiekben a történelem trianoni "békeszerződésnek" nevez. Ennek a szerződésnek az értelmében egy teljesen egységesen működő királyságot ezen a napon egyetlen tollvonással feldaraboltak. A trianoni szerződéssel itt most nem foglalkozom részletesen. Minket most Wass Albert és Erdély kérdése foglalkoztat. Hiszen amikor a románok e gonosz szerződés által megkapják a történelmi Magyar Királyságnak ezt a csodálatos részét, akkor a Wass családnak is megváltozik az élete.

Mert a család több mint 1000 holdas birtokából az új román földtörvény értelmében alig 200-at tarthat meg.

Wass Albertnek a lelki nagysága ekkoriban tör felszínre. Először még verseket ír, melyek tükrözik az ő lelkiállapotát s, hogy milyen közel van Istenhez és Boldogasszonyunkhoz. Verseit is ugyanúgy mint később regényeit átitatja az az érzés hármasság amelyből ha több lenne földi világunkban, akkor talán irigység, gyűlölködés és háborúk sem lennének. Ez az érzés hármasság pedig: a SZERETET, a JÓSÁG és a TISZTA ERKÖLCS.

Talán ekkor értette meg, hogy székely-magyarként mi is az ő földi feladata/küldetése. Úgy mondanám egy prófétához hasonló szerepet kapott, akinek pontosan az adatott meg, hogy megtartsa a magyart Egy Igaz Isten és Boldogasszony hitében, a nemzeti önazonosság tudatban és a hazaszeretetben. Mely minden népet és nemzetet megvéd attól, hogy elpusztuljon. A fiatal Wass Albert pedig a maga hatalmas lelkivilágával élte meg azokat az eseményeket, amelyek ekkortájt a magyarsággal történtek. S megszólalt benne az Isteni kinyilatkoztatás, mely az ő lelki nagysága, hiszen ezeket a gonosz dolgokat megélve jött rá arra, hogy az emberek többsége eltávolodott az Istentől és a Boldogasszonytól. Későbbi műveiben talán ezért is jelennek meg olyan magányra vágyó emberek, akik Erdélyország erdeibe menekülnek a nemzetünket, hazánkat és az egész földi világot megrontó gonoszság elől.

Hiszen a természetben megtalálhatjuk Istent és a Boldogasszonyt. Mert Ők a lelkünkön keresztül szólnak hozzánk ha odafigyelünk az általuk küldött üzenetekre. S ez volt Wass elévülhetetlen érdeme, mert megmutatta, hogy milyen az igazi magyar ember. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy mik a legfontosabb értékek a földi világban. Az 1930-as évek közepén megjelent első nagy regénye Farkasverem címmel melyben megmutatkozik írói tehetsége. De további sorsa hasonló nemzettestvéreihez, honfitársaihoz.

Mert az 1939-1945 között zajló II. világháború őt sem kímélte meg. Ennek egyik előzménye röviden, hogy 1940. augusztus 30-án (2-ik bécsi döntés) a Harmadik birodalom közreműködésével Észak-Erdély visszakerült a Kárpát-medencei magyar hazához. S a következő évben Magyarország hivatalosan is belép a háborúba. A következményeket pedig már ismerjük.

S ez őt nemcsak székely-magyarként, hanem katonaként és minden más szempontból érintette. Mert látta és átélte újra azt a rengeteg borzalmat amit már kisgyermekkorában az I. világháború alatt átélt. Ismét látta, hogy mi történik nemzetével, hazájával ebben a világháborúban is. Látta a sok gyűlölködést, erőszakot és sok más rossz dolgot. De a szíve mélyén mégis tudja, érzi, hogy minden gonoszság véget ér egyszer. Hiszen az Isten és a Boldogasszony mindig is óvni, vigyázni fogja a magyar nemzetet és annak csodálatos hazáját. Ez a gondolkodásmód későbbi regényeiben is visszaköszön, hogy mindig van remény. A remény, hogy egyszer eljön egy jobb és szebb világ. De ezért nekünk kell tennünk a legtöbbet.

