Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Az óbabiloni Vízözön-történet
  2018-02-13 21:32:33, kedd
 
   
 


1. A vízözönelőtti tíz őskirály és a vízözönt átélt öt város (Eridu, Bad.tibira Larak, Sippar, Suruppak)[1] megnevezése (agyag, 8,1x6,5x2,7 cm - schoyencollection.com)


A XIX. században a korabeli angol, francia gyarmattartó hatalmak Közel-Keleten ügyködő diplomatái, konzuljai nagy előszeretettel vezettek ásatásokat. Hazájuk múzeumaiba millószámra hordták össze a Tigris és az Eufrátesz közén az ókori romvárosokat rejtő tellekben[2] talált leleteket, vonalas- és ékírásos agyagtáblákat, -töredékeket. A század közepére az achaimenida királyok az Óperzsa Birodalom három hivatalos perzsa, elamita-szkíta és asszír nyelven írt kőre, agyagtáblákra íratott szövegei adták a kulcsot a sumir, az óbabiloni és az ó-asszír stb. nyelv megfejtéséhez, megértéséhez.[3] A felfedezés mámorában válogatás és csúsztatás nélkül fejtették meg az előkerült táblákat. A XIX. század 80-as éveitől kezdték megfejtett szövegeket ,,sémita szemszögből rekonstruálni."
Az 1753-ban alapított londoni British Múzeumban Georg Smith[4], a táblák rendezésével megbízott rézmetsző vette észre, hogy az egyazon lelőhelyről származó táblatöredékeken meglepően sokszor fordul elő a víz ékjele. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, a táblák a vízözön történetének kb. Kr.e. 2000-1800/1595[5] közt íródott óbabiloni változatát tartalmazzák. A táblahalmazból előkerült egy Kr. e. VII. századi új-asszír és egy Kr.e. 1702-1682 közti óbabiloni nyelvű töredék. 1910 táján Nippur, a sumir szent város feltárásakor további öt töredékes özönvíz-történetet is találtak.[6]




2.Nippur ékiratos térképe (agyag, Kr.e. 1400, Nippur - looklex.com

A táblák tartalom szerinti összeválogatása, az ókori könyvtárosoknak köszönhetően, nem volt nehéz. A könyveket agyag falirekeszekben vagy bambuszpolcokon tárolták. Egy-egy város bevétele nemcsak a lakosság, hanem az épületek, beleértve a templomi és a királyi könyvtárak pusztulását is eredményezte. A hódítók szinte mindig felgyújtották a bambusz-építményeket. A napon szárított agyagtáblák nemcsak kiégtek, hanem a tűzben összeomló polcokról egymásra estek. Szerencsére a feltáráskor az egy helyen, egy kupacban talált táblákat, anélkül, hogy a sorrendet megbolygatták volna, ládákba tették, s úgy szállították feltárást végeztető országok múzeumaiba.
Meg kell jegyezni, hogy a sumir kor után a Mezopotámiába belopakodott, betelepült sémita amoriták, vagyis a babiloniak uralma, s szinte párhuzamosan az asszír uralom, illetve a teljes asszír hatalomátvétel következett. A Kr. e. 1. évezredre a sumiroknak írmagjuk sem maradt Mezopotámiában.
A sémita akkádok és Kr. e. 2000-ig az óbabiloniak sumir vonalas jelekkel írtak. Szinte minden változtatás nélkül a sumirok felfedezte vonalas írást használták, de a saját anyanyelvükön olvasták. Az Még a sumir korban kezdődött, de az óbabiloni korban teljesedett ki a puha agyagba bambuszvesszővel nyomott ékszerű jelekkel való írás, az ékírás.
A nem azonos korban íródott és különféle lelőhelyeken talált Vízözön történetek rettenetes szerencsétlenségről, hirtelen felhőszakadásról, pusztító szökőárról, világrengető földrengésekről, a fuldoklók kétségbeesett jajkiáltásairól, embereknek, állatoknak a mélybehúzó árral való küzdelmeiről számolnak be. E borzalmak annyira beleívódtak az emberiség emlékezetébe, hogy mind szóban, mind írásban szinte változtatás nélkül hagyományozódtak az utókorra.[7] Legfeljebb a Vízözönt túlélő bárkaépítő király, ősapa neve változott, mégpedig azért, mert az egyes népek a saját anyanyelvükön, sumirul ZI.U.SUDRÁ-nak, az akkádul UTU.NAPISTIM-nek nevezték. A babiloni-asszír szövegekben Atram-Hasis, Berossos, a Kr. e. III. századi pap írásában Xisuthros[8], a zsidók szent irataiban és a judeo-keresztény Bibliában pedig Noé.




