2020-01-23 11:01:32, csütörtök
|
|
|
Paul Verlaine - Érzelmes dialóg
Magányos, ódon parkban a havon
Két árny sétál az éjben, ballagón.
Szemük holt fény, ajkuk zenéje mély,
Alig hallatszik, hogy mit is beszél?
Magányos, ódon parkban a havon
Két árnyék révedez rég múltakon.
- Eszedbe jut-e még a mámorunk?
- Hogy gondolod, oly messze már a mult!
- Nevemre néha nem dobban szived?
Lelkemről álmodsz olykor? - Azt hiszed?
- Ó üdvösségünk tűnt szép napjai,
A boldog csók! - Volt benne valami!
- Mily mély hitünk volt és mily kék egünk!
- Elszállt a hit, a komor égbe tünt!
Ballagnak ők balgán a bús úton
S csak a vak éj tűnődik szavukon.
Juhász Gyula fordítása
|
|
|
0 komment
, kategória: Juhász Gyula |
|
Címkék: üdvösségünk, hallatszik, ballagnak, lelkemről, fordítása, gondolod, mámorunk, múltakon, ballagón, verlaine, elszállt, érzelmes, magányos, szavukon, parkban, révedez, álmodsz, tűnődik, eszedbe, nevemre, olykor, szemük, boldog, valami, napjai, messze, balgán, hiszed, dobban, árnyék, zenéje, dialóg, beszél, szived, hitünk, juhász, boldog csók, komor égbe, Paul Verlaine, Juhász Gyula,
|
|