|
2015-01-26 13:06:23, hétfő
|
| |
| |
Evangélium:
Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: ,,Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: ,,Békesség e háznak!" Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9
Elmélkedés:
A mai napon ünnepelt két szent, Timóteus és Titusz Szent Pál apostol munkatársai voltak. Timóteust második missziós útja során Lisztra városában vette maga mellé a népek apostola, mert a helyi keresztények ,,jó véleménnyel voltak róla" (ApCsel 16,2), s ő harmadik útján is elkísérte Pált. Titusz pedig ott van Jeruzsálemben Pállal azon az apostoli zsinaton, melyen arról döntenek, hogyan induljanak a pogányokhoz az evangélium hirdetésére.
Jogosan gondoljuk, hogy az apostoli buzgóság és az evangélium hirdetésének vágya elsősorban Pál példája láttán alakul ki mindkettőjükben. Ismerik Pál korábbi életét és lelki átalakulásának okát. Nap mint nap látják, hogy Pál valóban a damaszkuszi úton megismert Krisztusnak adta magát, és az ő evangéliuma terjesztésének szenteli életét. E személyes példa ösztönzi Timóteust és Tituszt mind Pál segítésében, mind az önálló igehirdetésben, szolgálatban.
Kérdezhetnénk, vajon minket kinek a példája lelkesít? Kinek a személyes élete, tanúságtétele szolgál mintaként? De még fontosabb kérdés lehet, hogy az én példám lelkesít-e másokat? Hiteles-e a kereszténységem, vallásosságom, hogy ennek láttán másokban feléled a vágy Krisztus követésére? Imádkozom-e rendszeresen azokért, akik az igehirdetésre, a misszióra szentelik életüket?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus Krisztus Anyja, aki Fiad mellett álltál élete kezdetén és küldetésében, kerested őt, a Mestert a sokaságban, mellette álltál, amikor felmagasztalták a földről, s odaadta magát egyetlen és örök áldozatul; aki fiadként kaptad meg Jánost, fogadd el az öröktől fogva meghívottakat, oltalmazd növekedésüket, kísérd életükben és szolgálatukban a te fiaidat, Papok Édesanyja!
Szent II. János Pál pápa
- Január 26.
Timóteus, Pál munkatársa a fogságban is vele volt. Hogy mennyire megbecsülte őt Pál, kitűnik abból, hogy több levélben szerepel mint munkatárs vagy címzett. Pál képviseletében Tesszalonikába (1Tesz 3), Korintusba (1Kor 4,17; 16,10) és Filippibe (Fil 2,19--23) utazik. A filippieknek arról is beszél Pál, hogy mennyire ragaszkodik Timóteushoz, mivel Jézus ügyével törődik.
...... ........... .......
Szent Timóteus és Szent Titusz püspökök, mindketten Szent Pál apostol tanítványai voltak. Szent Pál két hűséges tanítványához, munkatársához és barátjához szól három levél (1Tim, 2Tim, Tit), amelyeket a népek apostola nekik küldött. A későbbi években mindketten közösségek elöljárói, presbiter-püspökök lettek, akik nagy tanítómesterük apostoli munkáját folytatták.
Timóteus Lykaonia tartományának Lisztra nevű városából származott. Apja pogány, anyja Euniké és nagyanyja Loisz buzgó zsidókeresztények voltak. Timóteus a keresztséget Szent Páltól nyerte el Kr.u. 45-49 táján (1Tim 1, 2). Szent Pál második útján maga mellé vette Timoteust és szinte állandóan a kíséretében volt. Hogy mennyire megbecsülte őt Pál, kitűnik abból, hogy több levélben szerepel mint munkatárs vagy címzett. Pál képviseletében Makedóniába (ApCsel 19, 22), Tesszalonikába (1Tesz 3), Korintusba (1Kor 4,17; 16,10) és Filippibe (Fil 2,19-23) utazott. A filippieknek arról is beszélt Pál, hogy mennyire ragaszkodik Timóteushoz, mivel Jézus ügyével törődik. Szent Pál Efezus püspökévé tette. Pál második fogsága idején Rómába ment, de az Apostol vértanúsága (Kr.u. 67) után visszatért Efezusba.
