Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 257 
Útravaló – 2019. augusztus 20.
  2019-08-20 20:20:28, kedd
 
  Kicsit rosszul érzem magam ezen az ünnepen. Azért, mert mára összekuszálódtak a dolgok. Ezer évvel ezelőtt István király, hogy nemzetté formálja népét, erővel is kényszerítette alattvalóit, hogy a keresztény Európa mintájára zárkózzanak föl, és legyenek egységesen annak a politikai és államszerkezeti struktúrának része, amely az akkori világ legmagasabb gazdaságát, kultúráját és hovatartozását jelentette. No ez változott meg mára teljesen. Ma a nem keresztény Európa kényszerítene bennünket erővel, hogy felejtsük el ezt az egészet! Ha azonban keresztényként gondolkozunk, akkor tőlünk a felejtés igen távol áll. Éppen hogy az emlékezés az, ami megtart. Ahogyan az ünnep is egyfajta emlékezés azokra a rég elmúlt eseményekre és személyiségekre, akiknek sokat köszönhetünk.
A németországi Benediktbeuernben van egy bencés kolostor. Néhány napot egy barátommal ott tölthettem, közel tíz évvel ezelőtt. A templombelsőn a restaurálást úgy végezték el, hogy fal vakolatán hagyták és kiemelték a történelmi események nyomait, tűz és egyéb pusztítások emléksebeit. Az egyik kiterjedt rekonstrukció jelzése szerint a kalandozó magyarok eddig rombolták le a templomot, és a dátum is ott van, valamikor a IX. században. Eljövet a kolostorból kissé restelkedve köszöntem el vendéglátónktól, megpróbáltam valami humorral oldani ezt a rólunk élő képet, és megemlítettem, elnézést kérek, hogy ismét visszajöttünk, és valójában most szeretnénk rendezni a múltat. Erre ő hasonló humorral válaszolt: ugyan, ha ezen múlna a dolog, mi, németek is milyen sok pontjára nem mehetnénk el a világnak!
Szent István államalapító királyunk nagysága abban is áll, hogy rendezte a környező népekkel a magyarság kapcsolatait. Akkorra alaposan megromlott és megtépázódott a hírünk. István első nagysága, hogy békét teremtett a szomszéd népekkel. Figyeljük meg a lépéseket: anyja, Sarolt görögkeleti rítus szerinti keresztény; István a keresztséget Prága püspökétől, Adalberttől vette föl; feleségül a bajor hercegnőt, Gizellát kérte; koronát II. Szilveszter római pápától szerzett. Zarándokházat épített Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban, Ravennában.
Mindezek mellett a belső béke és megbocsátás is szívügye volt. Hadd idézzek föl egy legendát. Amikor István kőkoporsóját László király idejében, a székesfehérvári templomban, a szentté avatáshoz fel akarták nyitni, a gyönyörű legenda szerint ,,semmi emberi erővel nem bírták megmozdítani a nehéz kőfedelet". Az általános megdöbbenésben egy Charitas nevű, szent életű apáca égi sugallatból tanácsolta a királynak, hogy béküljön meg először atyjafiával, a szerencsétlen, koronáját vesztett Salamonnal, és bocsássa ki őt a börtönből. Amikor ez megtörtént, a követ azonnal el lehetett mozdítani a koporsóról.
Nem is tudjuk, mennyi mindent azért nem bírunk megoldani, pedig igencsak nagy erőkkel feszegetjük, mert előbb ki kellene békülni. Amikor az ember ünnepel, akkor azt idézi fel, ami vele történt. Szent István királyt ünnepelni személyes ügyünk is, személyes létünket is föl kell tárnunk: mi az, ami bennünk (bennem) a pogányságból kereszténnyé lett... Meg kell tudnunk nevezni! Erre az alapvető különbségre utal Pál apostol is a szentleckében: a pogányságból megtértek az új emberek. Nemzeti értelemben kereszténységünk azonos a Krisztusban való újjászületéssel. Magának az embernek azonban nemcsak történelmi múltja van, hanem saját, személyes múltja is. Ami sokszor pogány és keresztény múlt egyben.
 
 
0 komment , kategória:  Útravaló_Adoremus  
Szent István király, Magyarország fő védőszentje
  2019-08-20 20:18:29, kedd
 
  ...... ......