3.Sumir hajó (lazurkő pecséthenger nyomata, 4,3x3,5 cm, Uruk-kor, Pergamon Múzeum, Berlin)[9]


A londoni British Museumban talált óbabiloni vízözön-történet a javarészben elveszett, illetve rendkívül töredékesen megmaradt un. Atram-Hasis eposzhoz tartozott. Ennek ellenére sikerült az egész szöveget nagyvonalakban visszaállítatni. Mivel a történetek a lejegyzések ideje és helye közti egy-két évezrednyi, illetve többszáz kilométernyi különbség ellenére olyannyira változatlanul tartották magukat, a hiányzó részeket másik meglevővel lehetett pótolni. A kiegészítést nagyban elősegítette a régi táblaházak írnokainak és könyvtárosainak gyakorlata.
Az asszír-babiloni, de a káld-sumir írnokok a megírt ékiratos, azonos történetet tartalmazó táblákhoz őrlapot (custost) erősítettek. Az ókori könyvőrök (könyv- és levéltárosok) a tartalmilag összetartozó agyagtáblákra kisméretű ékiratos agyaglapocskákat, un. őrlapokat kötöztek. Minden táblához egy őrlap tartozott. E lapocskákra ráírták az illető táblák ,,könyvészeti" adatait. Ezek nemcsak a mai katalóguscédulának feleltek meg, hanem az agyagtábla-könyv címoldalának is. E lapocskák nélkül az agyagtáblák besorolhatatlanok lettek volna. A tartalmilag összetartozó táblákra (könyvekre) a táblák sorszámából lehetett következtetni.[10]




4.Az ,,Atram-Hasis" tábla - Az Atram-Hasis eposz négy ásatási helyről 13 táblatöredéken került elő. E táblatöredék a legrégebbi. (agyag, 13x12,3x4,2 cm, Larsa, Kr.e. 1900-1700 - com)


Az Atram-hasis eposz[11] őrlapjára az alábbi adatokat írták: A tábla sorszáma, a sorok száma, az iromány címe, illetve néhány első szava, az írnok neve, és a szöveg készítésének ideje.
Az agyagtábla-könyveknek nem volt a mai értelemben vett címük. Azonosításul (címként) az első 2-3 szót írták a custosra: Midőn az istenek embert...
Az eposz 1. táblája teljes egészében elveszett. A címből ítélve az ember teremtésének történetét tartalmazhatta. A megmaradt 2. és a 3. őrlap adataiból következően 416 soros lehetett.
A 2. tábla 439 sorából 50 sor maradt meg. A 390 soros 3. tábla nagyon töredékes volt, a vége teljesen hiányzott. A custos szerint ez volt az 1245 soros Atram-hasis eposz utolsó része.
Sokatmondó a custosra feljegyzett írnok neve és a hozzá fűzött megjegyzés: Ellit Aya tanuló kézírása. Tehát ez a babiloni Ellit Aya valójában nem is volt írnok, hanem csak írnok-tanuló, akinek feladatául rótták ki, másolja le az eposzt. Mégpedig ,,shabatu (október-november) havának 28. napján, az évben amikor Ammi-Saduqa, a király az Eufrátesz torkolatánál megépíté az erődjét ..."




5.Sumir bödönhajó (pecséthenger nyomat, British Museum- mesopotamian.boats)

Az eposz címként használt első három szavából kiderül, hogy a történet az ember teremtésével indul. (A tábla hiányzó részeire más földrajzi helyen és időben előkerült táblák szövegéből következtettek): Miután a Föld megalkottatott, az istenek kérték Mamit, az Anyaistennőt, kit hívtak még NIN.HUR.SAG-nak, a hegyek asszonyának vagy NIN.TU-nak, az életadó asszonynak, alkossa meg Lullut, az első embert, hogy a világ jármát, az istenek dolgát a nyakába vegye.
KINGU-t, a káld-sumirok ősi istenét áldozták. A sémita babiloniak így érzékeltették, az őslakos káld-sumirok szolga voltát[12], jelezvén, az istenük, és rajta keresztül az egész nép is csak arra jó, hogy hűzza az igát, s a ,,vállára vegye a teherhordó rudat".
Kingu agyaggal összegyúrt véréből, húsából teremtetett az első ember. (Az ékiratok megkülönböztetnek teremtett embert és anyaszülte embert. Tehát hitték, hogy az első ember valóban teremtetett, az utána következők meg úgy jöttek a világra, ahogy ma is.)
Föld népe sokasodott, zsivajgott. EN.LIL, a legfőbb isten igencsak megbotránkozott. Összehívta az igigiket és az anunnakikat, vagyis az égi és a földi segítő isteneket, s közölte, büntetéssel sújtja az embereket, éhínséget, szárazságot és más bajokat küld rájuk.[13] Az emberek kivédték, túlélték e csapásokat, ám csak nem tértek jobb belátásra. dEN.LIL határozott: vízáradattal törli el az embereket a Föld színéről.[14]
dEN.KI, a bölcs és emberszerető isten átlátta, dEN.LIL parancsának visszásságát: dEN.LIL parancsa kétélű fegyver. Emberek nélkül, mivé lennének az istenek, kik áldoznának nékik, s kik vennék le a vállukról a teherhordó rudat. dEN.KI sima szavakkal megkörnyékezte dENLIL-t. Sikerült kieszközölnie, hogy levezényelhesse vízözönt; ám dEN.LIL tudta nélkül egy embert megmentett.




