|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2010-09-02 10:46:20, Csütörtök
|
| |
| |
- Á, mondta Micimackó Malacka arcához dörgölve az orrát, ami kicsit ragadós volt, mert az előbb még a mézes-csuporban kotorászott. Á, rejtelmek nem léteznek, ezt a Nyuszi is kijelentette a múltkori erdőülésen.
Malacka ábrándozva belebámult Micimackó gombszemébe s így szólt.
- Dehogynem Micimackó, ott látom a szemedben.
- A szememben? Ó, akkor idebújt! Pedig mindenhol kerestem, tudod, mikor a Nyuszi azt mondta, nincs is.
De, hogy kerülhetett a szemembe? Talán abban a nagy fában lakott, ahol a méhek, és véletlenül ráragadt a mézre mikor pár falásnyit kölcsönvettem.
Kérjük meg, hogy jöjjön ki! - javasolta vidáman mosolyogva Malackára.
Malacka roppant elcsodálkozott ezen a naiv gondolaton s fejét félrebillentve, nagyon halkan Micimackó fülébe súgta.
- De akkor már nem lesz rejtélyes, mert bemutatkozik és megismered.
- igazad van Malacka.- Ismerte el hosszas töprengés után, közben akadt még egy gondolkodni valója, - vajon mitől van Malackának akácméz-illata, hm.- De hiába próbálta megfejteni a Malacka méztitkát, nem tudta kitalálni.
A két barát úgy döntött elindul Tigrist meglátogatni és elújságolni a hírt,
mégis létezik Rejtelem. Nyuszi valószínűleg nem látta, nem ismerte fel, esetleg elnézte valaki másnak.Tigris bizonyára nagyon örül majd a hírnek.
Útközben Micimackó néha becsukta a szemét, véletlenül se bújjon ki belőle a rejtély, ilyenkor Malacka megfogta a kezét el ne essen az útra lehullt göcsörtös faágakban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-01 22:16:49, Szerda
|
| |
| |
Hocsú tudta egyedül az igazságot a vakságról, de hallgatott, akár a megnémult halak a fonott vesszőkosárban , amit reggelente hangos kiabálás közben pakoltak le vállukról a halászok.
Nem árulta el, ha valaki nem tudta magában tartani a kíváncsiságát s óvatos szavakba burkolva kérdezősködött, Ho-Szi-Jáng hogyléte felől. Morgott pár mondatott a foga közül, válaszként.
A morgás ennyit jelentett,- jól van a gazdám, egészséges, hagyjatok békén. Dolgom van. -
- Mit akarsz?- förmedt rá emelt hangon Ho-Szi -Jáng, mivel a cselédekkel nem szabad kedvesen beszélni, még tiszteletlenné válnak.
- A császár katonái állnak az ajtónál, és a rajzot kérik. - felelte, még mindig görnyedt testtartásban.
- Itt van, az este befejeztem - mondta és az asztalhoz lépett, kezébe vette a tekercset, óvatosan kigöngyölte, mint egy újszülött érzékeny csecsemőt, vigyázva, nehogy sérüljön.
Hallgatólagos megegyezés volt ez a mozdulatsor kettőjük közt, a kész képek átvizsgálására, a szolga segítségével.
Hocsú közelebb lépett s nézte a képet. Szokásos ábrák, a császár lovon ülve, diadalmas és büszke pózban, mögötte a táj jelentéktelennek ábrázolva, elnagyolt vonalakkal.
A fő hangsúly a császár ünnepi, aranyfonallal átszőtt ruhája, és személye.
-Tökéletes vonalvezetés- szólalt meg kis idő elteltével, mikor már minden kis apró részletet áttanulmányozott.
- A színek is ugyanolyanok?
- Igen, Mester, teljesen- válaszolt, s kicsit félve hozzátette.
- A rajzokat értem, hiszen ötven éven keresztül ugyanazokat a képeket, ábrákat rajzolta Mester, kezében vannak a megszokott ecsetvonások, ennyi év elteltével már becsukott szemmel is tud rajzolni.