- Igenaptár oldalon
OLVASMÁNY a Példabeszédek könyvéből
Szent István király intelme: Járjunk az igaz úton.
Hallgasd meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor megsokasodnak életed esztendei.
Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen vezetlek.
Semmi sem gátolja lépteidet, amikor jársz, és ha gyorsan szaladsz, akkor sem botlasz meg.
Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen ez a te életed!
Ne lépj a gonoszok ösvényére, és a gonosztevők útján ne járj!
Hagyd el s ne menj rajta tovább, kanyarodj el tőle, úgy folytasd utadat!
Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása, amely egyre világosabb, míg fényes nappal nem lesz.
A gonoszok útja olyan, mint a sötét éjszaka, maguk sem tudják, miben botlanak meg.
Fiam, figyelj szavaimra, nyisd ki füledet a beszédeimre!
Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében!
Mert élet annak, aki megleli őket, gyógyulás az egész testének.
Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.
Tartsd távol magadtól a száj hamisságát, távolítsd el az ajkak álnokságát!
Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása.
Egyengess sima utat a lábadnak, legyenek biztosak mind az útjaid.
Se jobbra, se balra ne térj le az útról, és a gonosztól tartsd távol a lábad.
Ez az Isten igéje. Péld 4,10-15.18-27

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonló!
Testvéreim!
Azt mondom nektek, sőt figyelmeztetlek titeket az Úrban: Ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon jártatják az eszüket. Elméjükre sötétség borult, elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye. Lelkileg eltompulva kicsapongásra adták magukat, és kapzsiságból mindenféle ocsmányságot művelnek.
Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztustól, ha valóban őrá hallgattok, és megtanultátok, hogy az igazság Jézusban van. Tehát eddigi életmódotokkal ellentétben vessétek le a régi embert, akit a csalóka vágyakozások romlásba döntenek. Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben! Öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonló, igaz és valóban szent teremtmény.
Ez az Isten igéje. Ef 4,17-24

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az okos ember a házát sziklára építette.
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült.
Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Ezek az evangélium igéi. Mt 7,24-29

*

- Magyar kurír oldalon
Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fő védőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.
...... ..........


A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. Egyes források szerint a bajor papok egyike keresztelte meg őt és kisgyermek fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta.
Az Érdy-kódex leírása szerint Géza felesége, Sarolta csodálatos álmot látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte, hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.
A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: ,,Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére."
Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút. Ő közvetítette 995-ben az István és a bajor hercegnő, Gizella között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat.
Azonban véres csatákat kellett még vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. Koppány fölött Veszprém mellett aratott győzelmet, ezzel megmentette az országot a pogányságba való visszahullástól. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése pedig Bizánchoz való csatlakozásunk tervét hiúsította meg.
Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.
A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból - bencéseket, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.
Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Nem nyúlt azonban a régi mondákhoz és énekekhez; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal.
István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.
Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.
Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán.
Mint uralkodó István tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában évente letette hivatalát annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.

,,Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel eltelve elhatározta, hogy minden képességét és minden szándékát az evangélium magjának melegágyává teszi. Alamizsnálkodással és imádkozással töltve idejét gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését, hogy az, aki az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő rendelkezésének betöltése segíti, a kitervelt jót erényes kezdeményezésekkel véghezvihesse." (Részlet a Hartvik-legendából)

Lelki arculata az Intelmekben (műfaja szerint ,,fejedelemtükörben") is kirajzolódik, amely fiának, Imre hercegnek készült. Talán nem maga István írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Többek között a következő uralkodói szabályok találhatók benne: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!"
Szent István élete alkonyát beárnyékolta, hogy fiát, Imre herceget 1031-ben egy vadászat alkalmával egy vadkan halálra sebezte.
Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján. Halála előtt a Szűzanyának ajánlotta az országot. Így vált Krisztus anyja a magyarok nagyasszonyává.
,,... kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6)." (Részlet a Hartvik-legendából)
Képen: Szent István országfelajánlása (az osli kegytemplom mennyezetfreskója)
...... ............


Ikonográfiai hagyományunkká vált, hogy István királyt legtöbbször úgy ábrázolják, amint az országot és a nemzetet jelképező Szent Koronát a Boldogasszonynak fölajánlja. Ilyen ábrázolás szinte minden katolikus templomunkban látható.
,,A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik (sic!) évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen." (István király halálának leírás a Képes krónikában)
István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott.
Szent László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és annak nevelőjével, Gellérttel együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.
...... ........


