Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 74 
Jó éjt
  2024-04-24 11:32:05, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hit  
Mosolyogtál már ma?
  2024-04-24 11:26:59, szerda
 
 



Kelbimbók!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma
  2024-04-24 11:22:08, szerda
 
 




Ma


Sírj amikor a sírás fojtogat,
nevess ha ettől vagy boldogabb,
lehetsz szomorú, ha bánat ér,
ne add oda a mát a holnapért.

Örülj amikor csak teheted,
mikor átjár belül a szeretet.
Élj meg mindent amit érzel,
ember vagy akkor is ha vérzel.

Minden nap a te saját jelened,
nem tér vissza ugyanaz a jelenet.
Nem kell mást tenni, csak élni,
bízni, szeretni, hinni és remélni.

Dóró Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Dóró Sándor  
Ébredj
  2024-04-24 11:18:46, szerda
 
 




Ébredj


Tollammal ébresztelek most téged szeretet,
ébredj fel álmodból, szenvednek az emberek.
Segítened kell nekik, nem tudnak nélküled élni,
míg alszol, üresek belül , elfelejtettek remélni.

Halld meg hívószavam, nincs idő, tennünk kell,
áraszd el a világot, törődj egy kicsit a lelkükkel.
Árvák ők rég, csak bolyonganak a korom sötétben,
fogadd örökbe őket, ragyogjanak képed tükrében.

Dóró Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Dóró Sándor  
Önmagaddal nem lehetsz elégedett, ...
  2024-04-24 11:13:46, szerda
 
 




"Önmagaddal nem lehetsz elégedett, mert nem vagy még készen. Valakit teremteni kell magadból. Valakit ki kell hozni magadból. Fel kell nevelni Önmagadat. Szebbnek, harmonikusabbnak, műveltebbnek kell lenned. Válnod kell valakivé - ezért születtél!
Egy ember értékét az adja, hogy mennyit dolgozik önmagán. Ez vonatkozik a testére, lelkére és szellemére, egyaránt. A születéssel és felnövekedéssel még senki sincs készen.
Akarni kell a "többet" is!
Fontos, hogy legyen egy ideális képed önmagadról, melyhez hozzá kell nőnöd. Kemény, mindennapos és élvezetes munkával. Szebb vagy, mint amilyen vagy! Formásabb. Okosabb. Őszintébb. Erősebb. Bölcsebb. Nemesebb. Jobb. Harmonikusabb. Hozd ki magadból!"

(Müller Péter: Örömkönyv)
 
 
0 komment , kategória:  Müller Péter  
Az udvariasság alapja: önismeret.
  2024-04-24 11:09:26, szerda
 
 




"Az udvariasság alapja: önismeret.
Elsősorban magát becsüli az ember: nem attól függ a viselkedésem, hogy mások mit érdemelnek, hanem attól, hogy mi az én normám."

Müller Péter
Jóskönyv
 
 
0 komment , kategória:  Müller Péter  
Mindenünk, amink van, amit szeretünk és akit szeretünk,...
  2024-04-24 11:00:28, szerda
 
 




"Mindenünk, amink van, amit szeretünk és akit szeretünk, minden, ami a ,,miénk", belénk épül. A pénzed nem a bankban van, hanem elsősorban a lelkedben. És mindenki, akit ragaszkodva szeretsz, a lelkedben van. Ott él benned, lényed része, hozzád szervült, benned él. Nem kívül van már, hanem benned. Ha valakibe például szerelmes vagy, már nem egészen Te vagy, mert Ő is benned van - csak vele együtt érzed magad teljes egésznek. Csak vele együtt éled át, hogy ,,én vagyok".