De a színek kikeverését különböző kőporokból és nővények főzeteiből s annak adagolását,
tökéletes legyen a színárnyalat azt nem értem, hogy érzi, hogyan tudja.
- Ho-Szi-Jáng először dühösen felhúzta szemöldökét a kérdést meghallva, ekkora bátorságot még soha nem engedett meg magának a cseléd. Pimasz! A következő pillanatban enyhült haragja s valamiféle hálát is érzett a - becsukott szemmel - szavaira Hocsúnak.
Nem mondta ki, hogy vak vagyok. Gondolta. S válaszolt.
- Már oly sok festéket kevertem az életem folyamán, úgy vagyok vele, akár a rajzolással,
a színek a fejemben vannak. Vidd ki a katonáknak a tekercset!- utasította.
Visszagöngyölgette a képet, átkötötte egy piros szalaggal és a cseléd felé nyújtotta.
A szolga átvette, meghajolt, és az ajtó felé hátrálva kiment a szobából.
Hallgatta egy darabig a halkuló lépteit a folyosón, s mikor teljes csend lett, leült az asztal mellé, kezébe fektette fejét, megpróbálta elhessegetni a gondoltatott, mi már hónapok óta kísérti.
Félve fogalmazta meg önmagának is, mert nagy bűn volt, ami néha az agyába fúrta magát, s talán a vágyai közé, ott is legelőre tolakodott.
Valami mást, valami egészen mást szeretne rajzolni, a keze kívánja-e, vagy a lelke, nem tudta. Ellenállhatatlan vágyat érzett olykor, hogy ne a megszokott évszázados formákat, vonalakkal díszítse a császár könyveit, hanem egy teljesen új stílus szerint.
Ébren álmodozott, élőnek látszó, vágtató lovakról, orrukon kifújt, párolgó levegővel, ezeket a botszerű lábakon álló állatokat nem szerette. Cseresznyevirágok aprólékos szirmairól. ilyenkor maga elé képzelte, mint festené meg ezeket a rózsaszínű és fehér szépségeket. Nem a szokásos körvonalakat rajzolná, cikcakkos sziromvégeket, göcsörtös faágakat, szélben libegő faleveleket, látott maga előtt.
A császár arcát sem ilyen merevnek rajzolná, a szája köré tenne egy- két ráncot, a szemeiben láthatóvá tenné a szigort és a fegyelmet. Jóságot a kéztartásába rejtene.
Az élet a kép. De ezt nem szabad, a régi mesterek rajzait kell másolni.
Ezt tették és teszik már évszázadok óta a miniatűrfestők. Fejét venné Csing császár, ha sejtené a gondolatait. Hagyomány és az ősök nagy tisztelője a császár.
Sóhajtott és az asztalra dobta kezéből a tollat, már majdnem elkezdtem rajzolni, gondolta, s félve végighúzta tenyerét a papíron. Megkönnyebbülten érezte a simaságából, nem rajzolt semmit. Még csak az kéne, hogy valaki meglássa, rémüldözött. Hirtelen eszébe jutott, elintéznivalója van a szomszédos kerámiaműhelyben.
Átgondolta az odavezető utat lépésről-lépésre. Harmincöt lépés egyenesen, majd balra tizenöt lépés, ott a műhely ajtaja, itt már a zajokból, a kaolin és a földpát szagából eligazodik.
Állandóan a fal mellett járt, kezét a falhoz érintve néha, az emberek ezt szerénységnek tulajdonították. Eszükbe sem jutott a vakság. Felhúzta saruját és elindult.
Lassan járt, figyelve az utca hangjaira, így elért a kerámiaműhelyig.
Belépett az ajtón, meghajolt. Többen felé néztek, érezte reá szegeződő tekintetek súlyát.
A műhely vezetőmestere elébe ment, üdvözölte.
- Jó reggelt Ho-Szi -Jáng Mester, festékhez való porokért jöttél?- kérdezte.
- Igen - válaszolta s megint meghajolt.