István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. XI. Ince pápa 1686 novemberében - Buda visszafoglalása alkalmából - az egész egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli. Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes körmenetben viszik a Szent István-bazilika körül szent királyunk épen maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot.
,,Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat [...] Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat."
(Részlet Szabó Magda Amit tettél, az ég csodája volt című írásából)

Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez - Középkor (1000-1530)

*
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Szent István király imálya
  2019-08-20 19:55:50, kedd
 
  ...... ........



...... ......

 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Dr. Erdő Péter bíboros meg szenteli az Új kenyeret
  2019-08-20 19:52:33, kedd
 
  ...... .........



...... ......

 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Bűnbánati zarándok út 2019
  2019-08-20 19:43:59, kedd
 
  Bűnbánati zarándok út Csaba testvérrel 2019
Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba atya miséi  
Szent István ünnepe. - Csíksomlyó 08.20
  2019-08-20 19:41:14, kedd
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Borsos József pálos
  2019-08-18 22:33:18, vasárnap
 
  Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Borsos József pálos szerzetes 2017 évben
Rendtársuk, Borsos József korábbi tartományfőnök köszöntésére gyűltek össze a Magyar Pálos Rend tagjai Márianosztrán, a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában szeptember 21-én.
,,Hálát adok az isteni gondviselésért, hogy ebbe a hatalmas, ember számára beláthatatlan létezésbe engem is beletervezett, szeretetével elhalmozott, és meghívott munkatársának, hogy örömhírének továbbadója legyek. Köszönetet mondok Édesapámért és Édesanyámért, akik a nagy szegénységünkben rengeteg fizikai munkát végezve, sok-sok verejtékkel megkeresett kenyérrel neveltek fel és taníttattak testvéreimmel együtt."
Rendtársuk, Borsos József köszöntésére gyűltek össze a Magyar Pálos Rend tagjai Márianosztrán, a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában szeptember 21-én. A 80. születésnapját ünneplő pálos szerzetes pap szentmisében adott hálát hivatásáért és az életében megnyilvánuló isteni gondviselésért. Az ünnepi szentmisét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be az ünnepelt és rendtársai, valamint paptársai koncelebrálásával. Az ünnep alkalmából a nosztrai bazilika hétköznap délelőtt is megtelt, mutatva, hogy Borsos József milyen fontossá vált azok számára, akik megismerték őt.
...... ..............


Szentbeszédében Csóka János pálos tartományfőnök személyes emlékei felidézésével köszöntötte Borsos Józsefet, valamint másik rendtársát, Temesvári Benedek atyát, aki augusztus 28-án ünnepelte szerzetesi örökfogadalmának ötvenedik évfordulóját. A szentmisét követően többek között Kiss László márianosztrai polgármester, a márianosztrai plébánia közössége, valamint az Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusának képviselői köszöntötték lelkipásztorukat.