(Müller Péter)
 
 
0 komment , kategória:  Müller Péter  
Viharban csak az a fa marad állva
  2024-04-24 10:56:04, szerda
 
 




" Viharban csak az a fa marad állva, amelynek mélyek és erősek a gyökerei.
De vigyázz!
Az ember gyökerei nem a földben vannak, hanem fönt, az égben! A jövőjében. A te igazi gyökered nem az apukád, az anyukád, nem a család, amelyben születtél, nem is a föld, amelyen élsz, hanem az, ha tudod, KIÉRT és MIÉRT élsz! Ha van életcélod!
Ha szeretsz valakit, akiért érdemes élni: az a gyökered. (...)
Ha van miért élned, túléled a bajokat. Ha van kiért élned, túléled a nehézségeidet.
A REMÉNY A LEGERŐSEBB GYÖKÉR! "

Müller Péter
 
 
0 komment , kategória:  Müller Péter  
Nagyon furcsa szeretni valakit, akit nem is látok...
  2024-04-24 10:49:21, szerda
 
 




Nagyon furcsa szeretni valakit, akit nem is látok...
Sohasem azt szereti az ember, amit nem lát, hanem amit érez.
-Igen.
Nem tudod?
Ha csak a látványt szeretné, könnyen kiábrándulna belőle. Mert a látvány változik. A földi létben ritkán szépülnek meg a dolgok. Inkább elhervadnak. Megráncosodnak. Megvénülnek. Megcsúnyulnak. Tönkremennek. Elvesztik arcukat.
Ezért fontos, hogy azt szeresd amit érzel. És téged is az szeret, aki érez.
Nem tudtad?

Müller Péter: Aranyfonál
 
 
0 komment , kategória:  Müller Péter  
Irgalom és ítélet
  2024-04-24 10:39:23, szerda
 
 