6. A Napisten papja előtt (asszír agyagtábla. a felső részen régebbi pecsét nyomata, kb. Kr.e. 4000, Istanbul Archaeology Museum, Törökország)


Elment Atram.Hasishoz, Suruppak istenfélő királyához. dEnki, mivel az isten titkát halandónak el nem árulhatta, a királyi palota nádfalának (s a mögötte nyugvó királynak) suttogta el: Rombolja le házát, építsen hajót, mondjon le a földi javakról, lelkét táplálja, vagyis tartsa életben! A hajó dEN.KI utasítása szerint épült meg. Atram.Hasis a családjával, mesteremberekkel, javaival, valamint a mezők barmaival a fedélzetre szállt. Jött az ár, s dEN.KI gondviselésének köszönhetően a hajóra menekültek kivételével elpusztult az egész emberiség.
A ,,mezők barmaival" kitétel jelzi, hogy nem e babiloni változat az eredeti, mert az eposz írnoka nem gondolta át, hogy a ,,mezők barmai" túlságosan kevés egyed a föld élőlényeihez képest. S nem tudta, hogyan lehet az állatokat saját magjukról szaporítani, mint a káld-sumir változatban.
A vízözön minden korai mezopotámiai változata igen sérült, hiányos, csonka szöveg. A legteljesebb beszámoló a Bibliában és a Gilgames-eposzban maradt meg.


[1] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011. 9. p.

[2] ókori romokat rejtő dombok

[3] Marton Veronika: Az ékírás története, Matrona, Győr, 2005.,10... p

[4] George Smith's Chaldäische Genesis, Hinrichsche Buchhandlung, Leipzig, 1876

[5] közepes kronológia

[6] Hilprecht, Hermann V.: Der neue Fund zur Sintflutgeschichte, Leipzig,1910. 6-12. pp.

[7] Noorbergen René: Secrets of the lost Races, Josias, 1988., 15. p.

[8] Bérosszosz in: Schnabel, Paul: Prolegomena und Kommentar zu den Babiloniacades Berossos, Teubner, Leipzig, 1913. 264-267. pp.

[9] Schmökel, Hartmut: Úr, Assur, Babylon, Europäischer Buchklub, Stuttgart, 1955. Tafel 7.

[10] Marton Veronika: Az ékírás története i. m. 30-31. pp.

[11] Sollberger, Edmond: The Babylonian Legend of the Flood, (A vízözön babiloni legendája - magyarra fordította: Monostori Zsolt), British Museum, London, 1971. 22-24. pp.

[12] Deimel, Anton: Sacra scriptura antiquitatibus orientalibus illustrata, Bibelinstitut, Roma, 42. p.

[13] Allgemeine Weltgeschichte, I., Traβler, Troppau, 1784., 86. p.

[14] Sollberger i. m. 22-24. pp.@


A Vízözön utáni földmérés bizonyítékai - A 2017. július 17-i blog-bejegyzés folytatása

A Vízözön átalakította a föld korábbi arculatát. A víz elsöpörte az emberiség minden korábbi tudását. A megmenekült bárkalakók megdöbbenhettek a változáson, s eleinte talán azt sem tudták hova kerültek. Csekélyebb, személyreszabott tudásunkkal teremtették meg a túlélés lehetőségét. Ennek némi nyoma ősrégi térképek formájában ma is fellelhető.




A Nagy Ararát hósipkás csúcsa (s8int.com)

A Teremtés könyvében[1] Noé bárkája 4000 m magasságban az Arax-folyó menti Ararát hegyen feneklett meg. Az Ararát valójában két hegy. Az 5165 m magas Eğri dağ(i) tetejét jégsapka borítja. A név jelentése: a ,,bárka hegye". A török ,,dag" szó hegyet jelent. E szó a magyar ,,daganat/duzzanat szóban köszön vissza, ami közös sumir eredetre vall. A kisebbik csúcs, a Küçük Ağrı Dağ(ı) 3925 m magas, az elnevezés szószerinti jelentése: Kis-Ararát. A török ,,küçük" kifejezésben a magyar ,,kicsi" szó köszön vissza. Emlékeztetve arra, hogy Altáj hg. vidékén a szkíta magyarság ősei és törökök elődei, olyannyira, hogy a korabeli perzsa, arab történetírók elődeinket is a türköknek tartották.
A latin betűs átírású sumir DAG kifejezés elsődleges jelentése: ,,háló"; a másodlagos: ,,kiterjedés". Tehát sem hegyet, sem daganatot nem jelent. Első olvasatra el is lehetne a vetni a sumir-török-magyar szavak közti összefüggést. Ám jól belegondolva a háló, akár vad-, akár halfogó (a vízben) hólyagszerűen kidagad.