- Az ünnepelt Borsos János néven Polgáron született 1937. szeptember 21-én. Polgár buzgó katolikus lelkületű falu volt, így nem csoda, hogy kisgyermek korától kezdve nagyon szeretett templomba járni, és már ötéves korában ministrált. ,,Gyermekként is szerettem imádkozni, jól éreztem magam a templomban, és már akkor úgy éreztem, hogy pap szeretnék lenni. Emiatt később az iskolában néhány hasonló gondolkodású társammal együtt gyakran nevetségessé tettek, és szinte mindig a legrosszabb magaviseleti jegyet kaptam. Édesapám erre mindig azt mondta, hogy nem törődik azzal, mit írnak az értesítőbe, de rosszat ne halljon rólam. Középiskolába a felvételi kérelmemet az osztályfőnököm nem küldte el, ennek ellenére azonban, a Gondviselésnek hála, szinte az utolsó percben mégis sikerült az Esztergomi Ferences Gimnáziumba bejutni. Nagyon szerettem a Ferences Gimnáziumban tanulni, kitűnő szerzetes-tanáraim voltak, ma is szívesen gondolok vissza rájuk. (...) Középiskolás éveim alatt végleg megerősödött bennem a papi hivatás gondolata."
- 1956 szeptemberében vonult be az Egri Érsekség szemináriumába, ahol harmincnyolc társával együtt kezdték el az első évfolyamot. Néhány héttel később itt élték át a forradalom eseményeit. A szemináriumban a Gondviselés újabb fordulóponthoz vezette József atyát hivatásának útján:
,,A kispapok között az egyik társam a szerzetesrendek feloszlatása előtt pálos novícius volt Pécsett. Ő titokban sokat mesélt néhányunknak a pálosokról. Nagyon megfogott engem a pálos rend lelkisége és magyar alapítása, szívem mélyén pedig megéreztem, hogy a Jóisten erre az útra, a pálos szerzetesi életre hív engem, így 1957-ben titokban jelölt lettem, majd a szintén titkosan végzett noviciátus után - melyben a József nevet kaptam, az Úr Jézus nevelőatyja után -, 1960-ban tettem le az első fogadalmamat. Ugyanebben az évben egy harmincnapos lelkigyakorlaton is részt vettünk néhányan a szemináriumból, és akkor fogalmazódott meg bennem az a gondolat, mely a mai napig is papi és szerzetesi életem vezérfonala: Isten iránti szeretetből áldozattá válni a magyar bűnösökért."
- 1961. június 18-án, az egri bazilikában szentelte pappá Grősz József kalocsai érsek. Első szentmiséjét 1961. június 25-én mutatta be szülőfalujában, Polgáron.
- Első kápláni helye Egyek lett, majd egy év után Hevesre került káplánnak, ahol három és fél évet töltött. ,,Itt nagyon kedvesek voltak a hívek, és rengeteg ministránsom is volt. A vasárnapi misére több mint 400 gyerek járt, így nem csoda, hogy erre már az ÁVO is felfigyelt. Az egyik karácsonyi szünetben érdeklődtek utánam, de szerencsére én nem voltam otthon. Néhány nap múlva, januárban már hívatott is az érsek, és áthelyezett Detkre, ahol másfél évet dolgoztam. Innen két és fél évre Demecserbe, majd tíz hónapra utolsó kápláni helyemre, Miskolcra kerültem. Itt érkeztem el pappá szentelésem tizedik évfordulójához, amelyért a hálaadó szentmisét a velem együtt szentelt pap testvéreimmel Egerben mutattuk be. A szentmisét követően hívott az érsek, és közölte velem, hogy Újszentmargitára akar helyezni. Újszentmargita annyira elhagyatott és szegény falu volt, hogy az egyházmegyében nem volt már pap, aki elfogadta volna ezt a helyet. Én majdnem tizennyolc évet töltöttem ott."
- 1988-ban az egri érsek Gyöngyöspatára helyezte, innen látta el Gyöngyöstarjánt is. A második évtől egy pálos rendtársával volt ott, mivel időközben újra engedélyezték a szerzetesrendek működését.
- ,,1990-ben már rendi elöljáróm helyezett az első igazi pálos állomáshelyemre, Márianosztrára. Bár addigi papi életem során is mindig ébren tartottam magamban a pálos lelkületet, végeztem az imádságokat, eljártam a titokban tartott rendi találkozókra, lelkigyakorlatokra, erősítettem szolgálati helyeimen a rendalapító Boldog Özséb tiszteletét, mégis mennyivel más érzés volt végre igazán hazaérkezni az eddig csak titokban működő szerzetesrendi közösségbe. Persze az indulás nem volt könnyű, sok falat kellett ledönteni mind az emberi lelkekben, mind pedig a valóságban. Tizenkét évig vezettem a márianosztrai plébániát, ezalatt teljesen felújítottuk a templomot, a plébániaépületet és a kálváriát. Nagyon sok öröm ért a lelkipásztori munkában is, és körülvett a hívek szeretete. A márianosztrai börtönben börtönlelkészi szolgálatot is végeztem, mellyel egy új, addig ismeretlen világ is feltárult előttem. Márianosztrán a hívekkel együtt kezdtük el a pálos lelkiséghez olyannyira kapcsolódó engesztelést Szent István király országa népéért. Ezekre az engesztelésekre és a búcsúkra az egész környékről, még Budapestről és a Felvidékről is jöttek. Márianosztra nagyon közel van a Felvidékhez, így aktívan belekapcsolódtam a felvidéki magyarság lelkipásztori ellátásába, sorra jártam a felvidéki falvakat, szentmiséket, lelkigyakorlatokat tartottam."
...... ..........


