2019-05-17 09:36:27, péntek
|
|
|
Tandari Éva
Fáj minden érintés ...
Kezembe veszem a tollat ,
~ és nincsen egy szavam , mit leírjak ,
mert nincs arra szó , ~ fogalom : mint pusztít ,
mint dúl lelkemben a fájdalom ...
Egy szó vagyok már csupán ...
Egy hatalmas - JAJ- magam is ,
~ de érzem , e szó ... míly könnyű !
Míly gyenge ... Míly hamis ...
És nem tudom " megfogni " ; utólérni
magamban , mi fáj ,
hisz testem , lelkem , és értelmem ;
oly egyhangon kiált ...
Fáj minden érintés ,
és fáj a Szó , - a Nap , - a Virág ...
~ Fáj az elillant Bizalom ,
a Hit , - a Remény ...
és fáj ! ~ Oly mélyen fáj
a csaló , és csalódott ,
üressé vált , és hazúggá lett
. . . . . . . . . . .~ hatalmas Világ ... |
|
|
0 komment
, kategória: TANDARI ÉVA VERSEI 2. |
|
Címkék: lelkemben, egyhangon, csalódott, megfogni, elillant, hatalmas, fájdalom, magamban, utólérni, értelmem, kezembe, pusztít, bizalom, érintés, nincsen, hazúggá, fogalom, leírjak, tandari, lelkem, remény, minden, vagyok, gyenge, testem, könnyű, csupán, veszem, üressé, szavam, tollat, mélyen, virág, hamis, tudom, érzem, elillant Bizalom, Tandari Éva,
|
|