|
2020-01-18 21:25:13, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Theodor Storm : Halkan szívemre hívtalak
Halkan szívemre hívtalak,
de üresen maradt karom:
hangom már nem hatott reád,
a régi varázshatalom.
Életedet mi tölti be,
mily utakon jársz, hol bolyongsz,
nem fogom tudni már, csak azt,
hogy többé rám nem mosolyogsz.
De eljön a csendes idő,
hogy itt maradunk egyedül,
akkor, éppúgy, mint valaha,
csupán szerelmem vesz körül.
Akkor majd árnyéknak tűnik,
akármihez van most közöd,
s csak az idő, mely tovaszállt,
mely a miénk volt, lesz örök.
S ha végső párnádra esik
az alkony pírja, az a nap
ragyog belőle, amikor
először megcsókoltalak.
Fordította : Hárs Ernő
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
Címkék: megcsókoltalak, varázshatalom, tovaszállt, mosolyogsz, fordította, bolyongsz, szerelmem, akármihez, árnyéknak, életedet, párnádra, maradunk, szívemre, hívtalak, egyedül, theodor, csendes, először, éppúgy, alkony, ragyog, valaha, hangom, halkan, belőle, amikor, csupán, üresen, hatott, maradt, utakon, karom, miénk, akkor, körül, tölti, régi varázshatalom, miénk volt, alkony pírja, Theodor Storm, Hárs Ernő,
|
|
Offline