- 2002. június 1-ével a pálos rend generálisa kinevezte József atyát a magyar rendtartomány tartományfőnökévé: ,,Az egykori lelkigyakorlaton megfogalmazódott gondolattal vettem át a tartomány vezetését: Isten iránti szeretetből áldozattá válni a magyar bűnösökért. Fontos feladatomnak tartottam és tartom lelkiségi vonásaink további erősítését, különösen az engesztelésnek, valamint a nemzetünkért való imádság gondolatának az elmélyítését. Amíg a világban élő emberek dolgoznak, fáradoznak a munkájukban, családjukban, és talán kevesebb idejük jut az imádságra, vagy nem tudnak, nem akarnak imádkozni, mi képviselni akarjuk őket imádságunkban az Úristen előtt."
Tartományfőnökként előbb kilenc hónapra a budapesti sziklakolostorba, majd 2003 májusában a tartomány központjába, Pécsre költözött. A tartományfőnöki szolgálat mellett Pécsett a Lyceum-templom vezetését is ellátta. A Pécsett töltött időszak alatt sikerült a Lyceum-templom Bátor Botond atya szolgálata alatt megkezdett belső felújítását teljesen befejeznie.
Tartományfőnöki szolgálatának lejártát követően, 2008 augusztusától újból Márianosztrára került vissza, ahol igyekezett a korábban ott végzett munkát folytatni. ,,Márianosztra nagyon fontos helyet jelentett az életemben, ezért nagy öröm volt számomra, és különös kegyelemnek tartottam, hogy 2011-ben aranymisémet ott ünnepelhettem, és ezt a velem együtt szentelődött rendtársammal, az akkor szintén a márianosztrai kolostorban élő Csanád atyával tehettem."
...... .........


2013 novemberétől újra a pécsi kolostorba került, ahol ismét bekapcsolódott a lelkipásztori munkába 2015 szeptemberéig, amikor visszahelyezték ismét az általa olyannyira szeretett Márianosztrára, ahol azóta is él és szolgál.

Szolgálatának elismeréséül 2009-ben Újszentmargita, 2011-ben pedig Pálosvörösmart díszpolgárává választották, 2013-ban pedig Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta számára.
Borsos József pálos szerzetes-papi szolgálatának irányát Márk evangéliumának szakasza határozta és határozza meg ma is:
,,Ez a szentírási szakasz egy béna meggyógyításáról szól, akit a nagy tömeg miatt nem tudtak Jézus közelébe vinni, ezért egy háztetőt megbontva engedték a Megváltó elé. Pálos szerzetesként a mai világban olyan emberek szeretnénk lenni, mint akik ezt a bibliai bénát Jézus elé leengedték, hogy gyógyítsa meg (Mk 2,1-12). Imáinkkal és életünk felajánlásával mi is ezt szeretnénk tenni: Szent István király országa népét Jézus Krisztus elé vinni, hogy lelki bénaságából meggyógyuljon, és szeretetben, boldogan békés életet éljen.
Az ima útjára Szent István király állította a magyar népet, amikor országunkat a Magyarok Nagyasszonyaként tisztelt Szűzanyának ajánlva látta biztonságban a jövőnket. Árpád-házi Szent Margit, rendalapítónk esztergomi Boldog Özséb és a többi magyar szent, valamint az ő életük példájából, áldozatukból erőt merítő, imádkozó magyarok tartották Nagyasszonyunk óvó kezét népünk fölé. Ahogy azonban történelmünk az idő kerekén előrehaladt, egyre kevesebben imádkoztak, és amint távolodtunk a hittől, úgy hanyatlott az ország is. Meggyőződésem, hogy az imádság az egyetlen, mind egyéni, mind közösségi szinten, amely képessé tesz az igazi belső megújulásra. Lelki megújulás nélkül pedig semmi másban nem remélhetünk megújulást."

Forrás: Magyar Pálos Rend
Fotó: Kiss László
Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek   
Szentmise 08.17 - Gazdagrét
  2019-08-18 21:22:51, vasárnap
 
  Videó Link
A szentmise mottója:
Az Úrtól tanulság tételt feladatát kapunk.
Ő ad bátorságot népének.
Az Úr Jézus azért jött a földre, hogy a Szentlélek tűzét, amivel meg erősít bennünket a tanulság tételben.
 
 
0 komment , kategória:  Gazdagrét Szentangyaloktemplom  
Bűnbánati zarándoklat 2019
  2019-08-18 21:19:45, vasárnap
 
  Csaba testvér elmélkedése Visegrádon
Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba atya miséi  
Évközi 20. vasárnap. 08.18 - Csíksmlyó
  2019-08-18 12:33:47, vasárnap
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 257 
2019.07 2019. Augusztus 2019.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 257 db bejegyzés
e év: 3153 db bejegyzés
Összes: 39859 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1705
  • e Hét: 6138
  • e Hónap: 36545
  • e Év: 648115
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.