|
2015-05-04 19:55:50, hétfő
|
|
|
Ifjúkora:
Előkelő hispániai családból származott: apja, idősebb Seneca lovagrendi rangú volt. Anyja, Helvia három fiúnak adott életet, akik közül a középső volt Lucius - a legfiatalabb fiú Lucanus eposzköltő apja, a legidősebb pedig az Apostolok Cselekedeteiből is ismert Gallio volt, akivel Pál apostol is találkozott (ApCsel 18,12 - ApCsel 18,17).
Seneca Minor Cordubában (ma Cordoba) látta meg a napvilágot, az I. század kezdete körüli időben. Életéről nagyon sok információval rendelkezünk. Seneca maga is beszámol arról, hogy korán Rómába érkezett tanulmányok folytatása céljából. Szotión filozófus tanítványává vált, és mesterének hatására egy évre lemondott a hús élvezetéről. Apja nyomására azonban feladja a vegetarianizmusát. Rómában tanulja meg, hogy a képzés nem azonos a tudás felhalmozásával, hogy a tartalom megelőzi a formát, de itt keltik fel érdeklődését a természettudományos vizsgálódások is. Természettudományos műveket írt, melyek közül a legismertebb a Naturales questiones.
Seneca senatori pályára készült, de gyakori légúti megbetegedései miatt annyira elkeseredett, hogy majdnem öngyilkos lett. Apja javaslatára azonban Egyiptomba ment, ahol anyja egyik testvére volt a praefectus. Senecát a praefectus felesége vette gondozásba, aki egyébként korábban Rómában már pártfogolta az ifjút.
Kr. u. 31-ben Seneca visszatért Itáliába, ahol 41-ig politikai és közéleti pályát fut be: quaestor, majd védőügyvéd lett. Egyik védőbeszédével azonban felkeltette Caligula császár irigységét, aki ki akarta végeztetni. Egyik szeretője javaslatára, aki szerint a beteges ifjú úgyis hamarosan magától meghal és ezért kár a császári házra újabb gyilkosság gyanúját vetíteni, Caligula életben hagyta. 41-ben Iulia Livillával, Caligula egyik nővérével folytatott állítólagos házasságtörő viszonya miatt Claudius Korzikára száműzette, ahol 49-ig volt kénytelen tartózkodni. A száműzetést Claudius kicsapongó felesége, Messalina eszközölte ki. A száműzetésben írta meg a Helviához írt vigasztalást, valamint egy Polybiushoz, Claudius császár kegyencéhez címzett vigasztalását. Ez utóbbiban Claudiust az ideális uralkodónak állítja be. Ennek hatására, valamint Claudius új feleségének, Agrippinának segítségével Seneca visszatérhetett Rómába. Itt a későbbi Nero császár nevelője lett, majd Nero hatalomra jutása után Burrus testőrparancsnokkal együtt a birodalom élén állt, mint Nero segítője:
/S megindultak volna a kivégzések útján, ha Afranius Burrus és Annaeus Seneca elébe nem vág. Ők ketten, irányítói az uralkodó ifjúságának, mégpedig - ritka dolog a hatalom közösségében! - egyetértésben, különböző módon, egyforma befolyással bírtak: Burrus katonai tapasztalataival és erkölcsi szigorúságával, Seneca az ékesszólás oktatásával és tisztes derűjével kölcsönösen segítve egymást, hogy a princepset ebben a csuszamlós életkorban, ha az erényt elutasítaná, megengedett élvezetekkel annál könnyebben visszatarthassák. "/
- Senecától 124 erkölcsi kérdéseket tárgyaló levelet (Epistulae morales) ismerünk. A levelek címzettje egy Lucilius nevű római lovagrendű személy, az Aetna című költemény szerzője, Szicília procuratora. Valószínűleg Epikurosz követője volt, Seneca pedig a levelek segítségével igyekezett őt a sztoicizmusnak megnyerni. A levelek 20 könyvre osztva maradtak ránk, de ismerünk idézetet egy leveléből a 22. könyvből. A levelek témagazdagsága egyedülálló az ókori irodalomban. Mivel római módra a filozófiát gyakorlati tanácsok adására használja fel, ezért témái sokfélék: a barátság, a helyes fogalmak használata, a valódi szabadság, a valódi műveltség, a rabszolgákkal való bánásmód.
- Seneca költőként is ismert volt az ókorban.
Vigasztalások Helviához (Consolatio ad Helviam)
Vigasztalások Polybiushoz (Consolatio ad Polybium)
A haragról (De ira)
A nagylelkűségről (De Clemetia)
Természeti vizsgálódások (Questiones Naturales)
Claudius császár tökké válása (Apocolocynthosis)
Erkölcsi levelek Lucilliushoz (Epistulae morales)
Drámák (Tragoediae): Hercules Furens (Az őrjöngő Hercules) /Troades (Trójai nők) /Phoenissae (Főniciai nők)/Phaedra/Thyestes /Agamemnón /Oidipusz/Medea
- Öngyilkossága
Seneca halála Szókratész halálát idézi elénk. A későbbi korok a zsarnokok által ártatlanul megölt, tiszta lelkiismeretű, bűntelen emberek egyik archetípusát látták benne. Emiatt számos szépirodalmi és művészeti feldolgozása ismert.