A ,,háló" sumir vonalas jele is érzékelteti a ,,kiterjedés" jelentést


E tartalmi kapcsolat köti össze a török ,,hegy", a magyar ,,daganat" és a sumir ,,kiterjedés" szót. A nyelv csodája, hogy hosszú évezredek ellenére mind a magyarban, mind a törökben megtartotta ,,dag" hangalakot, s ezzel, több más kifejezéssel együtt betekintést nyújt anyanyelvünk tartalmi gazdagodásának folyamatába.
Az Ararát perzsa neve Kūh-e Nūḥ, a jelentése ,,Noé hegye". Némely régész nem ért egyet azzal, hogy Noé bárkája az Ararát oldalán kötött ki, mondván a babiloni feljegyzések az iraki Kurdisztánban levő Nisir- hegyet említik. A Korán, a mohamedánok szent könyve (11.46) meg a Dzsudi/Jūdī-hegyet[2] (valójában azonos az Araráttal) tartja a bárka megfeneklési helyének.[3]
Valami igazság lehet abban, hogy az Ararát volt a bárka kikötési helye, mert Nahicsevánt, az Araráttól délre eső várost Josephus Flavius, ókori zsidó történetíró Apobaterionnak, ,,Noé partraszállási helyé"-nek nevezi.[4]
Noé az hegy oldalán az Arguri településnél oltárt épített, ahol a megmenekülésükért hálaadó áldozatot mutatott be. Itt ültette az első szőlőt.[5] A középkorban az Ararát lankáján levő mintegy ezer örmény falu a török hódításnak, öldöklésnek esett áldozatul. Az utolsónak megmaradt települést, az Arguri örmény városkát földrengés pusztította el. Azóta a szent hegy oldalán nincs település, esetleg a kurd pásztorok tévednek arra.
Az Araráthoz közeli örmény főváros, Jereván nevének jelentése is a bárka kikötésére utal: ,,az első megjelenés helye".
E hagyományok miatt tartják az örmények az Ararát-hegyet és a környékét, vagyis Ararát tartományt a világ bölcsőjének, az özönvízutáni műveltség kiindulópontjának. A katasztrófát túlélő bárkalakók az utódaik innen, Örményország felől származtak szét a világba.
Az ókori hurrita nyelvű Urartu-királyságról nevezték el a hegyet Ararátnak. Az Urartu-ban beszélt nyelv, a hurrita a magyarhoz hasonlóan toldalékoló. A mai források finoman kaukázusi nyelvnek tüntetik fel, jobbára elhallgatják toldalékoló/ragozó voltát. Némelyik urartui királynak még a neve is magyarosnak tűnik




2.Urartu I. Ruzsa király korában (Kr.e. 715-713)


A Biblia alapján szinte kizárólagosnak tartatik, hogy Noé bárkalakói voltak az egyedüli túlélők. Kizárt, hogy rajtuk kívül ne lettek volna menekültek, és ne jutottak volna el Afrikába és Európába, sőt Amerikába. Csak éppen a zsidó írástudók vallásos könyvei őrizték meg a Világ teremtése, a Vízözön stb. legaprólékosabb leírását. A II. babiloni fogság idején a káldeus királyok jóvoltából idején jutottak hozzá az ékiratos feljegyzésekhez. A talált történeteket a zsidó hiedelemvilághoz és a vallásfelfogáshoz idomítva építették be a szent könyveikbe és a judeo-keresztény Bibliába.
A Biblia áttekinthetően és ellenőrizhetően írja le a mai népek származását, faji és nyelvi hovatartozását. Felsorolja Noé leszármazottjait. Közli a nevüket, és utal arra melyik, hova, a világ mely részére költözött.
A Teremtés könyvének 10. fejezetéből kitűnik, hogy eléggé gyorsan benépesítették a földet.
A Noé utódai által belakott területek leírása olyan részletes és életszerű, mintha tudósítás lenne. Kellett lennie valaminek vagy valakinek, aki az elszakadt népcsoportok között a híreket adta-vette, a széttelepülők között a kapcsolatot fenntartotta. A távoli területek közti kapcsolattartás feltételezi, hogy e hírközlők nemcsak a benépesített területek földrajzát ismerték, hanem az odavándorolt népet is. Pontosan tudták és rögzítették, mely népcsoport hova ment. A Biblia vallási könyv lévén nem írja, de a Föld felméréséhez meglehettek mind a ,,szakemberek", mind a kapcsolattartó (hírközlő?) ,,eszközök".
Noé fiai és utódai nem találomra, hanem a Biblia említette földrajzi és személynevekből ítélve jól átgondolt terv szerint széledtek szét a földön. Ehhez ismerniük kellett minden földet-vizet, tudni kellett hol, melyik terület lakható, melyiket kell elkerülni. Ennek egyetlen módja a földmérés, a föld feltérképezése volt. (A Biblia Péleg esetében el is szólja magát, hiszen földmérőnek tünteti fel.[6])
Az egész bolygóra kiterjedő földmérésnek kevés, de komoly bizonyítékai ma is fellelhetőek. Megmaradt több, az özönvíz előtti és utáni földrajzi állapotot mutató térkép, illetve -töredék. Ezeket igen pontos, ősrégi földabroszokról az ó-, de inkább a középkorban másolták, rajzolták. E térképeken a földrajzi szélesség és hosszúság, továbbá a föld domborzatának ábrázolása messze meghaladta a korabeli, vagyis a középkori térképészek képességeit, ismereteit.




