|
2017-03-25 07:11:44, szombat
|
| |
| |
József Attila -
BÚS MAGYAR ÉNEKE
Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán,
Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit - mást se tehet - siratgatja.
Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek,
Rajt' pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek.
Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom.
Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset
S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre
S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre.
1922
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: József Attila |
|
|
|
Címkék: hollószárnyán, messzeségben, pusztaságról, elszállottak, menyasszonya, bolondságról, nefelejcset, fohászkodik, szerelemről, szemegödre, mindörökre, titokzatos, foszlányai, ismeretlen, felvidéken, incselkedő, testvéreit, siratgatja, segíthetne, délibábot, sírtájára, elpihenne, énekelget, erdélyben, felejtsed, meghaltak, balladáit, körülötte, feltámad, elterülő, pillangó, karsztok, elkerüli, citerája, könnynek, pengeti, égig érnek, incselkedő pajkos, József Attila, MAGYAR ÉNEKE,
|
|
Offline
