2013-10-08 09:19:14, kedd
|
|
|
Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: ,,Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!
Lk 1,26-28
Imádság
Urunk Istenünk! Könyörögve kérünk, segítsd a fiatalokat, hogy hívó szavadat meghallva örömmel vállalják a papi és a szerzetesi hivatást. Legyenek kik sokat tesznek érted és készek feláldozni önmagukat a lelkekért! Urunk, Mária a papság királynője közbenjárására eszközölj ki nekünk szent papokat.
...... ........... .....
Mária - héberül: Mirjám, latinul: Maria a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja. A görögök Mária Theotokosznak hívták, a latinok Mater Dei, a katolikus magyarok Isten Anyja néven nevezik a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg
Forrás: magnificat.ro (Dévai Szent Ferenc alapítvány)
Október 8. - Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
...... ........... .....
Szűz Mária: Magyarország Pátrónája, Védőasszonya. Az ország az Ő ajándéka, de Sz István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is... Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást, az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idôsebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, Máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink,... harckiáltásaink (,,a harci Jézus-Mária'', Ady) - és munkakezdő fohászaink róla beszélnek. Tisztelôi, vallói közt vannak királyaink: Sz István, Sz László, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, II. és III. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia; nagyjaink: Sz Gellért, Hunyadi (ki kardja markolatára a szentolvasót fűzte), Báthory, Esterházyak, Pálffyak, Koháry, Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc.
Buda visszafoglalásakor a vár fokára Szűz Máriás zászlót tűzött az elsôként felkúszó magyar Mária-kongreganista Petneházy Dávid. Az országot hivatalosan négyszer is felajánlották a Nagyasszonynak 1038-, 1317-, 1693- és 1896-ban.
Olyan útmutatóink, tanítóink oltották szívünkbe nevét, mint Sz Gellért, Bd Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohászka, Tóth Tihamér, Bangha. A magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándoklaink, a nép áhítata beszél róla.
A nemzet létkérdése: a ,,lenni vagy nem lenni'' felörvénylett elôtte mindegyre: a kereszténység fölvételén, mikor István és Gellért emelte magasra Nagyasszonyunk tiszteletét; Muhinál és Mohácsnál és végig dúlásokon, mikor népünk százezreit vitték rabszolgának, hullottak el a hit védelmében... ,,Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról!''
Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ô megindul hadaival ,,Istenért és szabadságért'', Máriás zászlók alatt vonul, pedig kurucai többsége nem-katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott van, hogy Bécs elvitte a pócsi könnyező Mária-képet, s már nem imádkozhat előtte a magyar. Ezt a kiáltványt a nem-katolikus Ráday Pál szövegezi! A nagy hatalmú Szűzhöz esdekelt gyönge esendő népünk szüntelen: Élet, édesség, reménység. (Mindszenty József 1946. május 25-i Mária-évi beszédéből)
Ilyen 900 éves töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is XIII. Leó pápa, mikor 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulóján, ,,Magyarok Nagyasszonya'' ünnepet rendelt el október 8-ra. Azelőtt augusztus 15-én, ,,Nagyboldogasszony''-kor ülték (mint neve is jelzi), mert 1038. augusztus 15-én halt meg Sz István, koronáját és országát Isten Anyja, Mária oltalmába ajánlva. Immár ezer év - és ezer évi fönnmaradásunk - a bizonysága, hogy a Szűzanya ezt elfogadta, vállalta.
Forrás: jelesnapok.oszk.hu
Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét.
...... ............
A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet. |
|
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
Címkék: postabélyegekről, harckiáltásaink, prédikációjában, végrendeletével, magyarországról, nagyasszonynak, fönnmaradásunk, meggyökerezett, kormánypálcája, nagyasszonyunk, közbenjárására, felörvénylett, céhzászlókról, theotokosznak, kereszténység, zarándoklaink, ikonográfiája, alkotmányjogi, nemzetállamra, felajánlották, kongreganista, napbaöltözött, ábrázolásából, fennállásának, boldogasszony, fejedelmeink, nagyasszonya, millenniumát, szentolvasót, recrudescunt, szentesített, magyarország, szabadságért, védőasszonya, hercegprímás, rabszolgának, szűz neve, angyal belépett, szerzetesi hivatást, papság királynője, görögök Mária, latinok Mater, katolikus magyarok, efezusi zsinat, ország alkotmányjogi, koronázó palást, harci Jézus-Mária, szentolvasót fűzte, elsôként felkúszó, országot hivatalosan, magyar költészet, nemzet létkérdése, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Galilea Názáret, Urunk Istenünk, Mária Theotokosznak, Mater Dei, Isten Anyja, Dévai Szent Ferenc, Magyarország Pátrónája, Károly Róbert, Nagy Lajos, Mária Terézia, Rákóczi Ferenc, Szűz Máriás, Mária-kongreganista Petneházy Dávid, Temesvári Pelbárt, Tóth Tihamér, Rákóczi György, Ráday Pál, Mindszenty József, Vaszary Kolos, Regnum Marianum, Napbaöltözött Asszony, Patrona Hungariae, Magyar Szent Korona, Pázmány Péter, Magyarország Asszonyának, Szent Szüzet,
|
|