3. Piri Reis 1513-ban rajzolt világtéképének töredéke (Library of Topkapi Palace Museum, Bilkent University, - erisi.com)


A világ egyik legérdekesebb és legszebb térképe, un. Piri Reis térkép. 1929-ben isztambuli (Konstantinápoly) Ókori Múzeumból, a régi Topkapi szerájból került elő. 1513-ban Piri oszmán admirális legalább 20 régi térképről szerkesztette és rajzolta meg. Az egyik alaptérkép macedoniai Nagy Sándor idejéből való. Néhányhoz a Ptolemaiosz-térképek adatait használta fel. Több térképet kapott az Újvilágot, vagyis Amerikát megjárt, 1501-ben török rabságba került spanyol tengerésztől. A tengerész a szabadulása fejében Piri kapitánynak adta Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezéséhez használt térképeit. (Kolumbusz a térképeket és a hozzájuk tartozott feljegyzéseket a portugáliai Alcantara kolostor-könyvtárában találta. Úgy vélte körbehajózva a földet eljut Indiába, helyette Amerikát fedezte fel. Vasco da Gama is itt kutatott, mielőtt világkörüli útjára indult volna.)
E töredék valójában egy nagy világtérkép harmadrésze, a többi elveszett. A térkép Dél-Amerika keleti, Afrika nyugati és az Antarktisz északi partvidékét ábrázolja.[7] A 300 évvel később felfedezett déli kontinens rajza teljesen pontos. Meglepő, hogy az Antarktisz partvonulatát jégmentesen ábrázolja. Minden eddigi vizsgálat szerint az Antarktisz Kr. e. 4000 körül volt jégmentes.[8]
A térkép Maud királynő földjét (Antarktiszt) jégsapka nélkül ábrázolta. E földrész létezéséről csak 1819 óta tud a világ, akkor fedezték fel, ennek az 1513-ban készült térképen rajta voltak még a jégmező alatti szárazulat pontos határvonalai.
A Piri-Reis-féle térkép az Antarktiszon igen részletesen ábrázol egy 1952-ben felfedezett, s még ma is alig ismert hegyláncot. Eszerint Piri-nek olyan forrás-térképpel kellett rendelkeznie, amelyeket olyan emberek készítettek, aki még azelőtt jártak a délsarki földrészen, mielőtt a jég elborította volna. A térkép valós adatokon alapult. Nem tűnt hamisításnak, hiszen sem 1513-ban, a készítéskor, sem 1929-ben a megtaláláskor nem rendelkeztek olyan földrajzi tudással (a jég alatti hangvisszaverődésen alapuló mérési módszer), amelyet e térkép tükrözött.
A térképen Dél-Amerika és Afrika a helyes földrajzi hosszúságon van feltüntetve, annak ellenére, hogy a. XVI. században, a térkép készítésekor még becslés alapján jelölték a földrajzi hosszúságot; csak kb. 200 évvel később tudták csak a helyes hosszúságot pontosan megállapítani.
A Piri Reis-féle térkép középpontja az alexandriai-délkör (a mai keleti hosszúság 30. foka) és a Ráktérítő kereszteződése. Az ókori görög térképek mindegyike az alexandriai délkörön alapul. Ez alátámasztja a török kapitány azon állítását, hogy a forrástérképek némelyike Nagy Sándor korából való.




4. A mai Dél-Amerika és a Piri Reis térkép összehasonlítása (crystalinks.co)


A régi görög térképeken a föld felületének gömbsíkon való ábrázolása Eratoszthenész Kr. e. III. századi görög polihisztor 4,5 %-os, (téves) túlbecslésén alapul. Ez eltérés mindenik középkori térképen megvan, a Piri Reis-en pedig nincs. Tehát olyan térképről másolták, amelyeket nem Eratoszthenész méretezése alapján készítettek, hiszen a térképen egyáltalán nem voltak téves adatok! A forrástérkép a történelemelőtti kor olyan fejlett társadalmának terméke lehetett, amely messze felülmúlta az arab világ, a középkor, a reneszánsz kori hajósok térképészeti ismereteit. Közép- és Dél-Amerika partjai mentén a pontos földrajzi szélesség és hosszúság meghatározásával a Marajo szigeteket, sőt az Amazonas torkolatát is feltünteti, amelyet 1513-ban még fel sem fedeztek.
A kemalbőrre rajzolt térképen az oszmán-török nyelven arab írásjelek szerepelnek. Az egyik bejegyzés szerint a térkép 919-ben (iszlám időszámítás) készült, ami megfelel a keresztények 1513-as évének.[9]
Piri Reis 1528-ban rajzolta második világtérkép csak egy kis töredék. Grönland, Észak-Amerika partvidéke, Labrador és Új-Fundland, továbbá Florida, Kuba, Jamaika északi partja látszik rajta.[10]




