|
 1/25 oldal 
|
Bejegyzések száma: 243
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 20:51:48, szerda
|
| |
| |
802 esztendeje, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.
,,Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké." - Aranybulla, 31. cikkely
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 20:46:08, szerda
|
| |
| |
Jékely Zoltán:
Szent György-komplexum
Nemhiába Szent György-napján születtem:
a Sárkány minden évben eljön értem.
Formát változtat és nemet cserélget,
de jön, de jön és rámtámad bizonnyal.
Ki sose tértem! Küzdöttem iszonnyal,
viaskodtam szablyával és szigonnyal,
s noha fejét eddig mindig levágtam,
szívét, belátom, el sosem találtam!
Most tört reám a legnagyobb haraggal!
Megszorított s már-már torkom harapja.
Szörnyű testét, tudom, hiába vágom.
S egyedül vívok vele a világon!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jékely Zoltán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 20:43:15, szerda
|
| |
| |
Szent György nap
Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani.Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
A csipkevesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal, például Hidegkúton szárat faragtak a vajköpülőhöz.
Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak.
Az Ipoly menti falvakban az aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást.
A medvesalji Almágyon a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait, hogy a rontó hatalmak ne vigyék el a hasznukat.
A Hortobágy vidékén a gulyások, csikósok, juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást.
Kolek Margit
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 20:40:01, szerda
|
| |
| |
Szent György napi hiedelmek, szokások
Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját
Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.
A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót.
Azért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával.
Szokás volt az istálló körülszórása, körülfüstölése is.
Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek.
A régi néphit szerint a Szent György éjszakáján húzott harmatban van a föld ereje, zsírja.
Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták:
Mind szedem...", vagy ,,Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.
A Mura-vidéken harmatszedés közben ezt mondogatták:
,,Viszek is hagyok is", vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is. A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is.
Az Ormánságból való leírás szerint:
Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája."
Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.
E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.
Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében minden idősebb asszony hitt.
Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése.
Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: ,,Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van." Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.
Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vet.
Az asszonyoknak dologtiltó és mágikus védőnap, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap. Nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, mert sok jégeső lesz.
Egyes helyeken nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára.
Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek.
Tapsonyban úgy hitték, tilos varrni, mert aki ezt megteszi másnapra megvakul. Berzencén ezt rigmusban fejezik ki:
,,Szent György napján inget varrtam, Márok napján megvakultam.“
Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.
A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.
Aki Szent György előtt, dörgéskor megheverkőzik a fűben, nem lesz derékfájása.
Jó bortermés - tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a György napi égzengés.
Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.
Szent György napjához gyíkokkal és kígyókkal kapcsolatos hiedelmek fűződnek.
Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan.
Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor.Medvesalji falvakban azt hiszik, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet.
Szent György-nap előtt fogott vagy éppen vetkőző gyík kiszárítva, vályúba szegezve távol tartotta a bajt, betegséget.
A kígyó a magyar népi hitvilág természetfölötti erővel felruházott állata, mely bizonyos esetekben segítő, máskor kifejezetten ártalmas hatású.
Mágikus tárgyként elsősorban a vedlő, a Szent György-nap előtt fogott állat szerepelt - gyakran a gyíkkal megegyező hiedelmek, praktikák kapcsolódtak hozzá.
Kalotaszegen jót jelentett, ha az első kígyót jobbról látták, ha balról, irigyektől szenvedést (ez a gyíkra is érvényes volt).
A juhászok kolbászt ettek e napon, hogy amikor a mezőn hanyatt fekve, nyitott szájjal elalszanak, beléjük ne bújjon a kígyó.
Ha a legény olyan pálcával érintett meg egy lányt, amellyel Szent György-nap előtt kígyót ütőtt agyon, a lány nem maradhatott el tőle.
A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni.
Somogyban úgy vélték, hogy aki agyonüt egy kígyót Szent György nap előtt, nyelvét az ostor végébe fúrt lyukba teszi, az a disznókondát egyben tudja tartani, az állatok így nem szélednek szét.
A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
Kolek Margit
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 17:40:18, szerda
|
| |
| |
Csak úgy szép az élet, ha két ember összetalálkozik, és erősen megfogja egymás kezét, és megbecsülik és szeretni tudják egymást, és együtt építgetik az életüket."
