2019-04-12 16:02:40, péntek
|
|
|
|
|
|
Bartalis János - Tavasz van
Tavasz van, ó, tavasz van megint!
A szívet ifjú láz fogja el.
Éled a föld s a rügybörtön szakad,
s égbe mártják ágaikat a fák.
Menni kellene valahová a kedvessel,
menni, menni...
Ki a szabadba, ki a hegyekbe,
minél messzebb.
Nézni a mező zöld haját.
Nézni az erdő friss lombját,
amint bontogatja a szél.
A szobába nem fér már az öröm.
Négy fal között szűk lett már a tér.
Menni kellene valahová a kedvessel,
kipirult arccal,
égő szemekkel.
Őzikét kellene látni.
Hűs patakból vizet inni,
zöld mohára leheverni.
És csak nézni, nézni
a frisset, a zöldet,
a lelkünkben kitágult eget,
és be nem telni véle soha.
Ó, menni kellene valahová
ifjan és szépen
kart karba öltve,
sugárzó szépen
menni a hegyen.
És jónak lenni, és nagynak lenni,
és erősnek lenni,
mint az örökké-friss, vad zamatú
tavasz.
És szeretni, szeretni, szeretni!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: rügybörtön, lelkünkben, bontogatja, leheverni, kedvessel, szemekkel, szabadba, kitágult, patakból, valahová, hegyekbe, kipirult, szeretni, bartalis, messzebb, lombját, szobába, kellene, sugárzó, nagynak, erősnek, frisset, mártják, ágaikat, megint, szívet, zamatú, tavasz, között, zöldet, örökké, szakad, szépen, őzikét, arccal, mohára, szívet ifjú, rügybörtön szakad, mező zöld, erdő friss, lelkünkben kitágult, Bartalis János,
|
|