Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 252 
Csitáry-Hock Tamás idézet
  2024-03-28 23:42:16, csütörtök
 
 


Mindenki másként éli meg. Az ünnepet. A húsvétot. Mindenkinek mást jelent. Van, akinek a piros tojást, van, akinek a locsolkodást, megint másnak a húsvéti nyuszit, van akinek szerelmet... és van, akinek a feltámadást, az Élet reménységét. Az örök élet reménységét. Mert ez a húsvét. Tudni, hogy bármi is történik a világban, van egy erő, ami hatalmasabb mindennél, és legyőzi a legnagyobb gonoszságot is. Tudni, ahogy Jób is tudta: ,,Mert én tudom, hogy az én megváltóm él". Nem, ez nem hit. Ez bizonyosság. És ez több. Az élet, a szeretet bizonyosságában élni. Ez a legtöbb.
Mindenki másként éli meg. Az ünnepet. A húsvétot. Mindenkinek mást jelent. Van, akinek a piros tojást, van, akinek a locsolkodást, megint másnak a húsvéti nyuszit, van akinek szerelmet... és van, akinek a feltámadást, az Élet reménységét. Az örök élet reménységét. Mert ez a húsvét. Tudni, hogy bármi is történik a világban, van egy erő, ami hatalmasabb mindennél, és legyőzi a legnagyobb gonoszságot is. Tudni, ahogy Jób is tudta: ,,Mert én tudom, hogy az én megváltóm él". Nem, ez nem hit. Ez bizonyosság. És ez több. Az élet, a szeretet bizonyosságában élni. Ez a legtöbb.

Csitáry-Hock Tamás
 
 
0 komment , kategória:  2024-Húsvéti és locsoló versek  
Nagycsütörtök
  2024-03-28 23:34:47, csütörtök
 
 


Nagycsütörtök

Ezen a napon elhallgatnak a harangok, ahogy mondani szokás: Rómába mennek.
A csend a némaságra emlékeztet, mikor Jézus védelmében szólhattak volna, de senki sem tette meg. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Jézust.
Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás is. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.o
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek.
A 15-16. században alakult ki ez a szokás körülbelül, hogy Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok a templomokban, s legközelebb nagyszombaton szólalnak meg. Addig helyüket a fakereplők foglalják el, szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat.
Az, hogy a harangok Rómába mennek, ahhoz egy monda is kapcsolódik.
A történet szerint, 1674. év nagyszombatján Rómában a Szent Péter templomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Nagy nehezen fölébresztette. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Felmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazájába.

Forrás: Székelyhon



 
 
0 komment , kategória:  2024-Húsvéti és locsoló versek  
Körmendi László: „A harangok Rómába mentek
  2024-03-28 23:28:56, csütörtök
 
 


Körmendi László: ,,A harangok Rómába mentek..."

(vidám legenda)

1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?

Történt bizony, (ó, de régen!)
a késmárki sötét éjben,
hogy egy diák, -vidám fajta-,
a harangot is becsapta.

Kopeczky volt, magyar fiú,
s Rómába vágyott a hiú.
Tudta, ha eljön a szombat,
a harangok megnémulnak.

Némák mind a nagy harangok,
csak úgy kapnak égi rangot,
hogyha mind Rómába mennek,
s feltámadva elpihennek...

1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?

Fogta eszét hősünk, Mihály,
felmászott a torony falán
és magát a hideg éjben
haranghoz kötözte szépen.

Aztán ahol munka esett,
ott a fáradtság is lesett;
-mondahősünk sajnos puhány-,
elaludt Kopeczky Mihály.

Amíg aludt, míg álmodott,
száz vigyorgó angyal futott;
s vitték-vitték fel Rómába!
Legmagasabb fatornyába!

1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?

Ahogy ébredt, ahogy pirkadt,
-hangot ahogy kakas hallatt-,
felriadt a mi diákunk,
de csak nézett, ámult, bámult...

Mert a késmárki harangok
Rómába vitték a latrot;
Mihály deák ott ébredt fel,
úgy, ahogy a mesékben kell...

Ha már ott volt, ezt a csodát
megvizsgálta pap és Apát!
Jó Mihályunk olyan szent lett,
hogy Késmárkra már nem kellett!

1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?
 
 
0 komment , kategória:  2024-Húsvéti és locsoló versek  
üdvözöllek!
  2024-03-27 23:55:27, szerda
 
 






 
 
0 komment , kategória:  Kellemes napot, hetet,stb.  
képre írva
  2024-03-27 23:52:13, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Saját írott képek  
Fotó: Fiatal pár (Szék – Kós Károly felvétele
  2024-03-27 23:38:20, szerda
 
 


