2018-04-24 07:43:28, kedd
|
|
|
Bocsáss meg anyám
Bocsáss meg anyám, hogy ritka az a percem,
mikor fejfád előtt árvaságom könnyeimbe rejtem,
de az a túlontúli égi világ, ahol te álmodod álmod,
tőlem elvett minden földi boldogságot.
Bocsáss meg anyám, ha megszólnak majd mások,
amiért nem viszek sírodra naponta virágot,
de hidd el, szétroncsolt szívemen újfent seb szakad,
amint a kócos szél porhantodba kap.
Bocsáss meg anyám, hogy csak meséid lesz az,
amit halálomig őriz bennem a gyermeki tudat,
de tudnod kell, ennek a mesének sosem lehet vége,
mert végtelenbe nyújtotta a szavak öröksége.
Vers:Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
Címkék: szétroncsolt, porhantodba, boldogságot, végtelenbe, könnyeimbe, megszólnak, árvaságom, nyújtotta, halálomig, túlontúli, öröksége, szívemen, gyermeki, magdolna, bocsáss, mesének, naponta, virágot, álmodod, sírodra, szavak, amiért, fejfád, bennem, tudnod, újfent, rejtem, minden, viszek, percem, szakad, elvett, meséid, lehet, tudat, kócos, kócos szél, gyermeki tudat, mesének sosem, szavak öröksége,
|
|