Csi-Kang-Li felé hajolt és elindult, hogy szigorú szemmel kísérje, amint a tanítványok összekészítik az előző nap leadott listán szereplő porokat és nővényeket, tusdörzsölőköveket.
Még várakozott, élvezte a kerámiaégető kemence melegét, szeme előtt megjelent a műhely képe, sürgő-forgó emberek, ki a tűzre figyel, mások pedig festenek.
Régebben is irigykedett a porcelánfestők munkájára, mostanában pedig különösképpen. Nem voltak hagyományhoz kötöttek, mint ő. Igaz, itt is megtalálhatóak az ősi minták, rajzok, de saját ötlet szerint is festhettek, ha előzetesen bemutatták a császárnak és ő elfogadta.
A színek itt is meghatározottak, fehér és kobaltkék, fehér ivócsésze, fekete és lila mázzal, ősi színkeverési szokás szerint, sűrű mintákkal. Az árnyalatok különbözősége,
még elfogadható volt Csing császár számára.
A forgókemencére pedig ráfogható a nem teljesen egyforma színegyezőség. A forgása egyenetlensége miatt, az égetés minősége és a színárnyalat is máshogy sikerülhetett, mire kivették a kész darabokat.
Érezte a bíbor, az okker és a smaragdfesték illatát a levegőben. Néha szerette volna megkérdezni Csi-Kang-Li mestert, nincs e benne is olyasmi vágy, mint őbenne, teljesen másmilyen formákat készítsen, fessen az elkészült vázákra, kelyhekre, konyhai edényekre. Soha nem merte megkérdezni. Csi-Kang-Li lépteit hallva arcát felé fordította , s mire hozzáérkezett a kis csomagokkal, már nyújtotta értük a kezét.
Szótlan meghajlással elköszönt s kilépet az utca forgatagába. Lassan sétált hazafelé, s érezte egyre nő benne a vágy, valami új, valami más után. Szerencsére figyelmét elterelte a zene és a zsivaj mi betöltötte az utcákat, az éhes szörnyek ünnepe van , jutott az eszébe, ezért a hangoskodás és jókedv. Néha megállt, mintha a felvonulást nézné, a hangokra összpontosított minden figyelmével, merről jönnek, nehogy az ünneplő emberek közé tévedjen.
Mire a ház elé ért és belépet a kapun visszatért a vágy s oly nagyon elhatalmasodott rajta, mint serdülőkorában a nő után való vágyakozás. Ellenállhatatlanul és kivédhetetlenül tört rá az érzés. Bement a szobába, végigjárva meggyőződött róla, hogy teljesen egyedül van, leült a rajzolóasztalhoz. Kezébe vette a tust, vonalakat húzgált, kerek csigaszerű firkákat, majd magától elindult a keze s egy női arc szépsége bontakozott ki a papíron, vágott szemei mosolyogtak. Látta a képet, nem, nem a szemével, talán az ujjaival, vagy inkább a homloka mögött a lelkével.
második rész |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Novella
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2010. Szeptember
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
2 db bejegyzés |
| e év: |
141 db bejegyzés |
| Összes: |
214 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 23
- e Hét: 664
- e Hónap: 406
- e Év: 22115
|
|
|
ma,
holnap,
holnapután
2010-09-03
Péntek| 4:00 |
|
A Biblia rejtvényei
| | 5:00 |
|
Nácivadászok
| | 6:00 |
|
Az YR X időutazó csapat
| | 7:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 8:00 |
|
Ez a civilizáció
| | 9:00 |
|
Mit tett értünk az ipari forradalom?
| | 9:30 |
|
Múmiák titkai
| | 10:00 |
|
A normannok
| | 11:00 |
|
A középkori gondolkodás
| | 12:00 |
|
A Biblia rejtvényei
| | 13:00 |
|
Nácivadászok
| | 14:00 |
|
Az YR X időutazó csapat
| | 15:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 16:00 |
|
Az impresszionisták
| | 16:30 |
|
A pre-rafaeliták: A viktoriánus forradalmárok
| | 17:00 |
|
Mit tett értünk az ipari forradalom?