Irgalom és ítélet

Textus: Lk 6,36-45


Egy fiatalember egy bentlakási kérdőívet töltött ki, hogy kiderüljön alkalmas-e arra, hogy másokkal egy szobában lakjon. "Rendszeresen beágyazol?", "Rendezett embernek tartod magad?" kérdésekre igennel válaszolt.
Az édesanyja elolvasta a válaszait, és mivel tudta, hogy azok messze állnak az igazságtól, megkérdezte, miért hazudott. "Hogy miért?" - válaszolta a fiú. "Azért, hogy ne tegyenek össze valami csavargóval."
Mindannyian hajlamosak vagyunk a saját hibáinkat mentegetni, mások hibáit pedig felnagyítani.
Jézus ismeri azt a közös hajlamunkat, hogy önmagunkat igazoljuk és másokat hibáztassunk. Amikor prédikációjának azt a részét befejezte, amely arról szólt, hogy még az ellenségeinket is szeretni kell, tudta, hogy megpróbálunk majd kitérni a követelmény elől azzal, hogy elítéljük az ellenségeinket és mentegetjük magunkat. Ezért erőteljes helyreigazítást ad, amikor megmutatja, hogy hogyan kell arra összpontosítanunk, hogy irgalmat mutassunk, ne pedig ítéletet, még azokkal szemben is, akik rosszat tettek nekünk (6:36-38). Majd, hogy segítsen nekünk ezt alkalmazni, a továbbiakban megmutatja, hogy saját bűneink megítélésére kell összpontosítanunk, különben olyanok leszünk, mint a vakok, akik megpróbálják vezetni a vakokat (6:39-40). Csak ha megítéltük a bűneinket, akkor láthatunk tisztán, hogy segítsünk egy másik embernek a bűneivel kapcsolatban (6:41-42). Valójában önmagunkat kell megítélnünk egészen a szívünk szintjéig, mert csak a jó szív teremhet jó gyümölcsöt (6:42-43). Jézus tehát arra tanít minket, hogy ...
Ahhoz, hogy úgy szeressünk, ahogyan kell, arra kell összpontosítanunk, hogy irgalmat mutassunk mások iránt, de arra (is), hogy megítéljük saját bűneinket.
Emlékezzetek a kérdésre, amelyet a legutóbbi istentiszteleten tettem fel: Akarod-e Isten áldását az életedre? A Biblia azt mondja, hogy Isten útjai nem a mi útjaink (Ézs 55:8). Ha Isten áldását akarjuk az életünkre, akkor Isten útjait kell járnunk, ami általában ellentétes a természeti ember útjaival. Az ember útja az, hogy elnéző legyek magammal szemben, és szigorúbban ítéljek meg másokat, mint magamat. Isten útja az, hogy irgalmas legyek másokkal szemben, és megítéljem a saját bűneimet. Mivel ez ellenkezik a testiséggel, ezért folyamatosan dolgoznunk kell ezen, ha Istennek tetszeni akarunk, és meg akarjuk tapasztalni az Ő áldását.
1.Ahhoz, hogy úgy szeressünk, ahogyan kell, arra kell összpontosítanunk, hogy irgalmasságot tanúsítsunk mások iránt (6:36-38).
A.AHHOZ, HOGY IRGALMASSÁGOT TANÚSÍTSUNK MÁSOK IRÁNT, AHHOZ SZEMÉLYESEN KELL ISMERNÜNK AZ IRGALMAS ATYÁT.
"Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas" (6:36). Csak azok, akik személyesen megízlelték Isten nagy irgalmasságát, tudnak ilyen irgalmasságot tanúsítani mások iránt. Mindenki, aki részesült Isten irgalmában, tudja, hogy ő maga bűnös, aki megérdemli Isten ítéletét. Ha nem így tekintesz magadra, akkor nem érted Jézus Krisztus evangéliumát. Az evangélium nem arról szól, hogy én egy elég jó ember voltam, akinek szüksége volt egy kis pluszra az életében, és Isten megadta ezt a pluszt. Az evangélium az, hogy reménytelenül elidegenedtem Istentől, bűnös voltam, mert megszegtem az Ő szent törvényét. Semmit sem tudtam tenni saját erőmből, hogy megbékéljek Istennel. Semmilyen jó cselekedet nem képes feljogosítani a mennyországra, mert azok soha nem képesek eltörölni a bűneimet. Halott voltam a bűneimben, a test kívánságai szerint éltem, nem ismerve Istent és az Ő szent útjait. Aztán:
,,De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, hogy minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek!" (Ef 2:4-5)