A háború befejezése után, először Németországba menekül, itt írja meg az Üzenet haza című versét mely talán a leghíresebb verseinek egyike. 1951-ben az Egyesült Államokba menekül, ahol száműzöttként éli életét. Itt jelennek meg olyan csodálatos művei melyekkel hatalmas örökséget hagyott a földi világra, de elsősorban saját nemzetére a magyarra. Ilyen művek például: Az adjátok vissza a hegyeimet, vagy a Funtineli Boszorkány háromkötetes regénye. De a későbbiekben megjelenik Hagyaték Link című műve is. Utóbbi a 80-as évek közepén. De a művei közül bőven lehetne még sokat említeni.

Ő olyan ember volt, aki a lelkében lévő szeretet segítségével harcolt a földi világban lévő gonoszság ellen. Az Úr 1998-ik esztendejében, jégbontó (február) havának 17-ik napján költözött vissza a lelke a mennyei Szkítia Erdélyországába. De Ő mindig velünk marad. Az üzenete melyet nekünk adott művein keresztül, az időszerűbb mint valaha. Azt gondolom, hogy rávilágít a legfontosabb dologra a SZERETETRE. S ezzel kell nekünk jobbá tennünk nemcsak a saját életünket hanem a hazát melybe beleszülettünk. Mert ha a mi drága magyar hazánk szeretetben, jóságban és tiszta erkölcsben is gazdag lesz, az a teljes földi világot jó irányba változtatja majd meg.

,,Elmentél e földi világból, de mégis itt hagytál számunkra egy hatalmas ajándékot. Ez az ajándék pedig a tiszta, őszinte SZERETET. Ezt ültetted be azokba a csodálatos sorokba amelyeket itt a földi világban alkottál meg. Köszönjük neked drága Albi bácsi, hiszen a földön végzett hatalmas munkásságoddal megmutattad nekünk azt, hogy mi kell legyen a földi feladatunk/ küldetésünk."

Terdik Tamás
Rovásíró

2018. Igéret (Május) hava

Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Mátyás király egyeteme - Kubínyi Tamás előadása
  2018-06-09 20:14:27, szombat
 
  MÁTYÁS KIRÁLY EGYETEME - ASZTROLÓGIA, ALKÉMIA - Kubínyi Tamás - ÁKA Cimbalom Utcai Gyülekezet


Link







Kik a kolozsvári Mátyás szobor mellékalakjai?

A kolozsvári Mátyás szobor ma is uralja Kolozsvár főterét, és a magyar többségét elveszített város mára már egyik legfőbb jelképévé vált. Az emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, mellyel nem sok más szoborcsoport vetekedhet szépségében. A mű középpontjában Mátyás király áll, alatta pedig 4 vezére, a híres Fekete sereg hadvezérei, emléket állítva ezzel Magyarország fénykorának, annak az időszaknak, amikor Hunyadi Mátyás Fekete serege, a mai NATO haderejével hasonlatos haderővel bírt.

Ha a szoborral szemben állunk, akkor balról jobbra haladva, a következő hadvezérek mellékalakjait láthatjuk: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthori István és Szapolyai István.

Magyar Balázs






Magyar Balázs még Hunyadi János alatt kezdett katonáskodni, majd később Mátyás Fekete seregének egyik kiváló hadvezére volt. 1462-ben Felvidék kapitánya volt, majd később a déli határok védelmét bízták rá.

1470 és 1474 között horvát-szlavón bán volt, majd 82 és 83 között ismét ez volt a titulusa. 1473 és 1475 között ő volt az erdélyi vajda.

Részt vett Mátyás csehek és husziták ellen vívott háborúiban, majd 1480-ban, amikor a törökök megtámadták II. Ferdinánd nápolyi király országát és elfoglalták Otranto városát, a pápa és II. Ferdinánd segítséget kért Mátyástól. Mátyás ekkor a törökökkel szembeni hadviselésben már tapasztalt hadvezért, Magyar Balázst küldte el egy sereg élén, aki aztán sikeresen vissza is foglalta a törököktől a várost.