| | 17:30 |
|
Múmiák titkai
| | 18:00 |
|
A történelem titkai: Az igazi George Washington
| | 19:00 |
|
Krakatau - Az utolsó napok
| | 20:00 |
|
Poncius Pilátus: Az ember, aki megölte Jézust
| | 21:00 |
|
A viktoriánus farm
| | 22:00 |
|
A fényképész zseni
| | 23:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 0:00 |
|
Az impresszionisták
| | 0:30 |
|
A pre-rafaeliták: A viktoriánus forradalmárok
| | 1:00 |
|
Mit tett értünk az ipari forradalom?
| | 1:30 |
|
Múmiák titkai
| | 2:00 |
|
A történelem titkai: Az igazi George Washington
| | 3:00 |
|
Krakatau - Az utolsó napok
|
2010-09-04
Szombat| 4:00 |
|
Poncius Pilátus: Az ember, aki megölte Jézust
| | 5:00 |
|
A viktoriánus farm
| | 6:00 |
|
A fényképész zseni
| | 7:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 8:00 |
|
Az impresszionisták
| | 8:30 |
|
A pre-rafaeliták: A viktoriánus forradalmárok
| | 9:00 |
|
Mit tett értünk az ipari forradalom?
| | 9:30 |
|
Múmiák titkai
| | 10:00 |
|
A történelem titkai: Az igazi George Washington
| | 11:00 |
|
Krakatau - Az utolsó napok
| | 12:00 |
|
Poncius Pilátus: Az ember, aki megölte Jézust
| | 13:00 |
|
A viktoriánus farm
| | 14:00 |
|
A fényképész zseni
| | 15:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 16:00 |
|
Chopin nyomában
| | 17:00 |
|
Az abszolút nulla
| | 18:00 |
|
Tony Blair
| | 19:00 |
|
A dán megoldás
| | 20:00 |
|
Egyiptom
| | 21:00 |
|
A viktoriánus farm
| | 22:00 |
|
Hollywood hadművelet
| | 23:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 0:00 |
|
Chopin nyomában
| | 1:00 |
|
Az abszolút nulla
| | 2:00 |
|
Tony Blair
| | 3:00 |
|
A dán megoldás
|
2010-09-05
Vasárnap| 4:00 |
|
Egyiptom
| | 5:00 |
|
A viktoriánus farm
| | 6:00 |
|
Hollywood hadművelet
| | 7:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 8:00 |
|
Chopin nyomában
| | 9:00 |
|
Az abszolút nulla
| | 10:00 |
|
Tony Blair
| | 11:00 |
|
A dán megoldás
| | 12:00 |
|
Egyiptom
| | 13:00 |
|
A viktoriánus farm
| | 14:00 |
|
Hollywood hadművelet
| | 15:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 16:00 |
|
Az impresszionisták
| | 16:30 |
|
Az ítélet napja - a Menny és a Pokol képei
| | 17:00 |
|
A Lancaster a háborúban
| | 18:00 |
|
Jane Birkin: Reflexiók
| | 18:30 |
|
Nagy brit hadvezérek
| | 19:00 |
|
Az északnyugati átjáró keresése
| | 20:00 |
|
A szégyen sivataga: Shakespeare és szonettjeinek rejtélye
| | 21:30 |
|
Pénzprogram
| | 22:00 |
|
Kitörés
| | 23:00 |
|
Az évszázad háborúja
| | 0:00 |
|
Az impresszionisták
| | 0:30 |
|
Az ítélet napja - a Menny és a Pokol képei
| | 1:00 |
|
A Lancaster a háborúban
| | 2:00 |
|
Jane Birkin: Reflexiók
| | 2:30 |
|
Nagy brit hadvezérek
| | 3:00 |
|
Az északnyugati átjáró keresése
|
|
|
|
|
|
|
|
| Berecz András 2/2a |
|
| kategória: kreatív |
|
|
|
|
|
Offline