A fiatal görög, Timóteus jellemképében talán az a legszebb vonás, hogy sohasem a saját személyét érvényesíti, hanem minden igyekezete az, hogy a szüntelenül tevékenykedő Pál útjából elhárítson minden akadályt. Amikor Efezus püspökeként nem kímélte egészségét, ezt a gondoskodó, atyai tanácsot kapta Páltól: "Ezentúl ne csak vizet igyál, hanem gyomrod és gyakori rosszulléted miatt egy kevés bort is" (1Tim 5,23). A halálra készülő Pál utolsó levelében így vallott Timóteusról: "Te követtél a tanításban, életmódom és életcélom tekintetében, a türelemben, az üldöztetésekben és a szenvedésekben" (2Tim 3,10-11). És így kérte római börtöncellájából: "Gyere, siess mielőbb!... Köpenyemet Troászban hagytam, ha jössz, hozd magaddal. A könyveket is, főleg a pergamen tekercseket" (2Tim 4,9-13). A legenda tudni véli, hogy Timóteus még sok éven át az efezusi egyház élén állt, és Nerva császár idején, Kr.u. 97-ben egy Diana-ünnepség ellen szólalt fel, és ezután kövezték halálra a Diana-templom szolgái a baccháns fölvonulások alkalmával.
A nyugodt és megfontolt Titusz ugyancsak görög és nemes személyiség volt. Titusz antiochiai pogány szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Az első apostoli, jeruzsálemi zsinatra elkísérte Szent Pált és Barnabást (Gal 2,13). Szent Pál maga mellé vette apostoli útjain, és több fontos küldetést bízott rá és Timoteusra. Pál annyira becsülte "testvérét", Tituszt, hogy még utazási terveit is hozzá igazította (2Kor 2,13). Titusz később egy kényes üggyel kapcsolatban Korintusba ment, és jó hírekkel tért onnan vissza Pálhoz (2Kor 7). Pál követeként békét tudott teremteni a viszálykodó korintusiak között. Szent Pál Kréta püspökévé tette, majd magával vitte Rómába. Kr.u. 66-ban Dalmáciába küldte, ahol állítólag Titusz alapította a kereszténység első sejtjeit. Szent Pál halála után visszatért Kréta szigetére, és ott fejezte be életét. Tituszt a Szentírás buzgó misszionáriusnak ábrázolja, aki nemcsak Pál kéréseit teljesítette, hanem saját kezdeményezésre is cselekedett.
Szent Pál két tanítványának égi születésnapja ismeretlen. Béda Martirologiuma (735) Szent Timóteust január 24-re teszi, és Rómában a XIII. században ezen a napon kezdték ünnepelni. Szent Titusz ünnepe csak 1854-ben jelent meg a római naptárban, február 6-án. 1969-ben mindkettőjük emléknapját áthelyezték január 26-ra. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
Címkék: misszionáriusnak, börtöncellájából, kezdeményezésre, mindkettőjükben, kereszténységem, üldöztetésekben, felmagasztalták, igehirdetésben, tanítómesterük, képviseletében, tesszalonikába, terjesztésének, martirologiuma, szolgálatukban, átalakulásának, szenvedésekben, jellemképében, tanítványának, születésnapja, munkatársához, kérdezhetnénk, tanúságtétele, tartományának, tanítványához, vallásosságom, jeruzsálemben, kereszténység, igehirdetésre, növekedésüket, meghívottakat, küldetésében, hirdetésének, köszöntsetek, kapcsolatban, rosszulléted, filippieknek, apostolok kiválasztása, munkás kevés, aratás Urát, farkasok közé, úton senkit, maga bérére, városba érkeztek, népek apostola, helyi keresztények, apostoli zsinaton, evangélium hirdetésére, apostoli buzgóság, evangélium hirdetésének, damaszkuszi úton, önálló igehirdetésben, példája lelkesít, Szent Timóteus, Szent Titusz, Titusz Szent Pál, Jeruzsálemben Pállal, Ismerik Pál, Horváth István Sándor, Jézus Krisztus Anyja, Papok Édesanyja, Szent II, János Pál, Szent Pál, Timóteus Lykaonia, Szent Páltól, Szent Pál Efezus, Amikor Efezus, Köpenyemet Troászban, Szent Pált, Szent Pál Kréta, Béda Martirologiuma, Szent Timóteust,
|
|
Offline