Zilahy Lajos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 17:36:01, szerda
|
| |
| |
Szép Ernő verse
Virágzó akácfák fürtjeiket nyitják
Fehér szirmaikat repülni tanítják
Májusi reggelen, akác illat bódít
Édeskés szagával, engem is meghódít
Aranyló napsugár cirógatja fürtjét
Jelez a pacsirta, szél is fújja kürtjét
Szerelem érkezik, nem lehet már messze
Most már kezem fogja, csak el ne eressze
Frissen nyílt akácok mámorossá tesznek
Boldog perceimben, kísérőim lesznek
Selyempuhaságuk a bőrömön érzem
Fűszeres zamatuk, csókoddal tetézem
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép Ernő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 17:30:04, szerda
|
| |
| |
A világnak égető szüksége van egy kis jóságra -
és aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet."
Szerb Antal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 17:26:10, szerda
|
| |
| |
Az idő elsodorja létezésünk.
De mint tajték a sziklafalon
kirajzolódik múltunkból az emlék
egy más boltozaton.
Beney Zsuzsa
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: B - Beney Zsuzsa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 17:06:06, szerda
|
| |
| |
A boldogság ült a világvégén és lógatta a lábát a semmibe.
- Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte a Semmi a Boldogságot.
- Csak ülök. - mondta a Boldogság.
- De mindenki téged akar! - okvetlenkedett a Semmi.
- Tudom. Csak rossz helyen keresnek. Pénzben, hatalomban, autóban, palotában. Ott úgysem találnának meg. - magyarázta a Boldogság.
- És most mi lesz? - kérdezte a Semmi.
- Egyre jobban üldöznek, átgázolnának mindenen, nem állhat útjukba senki, ...még te sem... - ráncolta homlokát a Boldogság.
- Ideérnek? - kérdezte a Semmi.
- Egyre közelebb vannak. - árulta el a Boldogság.
- A világvégéhez? - kérdezte a Senki.
- A világvégéhez. - bólintott a Boldogság.
- És te nem teszel semmit? - kérdezte a Semmi.
- Rajtuk múlik. Minél jobban hajtanak, űznek, annál több akadályt állítanak, annál több bajt okoznak maguknak. Talán rájönnek, hogy rossz úton járnak. - tárta szét karját a Boldogság.
- És Te? - kérdezte a Semmi.
- Majd ha ott keresnek, ahol igazán lenni szeretek, akkor újból visszaköltözöm. - nézett a Semmire a Boldogság.
- Az hol van? - kérdezte a Semmi.
- Az önzetlenségben, az odaadásban, a szeretetben, a tavaszi napsütésben. - válaszolta a Boldogság.
- A tavaszi napsütésben? - kérdezte a Semmi.
- A tavaszi napsütésben! - mosolygott a Boldogság."
(Ismeretlen szerző)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mesék - Anekdoták |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-24 16:42:09, szerda
|
| |
| |
Beney Zsuzsa - Balatoni elégia
Ti kék hegyek, ti lágyhajlású ívek
s mind között legnagyobb, befejezetlen,
képzeld kupoláddal, oldalaid
valósága jelölte büszke csúcsod
magasában, alkonyi Badacsony,
s te meleg-arany napfény, a vízen
suhanó pille-fény, pille-idő,
ím újra búcsúzom: az elmúló nyár
szelíd fényében ingó gesztenyék,
ti kék hegyek, te kéken tükröző tó
eltávolodtok újra a vonatfütty
felhők közé kanyargó hangjain.
Távolodtok, és lassan száll a nyár is.
De őrzi még e párás alkonyat,
e dombok koszorúzta lágy vidék, mely
érő gyümölcsként kristályos cukorrá
építi zárt lényében a napot.
Ó, zárt vidék! Lassan a régi vágyak
énbennem is már nyárvégi gyümölcsként
teljesednek. E csipkés levegő-ég,
e szelíd víztükör felelgető
hullámai már lassanként betöltik
mély csöndjükkel múló időmet is.
Amíg egyszer egy más alkony sötétebb
mélyén majd meghallom hangját a csengő
ezüst szőlőfürtök és sárguló fák
és csillagfényű esték énekének.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: B - Beney Zsuzsa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/25 oldal
|
Bejegyzések száma: 243
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
243 db bejegyzés |
| e év: |
962 db bejegyzés |
| Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2138
- e Hét: 5954
- e Hónap: 15540
- e Év: 84460
|
|
|
Offline