5. Piri Reis második világtérkép-töredéke


Haci Ahmed Muhiddin Piri Reis, vagyis Piri kapitány (1465/1470-1553) Szolimán török szultán tengerész-admirálisa navigátor, földrajztudós, térképrajzoló és -gyűjtő volt. 1553-ban a szultán feltételezett árulása miatt lefejeztette.
Piri Reis volt a szerzője az először 1521-ben megjelent 434 oldalas 290 térképet tartalmazó Tengerek könyvének, a Kitāb-ı Baḥrīyé-nek. A térképgyűjteményt Piri Reis halála után még használták.




6. Kitāb-ı Baḥrīye, A tengerek könyve - Marseille kikötője (Piri Reis térképgyűjteménye - deacademic.com)


Piri térképén igen pontos a földrajzi szélesség és a hosszúság, pedig az ő korában még nem léteztek a földrajzi hosszúságot mérő, csillagászati megfigyelésen alapuló műszerek. Kolumbusz Kristóf sem mérte a födrajzi hosszúságot; a földrajzi szélesség mérését is háromszor kísérelte meg, az is pontatlan volt. Kubát pl. a Ráktérítő fölé helyezte, holott alatta van.[11]
A Piri Reis térképen kívül más az ősi idők tudásán alapuló térképek is felbukkantak. E leletek azt sugallják, hogy a régi kultúrák földmérői bejárták és jól ismerték az egész földet.
Az 1531-es Orontius Finnaeus térképén az Antarktiszon másfél km vastagságú jégpáncél borította folyókat mutat. Látszik, hogy a forrástérkép készítése idején a központi rész már jegesedett.[12]




7. Antarktisz (részlet Orontius világtérképéről - alienpolicy.com)


Az 1559-es Hadji Ahmed térképen még megvan a jégkorszaki Szibériát és Alaszkát összekötő földnyelv.
A Zénó-testvérek 1339-es térképén Grönland jégmentes, az 1380-ason változaton már nem.
Egy régebbi török térképről másolt 1737-es Bauche-térkép jégmentesen ábrázolja az Antarktiszt. Az 1513-as Piri Reis és az 1569-es Mercator térképen már csak a partvidék jégmentes.




8. Mercator, Rumold világtérképe, 1587 (upload.wikimedia.org)


Ptolemaiosz északi féltekét ábrázoló térképéről kitűnik, hogy a jégmező Grönlandon már előrehaladt, a dél-svédországi és az észak-németországi jégfolyók meg visszahúzódóban vannak.
A történelemelőtti földméréseket röviddel az özönvíz után kellett elvégezni, amikor a szárazföldek jelenlegi formája kezdett kialakulni, még mielőtt a sarkokon a jég felhalmozódott volna.
Ezek akkor készülhettek, amikor a sarkkörök jegesedése épphogy elkezdődött és emberi életre még alkalmas lehetett.
A középkori térképek mindegyikét az ókori, mezopotámiai, egyiptomi, görög és római műveltséget megelőző ősrégi művelt társadalmakból forrástérképeiről másolták, szerkesztették. E társadalom képviselői a maihoz hasonló vagy nagyobb térképészeti tudással rendelkeztek, ismerték a föld pontos méretét, a méréseikhez a gömbháromszögtani ismereteket, mai szemmel is korszerű térképészeti ábrázolásmódokat használtak. E régi társadalomnak rendelkeznie kellett olyan szervezettel, kormányzattal, mely a nagyszabású térképészeti munkát összefogta. Feltehetően e központi szervezetet, irányítást próbálta Nimród visszaállítani.
Ezek a térképek javarésze a vízözönelőtti földmérők munkájának eredménye. E térképeket minden bizonnyal kézről kézre adták, másolták, miként Piri Reis tette.
[1] Mózes I. könyve. 8.4.

[2] Korán: 11.46. - iranicaonline.org - Endyclopaedia Iranica

[3] iranicaonline.org - Endyclopaedia Iranica

[4] Josephus, Flavius: Jüdische Altertümer, Marix Verlag, Wiesbaden, 2004, I/3. 5, 22. p.

[5] Hellrung, Carl Ludwig: Conversationslexicon für Weintrinker und Weinhändler, Bd. I. Verl. F. Richter, Magdeburg, 1838, 50.p.

