|
2021-03-01 07:52:49, hétfő
|
| |
| |
Március - Böjtmás hava - tavaszelő
Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.
A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.
Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete - minthogy húsvét mozgó ünnep - egyes években március 10-ére is eshet.
Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is - így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.
A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: ,,ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz."
Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: ,,Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!" A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. ,,Fecskét látok, szeplőt hányok!" Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.
A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, ,,harmatszedés napjára" teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.
Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.
Ha nap süt a rétre
a rét közepére
gyerünk, gyerekek, csapatostól.
Hozzuk ki a labdát,
rakjunk güzü-csapdát,
csattogjon a csillagos ostor.
(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)
Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet...
A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:
,,március, ha nedves, gazdának nem kedvez"; ,,valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben"; ,,ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves"; ,,fú és havaz, úgy lesz tavasz"; ,,tavaszbúza ravasz búza"; ,,ha január meleg volt, március hideg"; ,,száraz március szép májust jövendöl"; ,,ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek"; ,,ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz"; ,,amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban"; ,,éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak"; ,,ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik"; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: ,,ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy".
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavasz |
|
|
|
Címkék: tizenkettedikére, veteményezhetnek, nagytakarítások, gondviselőjének, születésnapjáig, gyümölcsoltótól, időjárásjóslás, meteorológusok, feltámadásának, kimozdulhatnak, felvonulásokat, színjátékszerű, éjnapegyenkori, ünnepnapjaként, elkezdődhetnek, fogantatásának, beköszöntének, adománygyűjtő, virágvasárnap, hamvazószerda, búzaszentelés, tájegységeken, tavaszelőként, vízkeresztkor, boldogasszony, csillagászati, huszonötödike, emlékeinkben, időjárásához, harmatszedés, gyümölcsoltó, néphagyomány, leggazdagabb, tanulásukhoz, feltételeket, vetélkedőket, magyar népi, húsvét előtti, nagyböjt legnagyobb, hónapra esik, meteorológusok tavaszelőként, régi magyar, régi rómaiaknál, hadba vonulás, harcias természetű, hónap névadója, nagyböjti időszak, vízkeresztkor kezdődő, legnagyobb karneválok, húshagyó keddet, nagyböjt kezdete, legnagyobb egyházi, Szent Benedeket, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Jézus Krisztus, Weöres Sándor, Szent György,
|
|
Offline
