|
2014-10-23 02:47:26, csütörtök
|
| |
| |
Reményik Sándor
A gondolat szabad
Bilincs a kézen, az ajkon lakat,
De felhők felett, de vizek alatt
Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat!
Legyen tanyám kietlen szirtorom
Vagy börtönöm pokol mély vártorony,
Én amit akarok, azt gondolom!
Ó, mi gyönyör! Ó, mily isteni kép:
Repülni! Dús képzeletem, ne félj,
Nem gátol ebben zsarnoki szeszély.
Repülj képzeletem, csillagokig szállj,
Az Isteneknek lángitalt kínálj!
Durva őrszem rád nem rivallhat: "állj!"
Repülj, semmi se szegje kedvedet,
Repülj, szakítsd magadra az eget,
Építs, vagy ronts; neked minden lehet!
Repülj, oltsd ki a földi lángokat
És népesíts be új világokat,
Nincs porkoláb, aki meglátogat!
Öltözz hulló csillagok ezüstjébe,
Köd oszlopába, áldozat füstjébe,
Rögbe nem botolsz és nem lépsz tüskébe!
Te tövistelen téped a virágot
S nyomodba kémek serege meddőn hágott.
Műhelyedben, Mester - téged ki látott?
Fölötted nincs Cézár, nincs Imperátor,
Se rongy tömeg, babért tépdesni bátor,
S nincs, aki Téged bekerít, határol.
Szabad vagy, mint űrben a fénysugár,
Szabad, mint a morajló tengerár,
S csak öntörvényed a korlát, határ.
Élet, Halál: minden beléd merül,
És bíróul fölötted ki sem ül,
Csak aki lát - az Isten egyedül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
|
|
Címkék: műhelyedben, csillagokig, öntörvényed, képzeletem, meglátogat, tövistelen, isteneknek, oszlopába, csillagok, örvénylik, fénysugár, vártorony, világokat, imperátor, ezüstjébe, szirtorom, lángitalt, rivallhat, reményik, szakítsd, fölötted, szeszély, zsarnoki, gondolom, kedvedet, népesíts, lángokat, gondolat, nyomodba, tépdesni, börtönöm, tengerár, porkoláb, füstjébe, bekerít, határol, gondolat szabad, ajkon lakat, földi lángokat, morajló tengerár, Reményik Sándor,
|
|
Offline