Kinizsi Pál





Kinizsi Pál, Hunyadi Mátyás és a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére volt. Kinizsi többek között arról is híressé vált, hogy soha nem vesztett csatát. Huszonéves korában már Mátyás katonája volt, és katonai pályája gyorsan ívelt felfele. Legendás testi erővel és hatalmas termettel rendelkezett, a lovagi tornákon is sorozatos győzelmeket aratott. Mátyás a hűségéért és kiváló katonai eredményeiért Kinizsinek adta Vázsony és Somló várát. 1480-ban Kinizsi feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benignát. Kinizsi számos csatában vett részt Mátyás oldalán a csehek ellen folytatott háborúban, majd később a déli végek védelmét kapta feladatul. Számos csatát vívott a törökökkel, melyek közül egyet sem vesztett el. Egyik híres hőstette az volt, amikor a bajba jutott erdélyi vajdát, Báthori Istvánt mentette meg a török seregtől. 1479-ben Ali Kodzsa ruméliai beglerbég egy 20 ezer fős, török-román sereggel betört Erdélybe, hogy azt kifossza. Báthori István erdélyi vajda Kenyérmezőnél próbálta útját állni az ellenségnek, ám lassan kezdett hátrányba kerülni a nagy túlerő miatt. Ekkor megérkezett Kinizsi Pál híres lovascsapatával és nagy elszántsággal hátba támadta a törököket. A korabeli krónikások leírása szerint Kinizsi két karddal harcolt a csatában, a törökök pedig rettegve menekültek a hadvezér elől.

Báthori István





Báthori István híres főnemes és hadvezér volt, aki részt vett Kinizsi oldalán a törökök elleni kenyérmezei csatában. Ő volt a híres Báthori Erzsébet grófnő ükapja. Számos hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479 és 1493 között ő volt az erdélyi vajda.

A kenyérmezei csata után szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított. 1493-ban bekövetkezett halálakor az általa alapított ferences zárda templomába temették el.

Szapolyai István





Szapolyai István egy befolyásos és nagyon gazdag főúr volt, aki később Magyarország nádora lett. Mátyást főleg az ausztriai hódítások alatt szolgálta, először mint kapitány, majd mint hadvezér és kormányzó. Ő lett az elfoglalt Szilézia és osztrák tartományok kormányzója. Már Mátyás életében is jelentős vagyonnal és befolyással rendelkezett, később pedig, a király halála után (1490), eszközökben nem válogatva, még több vagyonra tett szert. Élete végén 1490-ben bekövetkezett halálakor, 72 vár és uradalom birtokosa volt, valamint az ő fia lett, Szapolyai János, a magyar király. A kolozsvári Mátyás emlékmű mellékalakjaként ő az egyetlen, aki nem visel harci öltözetet, helyette vállra vetett köpenyt láthatunk rajta.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Álmos Király Akadémia és TV.  
Hihetetlen: ROBOTOK LÁZADÁSA -MEGALKOTTUK A LEGVESZÉLYESEBB
  2018-06-09 19:57:37, szombat
 
  ROBOTOK LÁZADÁSA - MEGALKOTTUK A LEGVESZÉLYESEBB RIVÁLISUNKAT (2018. 06. 08.)


Link

Meghökkentően gyorsan értük el azt a technológiai szintet, aminek révén képessé váltunk arra, hogy megalkossuk saját vetélytársainkat, a robotokat, illetve a mesterséges intelligenciát. Most még mosolygunk azon a felvetésen, hogy a gépek akár már a közeljövőben a fejünkre nőhetnek, de egyre többen gondolják úgy, hogy ez bizony egy reális lehetőség. Azok a masinák, amik jelenleg könnyebbé teszik az életünket, hamarosan öntudatra ébredhetnek és arra, a számunkra cseppet sem kedvező következtetésre juthatnak, hogy az emberiség nem érdemel meg további lehetőségeket, esélyeket...






A Hihetetlen Magazin korábbi adásai az alábbi linken tekinthetők meg :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Hihetetlen  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 62 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 62 db bejegyzés
e év: 749 db bejegyzés
Összes: 23690 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4586
  • e Hét: 12207
  • e Hónap: 105011
  • e Év: 1228447
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.