|
2019-10-16 09:00:42, szerda
|
| |
| |
EMLÉKEZZÜNK!!!!
Nyírő József IDÉZETEK
A gyűlölet kitagadja a fényt szemünkből.
-
Az élet nem tréfa. Azzal keményen szembe kell nézni. Az nehéz valóság, és könyörtelen.
-
Mert az anyaszív gyenge virágocska, az öröm aranyeső, a bánat méregeső rajta.
-
Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ.
-
Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten!
-
Furcsa, külön világ ez a Gyergyó. Nem tartozik sehová, csak önmagához. Zárt, elkülönített föld. Hegye, völgye, vize, levegője, fája, embere, minden más, mint egyebütt. Maga a nap is nehezen hágja meg ezeket a havasokat. Legyengül, mire a tetejükre ér. A fénye is elváltozik. Furcsa, titkos, homályos és álomhozó. Nem való minden bolondnak ez a világ. Itt kell születnie az embernek, hogy kibírja. Megesik, hogy az idegen mászik, csak mászik felfelé a hegy oldalán s egyszerre csak hanyatt esik, mint a halott. Az örmények is feketébbek itt, mint más tisztességes helyen. Csak ezek az izmos, törpe, faölelő hecboc-emberek bírják itt az életet, kiknek az egészségtől olyan barnapiros a képe, hogy még a nyújtópadon se halványodik el. Nincs itt semmi sietség, csak zord nyugalom és erő. Gyergyóban még a medve is két héttel tovább alszik, mint teszem azt Csíkban.
-
Nem igaz, hogy a háborúnak lelke van... Nem igaz, hogy jobbak leszünk általa... Nem igaz, hogy a ma született, ártatlan csecsemőnek is szenvednie kell... Én nem tudom visszaadni a halott apákat, sem a halott férjeket, drága gyermekeket. Nem tudom, nem tudom! (...) De tudom, hogy nem azok fognak győzni, akik egymást öldösik. De tudom, hogy kifosztott, meleg fészek romjaiból új otthon épül. De tudom, hogy a csók erősebb, mint a fegyverek, s egy ölelő karban több élet van, mint amit eddig az összes találmányok és bölcsességek nyújtottak.
-
Mehetünk nyugodtan, mert az én utamnak vége úgysem lészen. Sok kocsi elporlik alattam, de én addig meg nem állhatok, míg az én testem is valamivel magasabbra nem emeli ezt a földet.
-
Úgy látszik megszűnt az a nagy közösség ami a földet összeköti az emberekkel.
-
Régen boldogság verte át a legszegényebb arcát is, mikor kimondotta ,,ez az enyém".. Az enyém mert én teremtettem, növeltem verejtékemmel, ápoltam markom melegével, arcom színét adtam neki színül. életemet életül...
-
Régen a föld népe eljegyezte magának az áldást,már abban a pillanatban amikor arra gondolt, hogy mit fog vetni a földjébe, és attól a pillanatól kezdve testi, lelki közösségben maradt vele. Ez a tudat, ez az érzés ma mintha teljesen meghalt volna bennük.
-
Mintha keserű kárörömmel néznék a földre hullott kukoricaszemet, mert azt legalább nem kell másnak adniok.
-
Ezer baj és teher, átok és kötelezettség tátja a száját munkájuk gyümölcsére , amelytől elidegenedtek és azt sem tudják, hogy mi baj éri ha hazaviszik. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nyírő József |
|
|
|
Címkék: kukoricaszemet, verejtékemmel, kötelezettség, elidegenedtek, legszegényebb, elkülönített, bölcsességek, tisztességes, teremtettem, közösségben, halványodik, egészségtől, könyörtelen, gyümölcsére, találmányok, házsongárdi, nyújtópadon, emlékezzünk, gyermekeket, pillanatban, csecsemőnek, kimondotta, eljegyezte, nyújtottak, szenvednie, elváltozik, feketébbek, udvarhelyi, emberekkel, kifosztott, virágocska, hazaviszik, barnapiros, visszaadni, gyergyóban, magasabbra, gyűlölet kitagadja, fényt szemünkből, nehéz valóság, anyaszív gyenge, öröm aranyeső, bánat méregeső, házsongárdi vagy, udvarhelyi temetőbe, áldott földön, király tehet, idegen mászik, hegy oldalán, egészségtől olyan, háborúnak lelke, halott apákat, halott férjeket, Nyírő József IDÉZETEK,
|
|
Offline