Ez az evangélium nagyszerű híre! Ha személyesen megízlelted Isten nagy irgalmát Krisztusban, akkor elkezdheted kifejezni ezt az irgalmat mások iránt, akik hozzád hasonlóan nem érdemlik meg. Az irgalom, akárcsak a kegyelem, Isten meg nem érdemelt jóindulata, de a mi kiszolgáltatott állapotunk miatti szánalmának az árnyalatával kiegészítve. Gyakran, amikor valaki bánt minket, akkor azt akarjuk hogy Isten szolgáltasson igazságot. Azt akarjuk, hogy az illető megfizessen azért, amit tett. De mi lenne, ha Isten igazságot szolgáltatna nekünk, nem pedig irgalmat? Akkor a pokolban fizetnénk a bűneinkért! Ha Istent irgalmas Atyánknak ismerjük, akkor nekünk, mint az Ő gyermekeinek, ki kell fejeznünk az Ő irgalmát azokkal szemben, akik bántottak minket. Jézus a továbbiakban megmutatja nekünk, hogy ez mit jelent:
B.IRGALMASSÁGOT FEJEZNI KI MÁSOK IRÁNT AZT JELENTI, HOGY NEM ÍTÉLKEZÜNK FELETTÜK, HANEM MEGBOCSÁTUNK NEKIK, ÉS NAGYLELKŰEK VAGYUNK VELÜK SZEMBEN.
a.)Irgalmasságot tanúsítani mások iránt azt jelenti, hogy nem ítélkezünk felettük.
Amikor Jézus azt parancsolja, hogy ne ítélkezzünk mások felett, nem azt érti ezalatt, hogy ne értékeljük ki, ne vizgáljuk meg, ne ítéljük meg mások cselekedeteit, hitét vagy tanításait. Jézus eme parancsának félreértelmezése gyakran nevetséges szélsőségekhez vezet toleráns kultúránkban. Egy hívő ember mondta el, hogy egyszer egy esküdtszék tagja volt együtt egy hölggyel, aki többórás tanácskozás után azt mondta az esküdtszék többi tagjainak, hogy soha nem tudná megszavazni a vádlott nő elítélését, még akkor sem, ha egyértelműen bűnös, mert a Biblia azt mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek". Ha az így gondolkodó emberek elolvasnák a Bibliájukat, akkor látnák, hogy közvetlenül e parancs után a Máté 7:1-ben Jézus azt mondta: "Ami szent, azt ne adjátok a kutyáknak, és gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé" (Máté 7:6). Alig néhány verssel később pedig figyelmeztet a "hamis prófétákra, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok" (Mt 7:15). Ahhoz, hogy ezeknek a parancsoknak engedelmeskedjünk, meg kell hoznunk néhány ítéletet: "Ez az ember egy kutya vagy disznó; ez a fickó egy báránybőrbe bújt farkas".
Továbbá Jézus a "ne ítéljetek" kifejezés alatt nem azt érti, hogy egyházként és egyéni keresztényként el kellene néznünk vagy el kellene tűrnünk a súlyos bűnöket vagy tanbeli tévedéseket más hívőknél. Jézus (Mt 18:15-17) és Pál (1Kor 5:9-13) egyaránt világossá tette, hogy szembesítenünk kell a bűnös keresztényt, és ha nem tér meg, végül ki kell zárnunk a gyülekezetből. Jézus elítélte a farizeusokat helytelen viselkedésük és tanításuk miatt (Mt 23). Pál elítélte a judaistákat, amiért a kegyelem evangéliumához a cselekedeteket is hozzáadták (Gal 1:8, 9). János, a szeretet apostola leleplezte és elítélte azokat, akik tagadták az apostoli tanítást, és azt mondta a hívőknek, hogy az ilyen embereket még a házukba se fogadják be, és ne is köszöntsék őket (1Jn 2:18-26; 2Jn 10, 11). Egyikük sem sértette meg Jézus azon parancsát, hogy ne ítéljetek. Különbséget tevő, lelkeket megvizsgáló, ítélőképes embereknek kell lennünk.
Mit ért Jézus azon, hogy "ne ítéljetek"? Ezt tovább magyarázza azzal, hogy "ne kárhoztassatok". Azt érti ezalatt, hogy ne ítélkezzünk mások felett, hogy ne nézzünk le rájuk kárhoztató, elítélő lélekkel, azt feltételezve, hogy ismerjük a szívük indítékait. Ha így teszünk, akkor ez a mi részünkről egy önigazult lelkületből fakad. Valaki fölött ítélkezni abból a vágyból fakad, hogy bosszút álljunk, vagy hogy az illető megfizessen azért, amit tett. Nem azt akarjuk, hogy Isten megbocsásson neki; azt akarjuk, hogy Isten lecsapjon rá! Örülnénk, ha azt hallanánk, hogy a fickó komoly megpróbáltatásokba keveredett: "Ez nagyon is kellett neki azok után, amit velem tett"! Ha azt hallanánk, hogy megbánta, és Isten megmentette, azt gondolnánk: "Ez nem igazságos!". Mindez az ítélkezés lelkületét tükrözi a részünkről, nem pedig az irgalom lelkületét.
