|
2020-09-07 17:56:28, hétfő
|
|
|
|
|
|
A Bükki Nemzeti Park hazánk egyik legrégebben alapított védettségre ítélt területe, mely többek között számtalan növényritkaságnak ad otthont. A több mint 400 négyzetkilométer területet felölelő park nem csak a Bükk, de többek között a Mátra, a Kelet-Cserhát, a Tarna-vidék, a Karancsság és a Borsodi-Mezőség értékeit is őrzi. Címernövénye nem más, mint a nyár végén, ősz elején nyíló, a napsütötte hegyvidéki réteken megbúvó száratlan bábakalács.
E növény nem csak egyedi szépsége, de a hozzá fűződő jóslások és a népi gyógyászatban való felhasználása miatt is igazán különleges.
Élőhelye
A száratlan bábakalács a Bükk-és a Mátravidék hegyi legelőinek egyre ritkuló, védettséget élvező különleges növénye. Hajdanán mind a Bükk, mind pedig a Mátra magasabb területein is foglalkoztak szén- és mészégetéssel vagy üvegfúvással, illetve legeltető állattartással, melyek nyomai napjainkban fennsíki rétek, vagy a hegyi települések szomszédságában elterülő, a természet által egyre inkább visszahódított tisztások, rétek formájában lelhető fel. E területeket választotta élőhelyéül a száratlan bábakalács is, mely a természet nem mindennapi díszét képzi a nyár végét, ősz kezdetét jelentő hónapok idején.
Megjelenése
A Bükk-fennsík végtelen rétjeinek, illetve a Mátra egykori legelőinek magas füvében megbúvó növényt sokszor nehéz észrevenni, ám ahol megleljük, bizonyosan további példányaival is találkozhatunk. A talajhoz simuló, szúrós, egyeletlenül fogazott levelei úgynevezett tőlevélrózsát alkotnak, melyek akár 30-50 centiméter kiterjedésűek is lehetnek. E levélrózsa közepén helyezkedik el virága, melynek más növénnyel ellentétben szinte nincs, vagy csak igen rövid, mindössze 1-3 centiméter hosszúságú szára van. A növényt felülről csodálva ez szinte teljesen észrevehetetlen, ebből ered a neve is. Ezüstösen vagy szalmasárgán tündöklő csillag alakú fészekvirágzata esetenként 10 centiméter átmérőjűvé is fejlődhet. Virágzása július és október között jellemző.
Gyógyhatások és babonák
A magyar folklórban időjóslás és gyógyítás is fűződik a bábakalácshoz. Szirmainak összecsukódásából a néphiedelem időjárás-változásra következtetett: ha virágai becsukódtak, esőt vártak. Mint számos népi jóslásunk, ez is valós alapokon nyugszik, ugyanis a száratlan bábakalács úgy védi virágait a rothadástól, hogy csapadékos idő esetén bezárja azokat. Főként a rossz gyermekek ijesztgetésében játszottak szerepet egykor a boszorkányok, kikről a Mátra és a Bükk vidékén úgy tartották, ha e növény virágának belsejét fogyasztják, sokkal gyorsabban tudnak majd repülni seprűiken, így hamarabb érkeznek a rossz gyerekekért is. Feljegyzésekből tudjuk, hogy hajdanán azonban - ha nem is a boszorkányok - de zsenge belsejét valóban fogyasztották is, melytől energiát reméltek. Továbbá a növényt régen a lovak nyakába is akasztották, ugyanis úgy tartották, hogy ez majd elmulasztja az állatok fáradtságát, betegségük, sérülésük esetén pedig rituálisan csapkodták őket vele a mihamarabbi felépülés reményében.
A népi gyógyászatban főként gyökerét hasznosították évszázadokon keresztül. Különféle módszerek és praktikák segítségével gyökerének olaja vagy főzete csökkentette a lázat vagy a hurutos, vírusos megbetegedések intenzitását és kellemetlen tüneteit, de alkalmazták gyomorbántalmak és húgyúti problémák fellépése esetén is. Izzasztó hatása is ismert. Eme gyógyhatások feljegyzései elsősorban a középkorból származnak. A népnyelv nevezi még szamártövisnek, bába-vagy boszorkányvirágnak, illetve földi rózsának is.
2020. szeptember 4.
Demecs Norbi
|
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
Címkék: négyzetkilométer, észrevehetetlen, ijesztgetésében, szomszédságában, gyomorbántalmak, feljegyzésekből, fészekvirágzata, állattartással, megbetegedések, hasznosították, találkozhatunk, következtetett, visszahódított, szamártövisnek, bábakalácshoz, gyógyászatban, mészégetéssel, fogyasztották, kiterjedésűek, tőlevélrózsát, felhasználása, csökkentette, szalmasárgán, üvegfúvással, foglalkoztak, feljegyzései, boszorkányok, segítségével, intenzitását, egyeletlenül, példányaival, gyógyhatások, évszázadokon, címernövénye, napjainkban, elmulasztja, több mint, nyár végén, napsütötte hegyvidéki, hozzá fűződő, népi gyógyászatban, száratlan bábakalács, hegyi települések, természet által, nyár végét, talajhoz simuló, növényt felülről, magyar folklórban, rossz gyermekek, rossz gyerekekért, boszorkányok –, növényt régen, Demecs Norbi, Bükki Nemzeti Park,
|
|
|
|
több mint, nyár végén, napsütötte hegyvidéki, hozzá fűződő, népi gyógyászatban, száratlan bábakalács, hegyi települések, természet által, nyár végét, talajhoz simuló, növényt felülről, magyar folklórban, rossz gyermekek, rossz gyerekekért, boszorkányok –, növényt régen, lovak nyakába, állatok fáradtságát, mihamarabbi felépülés, lázat vagy, középkorból származnak, népnyelv nevezi, négyzetkilométer, észrevehetetlen, ijesztgetésében, szomszédságában, gyomorbántalmak, feljegyzésekből, fészekvirágzata, állattartással, megbetegedések, hasznosították, találkozhatunk, következtetett, visszahódított, szamártövisnek, bábakalácshoz, gyógyászatban, mészégetéssel, fogyasztották, kiterjedésűek, tőlevélrózsát, felhasználása, csökkentette, szalmasárgán, üvegfúvással, foglalkoztak, feljegyzései, boszorkányok, segítségével, intenzitását, egyeletlenül, példányaival, gyógyhatások, évszázadokon, címernövénye, napjainkban, elmulasztja, fáradtságát, alkalmazták, középkorból, védettséget, becsukódtak, kellemetlen, néphiedelem, akasztották, fogyasztják, helyezkedik, rothadástól, megjelenése, úgynevezett, legrégebben, védettségre, gyerekekért, választotta, ellentétben, mihamarabbi, területeket, települések, centiméter, legelőinek, formájában, mátravidék, bábakalács, betegségük, bizonyosan, észrevenni, folklórban, esetenként, levélrózsa, területein, csapkodták, hosszúságú, reményében, mindennapi, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
243 db bejegyzés |
e év: |
962 db bejegyzés |
Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 955
- e Hét: 4771
- e Hónap: 14357
- e Év: 83277
|
|
|