[6] Mózes I. könyve, 10. 5., 21, 25,

[7] Mesenburg, Peter, Kartometrische Untersuchung und Rekonstrukton der Weltkarte des Piri Re'is 1513), Cartographica Helvetia, 2001., No. 24. 5. p.

[8] Habgood, Charles H.: Die Weltkarten der alten Seefahrer, Zweitauseneins Verl. Frankfurt a/Main, 2002. 17. p.

[9]Sezgin, Fuat: Geschichte des arabischen Schrifttums, Bd. XIII. Institut für Geschichte der Arabisch-Islamischen Wissenschaften, Frankfurt a/Main, 2007. 129. p.

[10] Brotton, Jerry: Trading Territories Mapping der frühen modernen Welt, Picturing History, Reaction Books, London, 1997, 108. p.

[11] Kahle, Paul: Die verschollene Kolumbuskarte von 1498 in einer türkische Weltkarte 1513, Walter de Gruyter, Berlin-Leipzig, 1933.

[12] xoom.virgilio.it


Forrás: Link


Marton Veronika sumerológus blogja: Link
 
 
0 komment , kategória:  Marton Veronika  
Címkék: leszármazottjait, történelemelőtti, meghatározásával, személyreszabott, táblatöredékeken, bambuszvesszővel, mesteremberekkel, hiedelemvilághoz, felhőszakadásról, ábrázolásmódokat, agyaglapocskákat, összehasonlítása, hagyományozódtak, levezényelhesse, földrengésekről, földabroszokról, könyvtárosainak, feljegyzésekhez, visszahúzódóban, visszaállítatni, legaprólékosabb, összeválogatása, gondviselésének, világtérképéről, könyvtárosoknak, megdöbbenhettek, kapcsolattartás, személynevekből, bambuszpolcokon, falirekeszekben, konstantinápoly, megbotránkozott, jajkiáltásairól, ellenőrizhetően, kizárólagosnak, partraszállási, vízözönt átélt, korabeli angol, ókori romvárosokat, század közepére, achaimenida királyok, felfedezés mámorában, előkerült táblákat, 1753-ban alapított, táblák rendezésével, egyazon lelőhelyről, alaposabb vizsgálat, vízözön történetének, táblahalmazból előkerült, sumir szent, táblák tartalom, ókori könyvtárosoknak, Óperzsa Birodalom, British Múzeumban Georg Smith, Pergamon Múzeum, British Museumban, Ellit Aya, British Museum-, Istanbul Archaeology Museum, Elment Atram, Marton Veronika, George Smith’, Chaldäische Genesis, Hinrichsche Buchhandlung, Hermann, Noorbergen René, Babiloniacades Berossos, Europäischer Buchklub, Babylonian Legend, Monostori Zsolt, British Museum, Allgemeine Weltgeschichte, Nagy Ararát, Küçük Ağ, Josephus Flavius, Urartu, Felsorolja Noé, Biblia Péleg, Piri Reis, Topkapi Palace Museum, Bilkent University, Ókori Múzeumból, Nagy Sándor, Kolumbusz Kristóf Amerika, Antarktisz Kr, Eszerint Piri-nek, Piri Reis-féle, Eratoszthenész Kr, Piri Reis-en, Haci Ahmed Muhiddin Piri Reis, Kolumbusz Kristóf, Orontius Finnaeus, Hadji Ahmed, Mózes, Endyclopaedia Iranica, Jüdische Altertümer, Marix Verlag, Carl Ludwig, Kartometrische Untersuchung, Piri Re’, Cartographica Helvetia, Charles, Zweitauseneins Verl, Arabisch-Islamischen Wissenschaften, Trading Territories Mapping, Picturing History, Reaction Books,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
10.22. 18:33 Úszó vk - Jövőre október elején rendezik a budapesti versenyt
10.22. 18:33 Illegális bevándorlás - Ellenőrzőpontot állítottak fel az olasz hatóságok a...
10.22. 18:12 Illegális bevándorlás - A bajor határrendőrség alkotmányos szerepét vitatjá...
10.22. 18:03 Tőzsde - Gyengüléssel zártak a nyugat-európai piacok
10.22. 18:03 Birkózó-vb - Galambos Ramóna kiesett
10.22. 18:02 Brexit - Brit Iparszövetség: a cégek nagy többsége már negatív beruházási h...
10.22. 17:52 Devizapiac - Gyengült a forint késő délutánra
10.22. 17:32 Birkózó-vb - Olejnik nem bírt a címvédővel, bronzért mérkőzhet
10.22. 17:22 Október 23. - Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt
10.22. 17:12 Bemutatták a budapesti asztalitenisz-vb logóját
Tudjátok ?
Mi a megfejtés nr. 74 ?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
még több kérdés
Blog Címkék