Jézus a farizeus és a vámszedő történetével (Lukács 18:11-14) szemlélteti az ítélkező lelkületet. A farizeus így imádkozott: "Istenem, köszönöm neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, mint a csalók, az igazságtalanok, a házasságtörők, vagy akár mint ez a vámszedő. Hetente kétszer böjtölök; tizedet fizetek mindenből, amit kapok". Önelégült és büszke volt, lenézett másokat, akik nem olyan jók, mint ő maga. De egy nem ítélkező ember alázatos. Úgy tekint magára, mint bűnösre, aki nem jobb, mint bármelyik másik bűnös. Ez a helyes önszemlélet, önértékelés felszabadítja őt arra, hogy bűnös társaival szemben irgalmat, és ne ítélkezést tanúsítson.
b.)Mások iránt irgalmat tanúsítani azt jelenti, hogy megbocsátunk nekik.
Megbocsátani egy bűnösnek azt jelenti, hogy felszabadítani őt a bűntudat valamint a bűneiért járó büntetés alól. A keresztények tudják, hogy Isten sokat bocsátott meg nekik, ezért másoknak is sokat kell megbocsátaniuk. Jézus ezt szemléltette abban a példázatban, amelyet a két rabszolgáról mondott, akik különböző összegekkel tartoztak egy királynak (Mt 18:23-35). Az első rabszolga 50 millió lejnek megfelelő összeggel tartozott. Feleségét, gyermekeit és mindenét el kellett volna adnia, hogy rendezze az adósságot. Amikor könyörgött a királynak, hogy legyen vele türelmes, a király megkönyörült rajta, és az egész adósságot elengedte.
De aztán ez a rabszolga elment, és elkapta egy rabszolgatársát, aki tartozott neki több ezer lejjel (több száz napi bérrel). Ez nem volt kis összeg, de nem is hasonlított ahhoz az adóssághoz, amellyel a királynak tartozott. A megbocsátott rabszolga követelte, hogy rabszolgatársa fizessen vissza minden banit, és nem volt hajlandó megkönyörülni rajta. Börtönbe záratta őt. Amikor a király meghallotta, hogyan bánt rabszolgatársával, börtönbe záratta az első rabszolgát, és követelte, hogy fizessen vissza mindent, amivel tartozott neki. Ekkor Jézus így alkalmazta: "Így tesz majd veletek az én mennyei Atyám is, ha mindegyikőtök szívből nem bocsát meg atyjafiának" (Mt 18:35).
Az ellenünk vétkezők megbocsátása nem szabadon választható dolog! Hanem kötelező dolog! Viszont nem szabad szóban megbocsátást nyújtanunk annak, aki vétett ellenünk, amíg meg nem bánja, hiszen Isten sem ad bocsánatot a bűnösöknek, amíg azok meg nem térnek. De szívünkben meg kell bocsátanunk az illetőnek, és készen kell állnunk arra, hogy szóban is megbocsássunk, amint az illető megbánja bűneit, ahogyan Isten is kész megbocsátani minden bűnösnek, aki bűnbánattal fordul hozzá. A meg nem bocsátó lélek ítélkező lélek, amely szemben áll Isten irgalmával.
c.)Irgalmasságot tanúsítani mások iránt azt jelenti, hogy nagylelkűnek lenni velük szemben.
A 38. verset gyakran kiragadják a szövegkörnyezetéből az adománygyűjtő prédikátorok, akik arra használják, hogy megígérjék: "Ha adakozol erre a szolgálatra, Isten többet fog neked visszaadni". Bár igaz, hogy Isten meg fogja áldani a nagylelkű adakozókat, az viszont nem igaz, hogy többet fog nekik visszaadni, mint amennyit adnak. A szövegkörnyezetében ez az igevers azt jelenti, hogy még ha meg is égettük magunkat azokkal, akiknek segítettünk, továbbra is nagylelkűnek kell lennünk a rászorulókkal, ahogyan Isten is nagylelkűen kiárasztotta ránk a kegyelmét.
A "jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe" leírás az akkori gabonapiacokról származik. A jó kereskedő gabonát öntött a mértékébe. Aztán megnyomta és megrázta, hogy leülepedjen. Aztán még több gabonát öntött bele, amíg csordultig meg nem telt. Fogta a túlcsorduló mérőedényt, és a felsőruhád ölébe öntötte, amely felhajtható volt, hogy nagy zsebként szolgáljon. Isten így öntötte ki ránk nagylelkű kegyelmét! Így kell reagálnunk a rászorulókra. Irgalmasságot mutatni másoknak azt jelenti, hogy nem ítélkezünk felettük, megbocsátunk nekik, és nagylelkűek vagyunk velük szemben. Az irgalmas mennyei Atya gyermekeit ilyen irgalmasságnak kell jellemeznie, még azokkal szemben is, akik megbántottak minket.