A széki ember
a természet jeladásaiból is ki tudta olvasni a mértéktartást.
Ha a kakukk megszólalása után kezdte meg a szalonnát, akkor talán az kitartott az őszi munkálatok végéig, s ha már az ember kivárta azt a sok időt - decembertől áprilisig! - megérdemli hozzá a tavasz ajándékát, a martilaput.
Esténként a lányok a ház zajától félrehúzódva, térdükön kinyitják féltve őrzött »emlékes« füzetüket, hogy abba újabb tavaszt és szerelmet dicsőítő éneket, verset másoljanak, és színes virágbokrétákkal illusztrálják azokat, no meg legyen mivel dicsekedni a polgár estéken - kedd, csütörtök - az őket felkereső igaz választottjuknak, akik titokban már előleget adtak a majdani lakodalmukon muzsikáló bandának.
A lánykérések ugyan még nem történtek meg, de a komoly legények szentül meg vannak győződve arról, hogy nem kapnak kosarat, hiszen nem egyszer történt már meg, hogy a nagymosást is keddre vagy csütörtökre időzítették a lányok, hadd lássa a legény, s aki arra jár, hány inget, pendelyt, szoknyát, párnacsúpot, szőtt és varrott terítőt lenget náluk a szél, és ezeket mind-mind akkor kezdték beszedni a szárítókötélről - más teendőik előbbrevalóságára hivatkozva-, mikor a legény már az ajtó előtt köszörülte a torkát. Ott szembesülhetett a nyílt titokkal.
Széken olyan minden, mint a tavasz érkezése: nyílt titok! Itt a történéseket mindig a nyílt titkokból áradó következtetések segítették életre. Alighanem a kertekben égnek meredő, derékig fehérre meszelt fák is előre tudják, hogy virágaik csakis fehérek lehetnek...

Széki Soós János: Harmatból egyszer tavasz nyílik

(folkMAGazin 2004/2)

Fotó: Fiatal pár (Szék - Kós Károly felvétele) -
 
 
0 komment , kategória:  TAVASZ TAVASZ TAVASZ  
Kőrösi Csoma Sándor gondolata
  2024-03-27 21:58:34, szerda
 
 


Tiszteld a múltat, és éltesd tovább!

Kőrösi Csoma Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
Zilahy Lajos - A régi ház küszöbén
  2024-03-27 21:54:04, szerda
 
 


Zilahy Lajos - A régi ház küszöbén

Kezembe ejtve homlokom
Ülök a korhadt küszöbön.
Te régi ház, elmult időmet
Köszönöm néked, köszönöm

Köszönöm néked régi udvar
A fák alatt a lenge hintát,
A kis padot, a szép lugast,
Amit befontak ágak, indák.

Köszönöm néked régi udvar
A búvócskát, a kergetősdit,
A kisleányt, amint vigyázva
Egy nagy fa mellől leskelődik.

Köszönöm néked régi ház
- Ez minden ami megmaradt -
A nyilakat, a jó parittyát,
Az első lelőtt madarat.

Ó köszönöm szelíd anyámat,
Amint gyümölcsöt osztogat,
A bátyámat, a két nénémet
És köszönöm a húgomat.

Köszönöm néked régi ház
- Köszönni valóm annyi van -
Ó köszönöm halott apámat,
Ki így szólt hozzám: Kis fiam!

Mindent elvesztve, férfi-szívvel
Köszönöm néked, köszönöm,
Hogy megengedted, hogy még egyszer
Leüljek itt a küszöbön.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Magyarországon 1978 óta ünnepeljük "Thália papjait".
  2024-03-27 21:30:16, szerda
 
 


Magyarországon 1978 óta ünnepeljük "Thália papjait".

A színészt felöltöztetik.
Megszületik, mint egy ember. Botorkál, megy, mendegél, elbukik az óvodában, az udvaron, fölkel, továbbmegy, dúdol, reszket, alábbhagy, aztán kivirul, beleszeret kisgyerekekbe kisgyerekként, felnő, nagyosodik, kamaszhatárra érkezik, visszafelesel, legyint, belebolondul, józanodik - aztán megszületik. Akkor már színész.
Persze, járhat főiskolára, idomíthatják, kibújik az idomítás alól - azt hiszem, az a jó, ha kibújik az idomítás alól. Legtöbbször az a jó színész, aki a főiskola alatt használhatatlan. Vagy nagyon használható?
Mindenesetre meztelenül születik, mint szokott az ember. Jaj a felöltözötteknek! Vannak, akik az anyaméhből cilinderrel vagy parasztszoknyában buknak elő - sosem lesz belőlük színész. Kész kis cilinderesek, kész kis parasztszoknyások. Figurák. Látunk ilyet rengeteget. Jókat, rosszakat - figurák.
A színész meztelenül születik, mint a poronty. Kiteszik a küszöbre. (Régi hasonlatom, hogy költő és színész egy tőről fakad - ki befelé, ki kifelé. De biztos, hogy poronty. Biztos, hogy kiteszik a küszöbre. E nélkül a meztelenség nélkül nincs színészet - anyaszült meztelenség nélkül -, ahogy költészet sincs. Aki nem meztelenül születik a világra, abból se színész, se költő nem lesz. Gyakorolja bár a hivatását.)
Aztán felöltözik.
Saját, ideges belső lénye szerint hártyavékony én-ruhát vesz, önmaga páncélvékony lényegét magára dermeszti, magára olvasztja. És aztán erre veszi föl a ruháit. Ebben a meztelen páncélban benne van a szelleme, csontjai, alkata, hangja, ráforradt énje. A civil ember is felnőttnek akar öltözni - a színész önmagával öltözködik fel: hogy sok ruhát kibírjon a vállain."

Gyurkovics Tibor: A színész - meztelen (részlet)
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Agárdi Gábor gondolata
  2024-03-27 21:02:38, szerda
 
 


Az az ember, aki elhiszi magáról, hogy este 7-1o-ig ő Anglia királya,
az nem normális..., de aki nem hiszi el, az nem színész."

Agárdi Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 252 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 688 db bejegyzés
Összes: 9828 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 516
  • e Hét: 2311
  • e Hónap: 10121
  • e Év: 68344
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.