2016-02-10 01:51:05, szerda
|
|
|
A gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea korábban, Armillariella mellea) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a pereszkefélék (Tricholomataceae) családjába tartozó faj.
Megjelenése
A gyűrűs tuskógomba csoportosan növő tömeggomba. A kifejlődött példányok kalapjának átmérője 10 centiméter körüli, színe változó árnyalatú, barna vagy sárga. Fiatalon kúposan zárt, később domború vagy lapos, aláhajló peremmel. A lemezek eleinte fehéresek, majd barnulnak, foltosodnak, kissé lefutnak a tönkre. A tönk általában 10-15 centiméter hosszú, fehéres vagy gyengén barnás, vastag gallérja a lemezeket eredetileg takaró burok maradványa. A hús a kalapban lágy, a tönkben fás, szívós. Szaga kellemes, íze nyersen kesernyés, fanyar.
Élőhelye
A gyűrűs tuskógomba kizárólag élő vagy elhalt fákon nő. Azok az egyedek, amelyek látszólag a talajból nőnek ki, a valóságban föld alatti gyökerekre vagy faágakra települtek. Ősszel, szeptembertől a leggyakoribb gombánk.
Felhasználhatósága
Csak a fiatalabb kalapokat gyűjtsük. Óvatosan fogyasszuk, mivel nyersen gyomor-, valamint bélpanaszokat okozhat. 20-25 perces főzést igényel, főzőlevét pedig öntsük le.
Kalap: 2-6-(9) cm, domborúból hamar kiterülő, közepe púpos; széle áttetszően bordázott, lehet szabálytalan, lehetnek rajta burokmaradványok; felszíne apró, körkörös pikkelykékkel, nedvesen síkos; színe okkerbarna, higrofán, szárazon krémsárga, mézszínű, széle felé világosabb, a pikkelykék okkerbarnák vagy sárgák
Lemezek: sűrűk, fehérek, majd okkerbarnások, tönkhöz nőttek vagy lefutók
Tönk: 5-10 x 0,5-1,5 cm, hengeres, csoportos, lefelé fokozatosan szélesedő, okkeres, lefelé és öregen sötétedő, hosszanti barnás szálazottsággal, a múlékony, sárgás gallér vagy gallérzóna fölött hosszanti bordázottsággal
Hús: fehéres, vékony, kellemes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő: elterjedt, gyakori, főleg lombos, ritkán fenyőerdőben, főleg tuskókon, augusztustól novemberig
Spóra: spp. fehér, sp. 5,5-8,5 x 4,5-5 µm, elliptikus, sima, olajcseppekkel
Megjegyzés: Ehető, de csak 20-25 perces hőkezelés után. Más csoportosan növő tuskógombafajokkal téveszthető össze: a vörösbarnásabb, karcsúbb Armillaria ostoyae, a gallér nélküli Armillaria tabescens és más Armillaria fajokkal. Az Armillaria fajokat nehéz elkülöníteni, de hőkezelés után mindegyik ehető, ízletes.
Elkülönítő bélyegei:
mézszín
sárga, de múlékony gallér
főleg lombos tuskó.
Gyógyhatásai:
A gyűrűs tuskógombát a kínai népi gyógyászatban görcsoldóként régóta használják. Igen sokféle aktív anyagot mutattak ki ebben a gombafajtában a tudományos kutatások. Antibakteriális, antimikótikus hatást tulajdonítanak neki. Növeli a koszorú- és más erek véráteresztő képességét, lassítja a szívverést.
Szédülés, alváshiány, fülzúgás és sok betegség gyógyítására és megelőzésére tartják alkalmasnak.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gombákról |
|
Címkék: tricholomataceae, burokmaradványok, antibakteriális, bordázottsággal, szálazottsággal, vörösbarnásabb, olajcseppekkel, tulajdonítanak, pikkelykékkel, pereszkefélék, okkerbarnások, görcsoldóként, szeptembertől, gyógyászatban, antimikótikus, bélpanaszokat, kalaposgombák, armillariella, gombafajtában, véráteresztő, augusztustól, gyógyítására, fenyőerdőben, elkülöníteni, leggyakoribb, szabálytalan, gyógyhatásai, megelőzésére, csoportosan, foltosodnak, okkerbarnák, fokozatosan, kifejlődött, megjelenése, osztályának, alkalmasnak, gyűrűs tuskógomba, osztatlan bazídiumú, kifejlődött példányok, lemezek eleinte, tönk általában, lemezeket eredetileg, kalapban lágy, talajból nőnek, valóságban föld, leggyakoribb gombánk, fiatalabb kalapokat, pikkelykék okkerbarnák, gallér nélküli, gyűrűs tuskógombát, kínai népi, tudományos kutatások,
|
|