C.AHHOZ, HOGY IRGALMASSÁGOT TANÚSÍTSUNK MÁSOK IRÁNT, AHHOZ EMLÉKEZNÜNK KELL ARRA, HOGY AMIT A KAPCSOLATAINKBAN VETÜNK, AZT FOGJUK ARATNI.
Ha nem ítélünk el másokat, minket sem fognak elítélni. Ha megbocsátunk, nekünk is megbocsátanak. Ha nagylelkűek vagyunk, nagylelkűen fognak velünk bánni. Vajon a mi Urunk úgy érti, hogy az emberek így fognak velünk bánni? Vagy úgy érti, hogy Isten fog velünk így bánni? Én úgy értelmezem, hogy mindkettőre gondol. Emberi síkon a kijelentések közmondásosak abban az értelemben, hogy általában igazak, de nem minden esetben teljesen igazak. Általában igaz, hogy ha irgalmas ember vagy, aki nem ítél el másokat a hibáik miatt, akkor mások irgalmasak lesznek hozzád. Ha gyorsan megbocsátasz, mások is hajlamosak lesznek megbocsátani neked. Ha nagylelkű vagy, mások is nagylelkűek lesznek veled szemben. Másrészt, ha elítéled az embereket, ha nem vagy hajlandó megbocsátani, ha fukar vagy, akkor ez visszahat, visszaüt rád.
Ezt jól illusztrálja egy eset Louis Mayer, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió alapítójának gyermekkorából. Összeverekedett egy másik fiúval, és veszített. Miközben az édesanyja vízzel megmosta a feldagadt szemét, elmondta neki, hogy a verekedés teljes egészében a másik fiú hibája volt. Az anyja nem szólt semmit, de miután bekötötte a szemét, kivitte Louist a házuk hátsó ajtajához. A közelben több domb volt, amelyek finom visszhangot keltettek. Azt mondta neki, hogy hangosan illesse a dombokat minden csúnya névvel, ami csak eszébe jut. A fiú így tett, és a csúnya nevek mind visszatértek hozzá. "Most pedig", mondta a nő, "kiáltsd: Isten áldjon meg!". A fiú így tett, és az "Isten áldjon meg!" jött vissza. Mayer azt mondta, hogy ezt a leckét soha nem felejtette el. Az, ahogyan másokkal bánsz, visszajön hozzád, visszaszáll a fejedre.
De Jézus szavai arra is vonatkoznak, ahogyan Isten bánik velünk, mind most (másokon keresztül, ahogyan az imént említettük), mind pedig a jövőbeli ítéletkor, amikor előtte állunk. Ha valóban Krisztusban vagyunk az Ő kiontott vérébe vetett hit által, akkor nincs számunkra örök kárhozat (Róma 8:1). De a cselekedeteink megítéltetnek, és ami fa, széna és szalma, az elégetésre kerül, és veszteséget szenvedünk. Megmenekülünk, de úgy, mint a tűzön keresztül (1Kor 3,15; 2Kor 5,10). A Biblia azt mondja, hogy Isten ellene van a kevélyeknek, de az alázatosoknak kegyelmet ad (1Pét 5:5). Mint láttuk, az ítélkező ember, aki nem hajlandó megbocsátani másoknak, önigazult, öntelt és büszke. Magunkat állítjuk szembe Istennel, ha ítélkezünk és nem vagyunk hajlandóak megbocsátani azoknak, akik megbántottak minket. Ha kitartunk abban, hogy makacsul megtagadjuk az irgalmas Atyának való engedelmességet, akkor az felfedheti, hogy Ő nem a mi Atyánk, és ebben az esetben az Ő ítélete és haragja alatt állunk.
Oglethorpe tábornok egyszer azt mondta John Wesley-nek: "Soha nem bocsátok meg és soha nem felejtek". Wesley így válaszolt: "Akkor, uram, remélem, hogy soha nem vétkezik". Ha bűnösök vagyunk, akiknek irgalomra van szükségük, akkor Isten irgalmát kell kifejeznünk azok felé, akik megbántottak minket. Jézus a továbbiakban megmutatja, hogy mások megítélése helyett inkább önmagunk megítélésére kell összpontosítanunk:
2.Ahhoz, hogy úgy szeressünk, ahogyan kell, ahhoz meg kell ítélnünk saját bűneinket, egészen a szívünk szintjéig (6:39-45).