Építs egy életet, hagyd, hogy ...  Zöld csillogásban  Indulás  Szép napot  Elmerengve  Orchideák  Kellemes teàzàst  Elmélkedés  Hófehér őzbak  Egy régi fotó - egy ballagásró...  2018. október 19., pénteki Nap...  Kellemes estét  Mepihenten  Vízparti romantika  Egymás mellett  Szép napot  Két rendőr beszélget:  Orchideák  Diók kosárban  Ne legyen bennem semmi idegen...  A barát az...  Az igaz barát  Gyulladáscsökkentés a szerveze...  Jézus bárányokkal  Szép írások  Csirkekuglóf aszalt áfonyával  Jézus  Mepihenten  Kellemes hétvégét  Bordó rózsa  Dorosné Éva szép szerkesztései...  Gyulai Pál: Tanács  Öröm és szeretet  Png virágok  Elmerengve  A barátság aranyfonál  Kölcsön adtad nekünk Uram  Jézus érkezése  A dehidratáció ( kiszáradás ) ...  Szőlő  Bordó rózsa  Jánossomorja ’56-os (sza...  A barátság aranyfonál  Havazásban  Kun Magdolna: Királynőnek látt...  Szép írások  Jézus érkezése  Suzy ídézetes képe  Saját készítésű halottak napi ...  Saját készítésű halottak napi ...  Rózsaszín virágok  Szép írások  Sylvester Anita: Utolsó rózsa  Lengyel Jolán: A temetőben 2  Gombák  Kun Magdolna: Anyámról álmodta...  Tarsoly Beke Tamás: Vigyázza ...  Szép írások  Elmerengve  Az erdő leánya  Kellemes teàzàst  Szabó Magda: Terítsd arcomra ...  Indulás  Október 18. Csütörtök  Különleges hétvégét  Bordó rózsa  Nő virágokkal  Bátorság  Jézus áldó keze  De én imádkoztam érted, hogy h...  Suzy ídézetes képe  Őszi kép  Szőlő  Narancssárga rózsa  Ima a Szüzanyáhz  Boldog szülinapot a ma ünneplő...  Albérlet eredeti állapotban  Őszi kép  Szerencsés Tünde: Miért?  Diók kosárban  Barát az...  Orchideák  Őszi kép  Nő őszi levéllel  Hó világában  Öröm és szeretet  gondolnád?  Havazásban  Hó világában  Őszi kép  Facebookon kaptam  Szép írások  Szèp estét kedves látoga...  Váradi Krisztina: Érdekes tal...  Ajándék dobozok - névnapra  Újabb világméretű szentségimád...  Jézus áldó keze  Hófehér őzbak  Két ember attól fogva számít i...  Pécsi Ágnes - TUDOD ANYA 
Bejegyzés Címkék
vízözönt átélt, korabeli angol, ókori romvárosokat, század közepére, achaimenida királyok, felfedezés mámorában, előkerült táblákat, 1753-ban alapított, táblák rendezésével, egyazon lelőhelyről, alaposabb vizsgálat, vízözön történetének, táblahalmazból előkerült, sumir szent, táblák tartalom, ókori könyvtárosoknak, könyveket agyag, királyi könyvtárak, hódítók szinte, napon szárított, tűzben összeomló, kupacban talált, sorrendet megbolygatták, babiloniak uralma, asszír uralom, teljes asszír, sumiroknak írmagjuk, sémita akkádok, óbabiloniak sumir, sumirok felfedezte, saját anyanyelvükön, sumir korban, óbabiloni korban, puha agyagba, fuldoklók kétségbeesett, mélybehúzó árral, emberiség emlékezetébe, egyes népek, babiloni-asszír szövegekben, zsidók szent, judeo-keresztény Bibliában, londoni British, javarészben elveszett, egész szöveget, lejegyzések ideje, hiányzó részeket, kiegészítést nagyban, régi táblaházak, káld-sumir írnokok, megírt ékiratos, ókori könyvőrök, tartalmilag összetartozó, őrlap tartozott, illető táblák, agyagtábla-könyv címoldalának, agyagtáblák besorolhatatlanok, táblák sorszámából, alábbi adatokat, tábla sorszáma, sorok száma, iromány címe, írnok neve, szöveg készítésének, istenek embert&#8230, címből ítélve, ember teremtésének, vége teljesen, custos szerint, 1245 soros, custosra feljegyzett, hozzá fűzött, babiloni Ellit, évben amikor, erődjét &#8230, eposz címként, ember teremtésével, tábla hiányzó, istenek kérték, hegyek asszonyának, életadó asszonynak, első embert, világ jármát, istenek dolgát, nyakába vegye, sémita babiloniak, őslakos káld-sumirok, teherhordó rudat&#8221, első ember, ékiratok megkülönböztetnek, utána következők, legfőbb isten, földi segítő, emberek kivédték, teherhordó rudat, embert megmentett, felső részen, isten titkát, királyi palota, mögötte nyugvó, földi javakról, mezők barmaival, , ,
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1146 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3740
  • e Hét: 8666
  • e Hónap: 103238
  • e Év: 1851604
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.