Egyes írásmagyarázók küszködnek itt a gondolatmenettel, de én úgy gondolom, hogy van egy logikus folyamat. Jézus elsősorban a tanítványaihoz szólt, akiket vezetőknek képzett ki. Ahelyett, hogy másokat ítélnének meg (6:36-38), önmagukat kell megítélniük, különben olyanok lesznek, mint a vakok vak vezetői, akiknek követői olyanok lesznek, mint ők (6:39-40). Ezért ki kell szedniük a gerendát a saját szemükből, mielőtt megpróbálnának segíteni másoknak a szemükben lévő szálkát eltávolítani (6:41-42). Miközben önmagukat vizsgálják, meg kell vizsgálniuk a gyümölcseiket is (6:43-45). Ha szavaik ítélkezőek, keserűek és gonoszak, az azt jelzi, hogy a szívük gonosz. Ha viszont irgalmasak, megbocsátóak és nagylelkűek, az azt jelzi, hogy Isten valóban kegyelmi munkát végzett a szívükben. Ez itt a gondolatmenet.
A.MEG KELL ÍTÉLNÜNK SAJÁT BŰNEINKET, KÜLÖNBEN OLYANOK LESZÜNK, MINT A VAK, AKI VEZETI A VAKOT (6:39-40).
Jézus arra ösztönzi tanítványait, hogy vizsgálják meg magukat. Ha vakok a saját bűneikre, hogyan segíthetnek másoknak, hogy megbirkózzanak a bűneikkel? Bár Lukács itt nem említi, Jézus illusztrációjának hátterében a farizeusok álltak, akiket a vakok vak vezetőinek nevezett (Mt 15:14; 23:16, 24). Ezeket az embereket lelki gőg jellemezte. Nem néztek szembe saját bűneikkel, és nem ismerték el, hogy állandóan szükségük van Isten kegyelmére. Ha a tanítványok követték volna őket, akkor olyanok lettek volna, mint ők, és az önigazultság gödrébe zuhantak volna. De ha követik az irgalmas Úr Jézust, olyanok lesznek, mint Ő. Ez egy figyelmeztetés arra, hogy vigyázzunk, hogy olyan lelki vezetőket kövessünk, akik szembenéznek saját bűneikkel, és kerüljük az önigazult vezetőket. Ha azt akarjuk, hogy Isten használjon minket arra, hogy tanítványokká tegyünk másokat, akkor:
B.MEG KELL ÍTÉLNÜNK SAJÁT BŰNEINKET, AMI AZ ELŐFELTÉTELE ANNAK, HOGY MÁSOKNAK SEGÍTSÜNK A BŰNEIKET RENDEZNI ISTENNEL (6:41-42).
Figyeljük meg, hogy Jézus nem azt mondja, hogy ne segítsünk a testvérünknek, akinek szálka van a szemében, hanem azt, hogy először a saját szemünkből vegyük ki a gerendát, hogy tisztán lássunk, és segíthessünk neki a szálkát eltávolítani a saját szeméből. A "rönk" szó egy ház fő tartógerendájára utal. Munkatársadnak szálka van a szemében, amelynek eltávolításában segítségre van szüksége. De milyen nevetséges, hogy megpróbálsz segíteni, amikor neked gerenda van a saját szemedben!
Jézus humorosan rámutat arra, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy mások hibáira összpontosítsunk és eltúlozzuk azokat, de a saját kirívó hibáinkat lekicsinyeljük vagy akár figyelmen kívül hagyjuk. Gyorsan hibáztatunk másokat, de lassan hibáztatjuk magunkat. Ha valaki más elkésik a velem való találkozóról, azt gondolom: "Milyen tapintatlan! Hát nem tudja, hogy elfoglalt vagyok?" De ha én kések egy találkozóról, azt gondolom: " Csak rá kell jönnie, hogy elfoglalt ember vagyok. Nem tehetek róla, hogy elkéstem." Ha sietek, az előttem haladó fickó farkán lovagolok, és azt mormolom: "Taposs bele! Nem érek rá egész nap!" De ha egy fickó a hátamon lovagol, akkor azt mondom: "Vissza! Mi ez a nagy sietség, ember?"
Gyakran lehet látni ezt, amikor házassági problémákkal küszködő pár elmegy egy lelkigondozóhoz. Megkérdezi a lelkigondozó, mi a fő problémájuk, és azt mondja a feleség : "Vannak hibáim, de jó feleség tudnék lenni, ha a férjem nem lenne olyan tapintatlan és önző!". És már megy is! Aztán megkérdezi a férjet, mi a probléma, mire ő: "Én sem vagyok tökéletes, de ennek a nőnek lehetetlen megfelelni!". És már sorolja is a hibáit.
De addig nem fogod elkezdeni úgy szeretni a másik embert, ahogyan kell, és addig nem fogsz lelkileg növekedni, amíg nem nézel szembe a saját bűneiddel Isten Igéje alapján. Az Ige képes megítélni szívünk gondolatait és szándékait, és Isten szent mércéje előtt leleplez minket (Zsidók 4:12-13). Dolgoztál már kint sötétedésig? Azt gondoltad, hogy nem vagy nagyon piszkos. Aztán bementél a fürdőszobába, felkapcsoltad a villanyt, és belenéztél a tükörbe. A fény és a tükör megmutatta neked, hogy piszkos vagy! Isten Igéje is ilyen. Azt hiszed, hogy eléggé szerető ember vagy, amíg el nem olvasod a Lukács 6:27-38-at vagy az 1Korinthus 13-at! Akkor rájössz, hogy még sokat kell fejlődnöd. Ha Istennek tetszeni akarsz azáltal, hogy úgy szeretsz másokat, ahogyan kell, akkor Isten Igéjére kell figyelned, a saját szívedre alkalmazva azt, nem pedig annak a személynek a szívére, akivel nehézségeid vannak.
Ha Isten Igéje egyszer segít neked kivenni a gerendát a szemedből, akkor sokkal könyörületesebben fogsz segíteni a testvérednek, hogy a szálka eltávolítva legyen a szeméből. Azt fogod mondani: "Testvér, együttérzek veled, mert nekem sokkal több volt a szememben, mint egy szálka. Hadd mondjam el, hogy Isten hogyan segíthet neked, hogy kiszedd a szálkát". Ahelyett, hogy büszke lennél, alázatos leszel. Ahelyett, hogy ítélkeznél, irgalmas leszel. Érzéketlenség helyett megértő leszel.
Ezután Jézus egy másik illusztrációt mond el, hogy felhívja a figyelmünket arra a fontos dologra, hogy meg kell vizsgálnunk, milyen gyümölcs származik az életünkből. A gyümölcs elárulja a szívünket, mert aszerint termelünk, amilyenek vagyunk. A szavaink elárulják, hogy mi tölti be a szívünket.
C.MEG KELL ÍTÉLNÜNK SAJÁT BŰNEINKET EGÉSZEN A SZÍVÜNK SZINTJÉIG (6:43-45).
Jézus mondanivalója nyilvánvaló: a fa a természete szerint terem. A gyümölcs elsősorban a szavainkra utal, amelyek megmutatják, hogy mi tölti be a szívünket (6:45). Ami bennünk van, az jön ki a szánkon. Ha gyakran ontod magadból a dühös, keserű szavakat, amelyek másokat tesznek tönkre, akiket hibáztatsz minden problémádért, akkor a szíved nincs rendben Isten előtt. Jézus itt nem azt tanítja, hogy egyes emberek eredendően jók, míg mások nem. Az egyetlen módja annak, hogy jó szíved legyen, az, hogy Isten Lelkének ereje által újjászüless. Ha egyszer újjászülettél, nem automatikus, hogy az új ember vagy szív szerint élsz. Harc lesz a régi és az új között. De azok, akik valóban megízlelték az Atya kegyelmét, igyekeznek majd levetkőzni a régi embert, és felöltözni az újat. Arra fognak törekedni, hogy Istennek tetszedjenek, kezdve a gondolatok szintjén. Mint akik kegyelmet kaptak, arra fognak összpontosítani, hogy Isten irgalmát tanúsítsák mások felé.
Figyeljük meg, hogy a jó embernek jó kincs vagy raktár van a szívében (6:45). Honnan származik ez? Onnan, hogy gyakran elmélkedsz Isten Krisztusban irántad tanúsított nagy irgalmasságáról. Ahogy Pál mondta: "az életet, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hit által élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem" (Gal 2:20). Engedd, hogy Isten nagy irgalmassága betöltse gondolataidat, és akkor az irgalom tárháza lesz benned, amellyel másoknak szolgálhatsz.
Következtetés
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: Irgalmas vagy kritikus, ítélkező lelkület jellemez engem? Istent vagy másokat hibáztatok a problémáimért, vagy azon dolgozom, hogy eltávolítsam a saját szememben lévő gerendát? Gyakran ítélem-e meg a saját életemet, egészen a gondolatok szintjéig Isten Igéje alapján? Valóban újjászülettem? A Krisztusnak való tetszés áll az életem középpontjában? Ahhoz, hogy szeressünk másokat, különösen azokat, akik rosszat tettek nekünk, ahogy Jézus parancsolja, arra kell összpontosítanunk, hogy irgalmat tanúsítsunk mások iránt, de a saját bűneinket megítéljük. Ámen.
Kovács Kálmán
 
 
0 komment , kategória:  Hit  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 74 
2024.03 2024. április 2024.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 74 db bejegyzés
e év: 525 db bejegyzés
Összes: 13015 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2148
  • e Hét: 5065
  • e Hónap: 22448
  • e Év: 139694
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.