/Ezek után egyetlen vágással felnyitják karjukat. Seneca, mivel öreg és a szűkös táplálkozással is elgyengített testéből csak lassan folydogált a vér, bokáján és térdén is feltépi az ereket; és a szörnyű kínoktól kimerülvén, hogy fájdalmával felesége elszántságát meg ne törje, ő maga pedig amannak gyötrelmeit látván, gyengeségbe ne zuhanjon, azt tanácsolja, vonuljon másik szobába. És mivel még az utolsó pillanatban is bővében volt az ékesszólásnak, odahívott titkárainak sok mindent tollba mondott: ezt az ő szavaival közrebocsátott szöveget átformálni fölöslegesnek tartom.
... Közben Seneca, mivel még mindig húzódott és csak lassan közeledett a halál, Statius Annaeust, hűségben és orvosi ügyességben rég kipróbált barátját kéri, vegye elő a már jó ideje előkészített mérget, amellyel az athéni nép törvényszéke előtt elítélteket szokták kivégezni, s mikor odavitték neki, kiitta, de hiába, mivel tagjai már kihűltek, és teste el volt zárva a méreg hatása elől. Végül egy forró vízzel tele medencébe szállott, közben meghintette a közelében álló szolgákat, és hozzátette, hogy italáldozatot mutat be azzal a vízzel a Szabadító Iuppiternek. Ezután fürdőbe vitték, és mikor annak gőzében kiszenvedett, minden gyászünnepség nélkül elhamvasztják. Így írta elő végrendeletében, amikor még dúsgazdagon és hatalma teljében halála esetére intézkedett.- Tacitus, Évkönyvek, 63-64.caput/
-Seneca és a kereszténység[szerkesztés
A levelekben kifejtett etikája rokonítható a kereszténységével: minden ember, még a rabszolgák is a felebarátaink. A XLI. levelében egyenesen arról ír, hogy "szent szellem lakik bennünk, jó és rossz tetteinknek megfigyelője és strázsája", illetve, hogy "minden igaz ember szívét isten lakja, de hogy melyik, azt nem tudjuk". Ez utóbbi kitétel Szent Pál athéni útját idézi, ahol az apostol az Ismeretlen Istenségnek állított oltárt látott, és ennek kapcsán kezdett prédikálni (ApCsel 17,15.22-18,1). Szent Pál egyébként találkozott Seneca bátyjával, Gallioval.
Mint ahogyan a nap sugarai is érintik a földet, valójában ott vannak, ahonnan sugárzanak, úgy a nagy és szent lélek (csak azért szállt le, hogy közelebbről megismerjük az istenit) velünk mulat, de eredetéhez tapad - onnan függ, oda tekint és törekszik. Jelen van köztünk, ámde különb nálunk. "
- (Seneca: XLI.levél
A felebaráti szeretetre, a Szentlélekre, illetve Szent Pálra is vonatkoztatható utalások, valamint az ugyanebben a levélben található szőlőtőke-metafora - mely Jézus kedvenc metaforái közé tartozott - azt a benyomást keltették a keresztény olvasóban, hogy Seneca keresztény volt, a fürdőben történő öngyilkosságot pedig egyfajta megkeresztelkedésnek fogták föl. Emiatt az egyházatyák kedvelt olvasmányai voltak Seneca művei, Tertullianus például a mi Senecánkról beszél (Seneca noster), Szent Jeromos pedig a De viris illustribus című művében keresztény írónak nevezi Senecát. Seneca népszerűségét mutatja, hogy a keresztények a Kr.u.IV. században hamisítottak is egy Szent Pál és Seneca közötti levelezést.
Seneca és Amerika[szerkesztés
Egyes elképzelések szerint Seneca megjósolta, de legalábbis inspirálta Amerika felfedezését az alábbi sorokkal:
S évek elültén kései kor jő, mikor Oceanus oldva világunk láncait, óriás szigetet tár fel, s új földöveket fed fel Téthys, s nem lesz földünk csücske se Thulé. "
- Médea, 374-379.sorok
Thule az ismert világ legészakibb pontjának felelt meg az ókori irodalmi elképzelésekben, valódi helye ismeretlen, azonosították Izlanddal, Grönlanddal és más északi helyekkel is. Ezért elképzelhető, hogy Kolumbusz Kristófot Pierre d'Ailly műve mellett inspirálhatta ez a szövegrészlet is.
Festmények
Luca Giordano, Seneca halála (1684)
.....
Peter Paul Rubens, Seneca öngyilkossága
.....
Seneca életútja Link
Pár idézet:
,,Ha azt akarod, hogy szeressenek, te is szeress."
,,A szeretet köteléke a közös akarat."
,,Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk."
,,A mértéktelen harag csak esztelenséget szül."
/Seneca/ |
|
|
1 komment
, kategória: Iskola |
|
Címkék: tapasztalataival, apocolocynthosis, visszatarthassák, végrendeletében, cselekedeteiből, vonatkoztatható, felhalmozásával, elképzelésekben, nagylelkűségről, visszatérhetett, táplálkozással, sztoicizmusnak, közrebocsátott, témagazdagsága, védőbeszédével, öngyilkosságot, szigorúságával, megbetegedései, ékesszólásnak, vigasztalások, vizsgálódások, öngyilkossága, elhamvasztják, rabszolgákkal, italáldozatot, felebarátaink, szövegrészlet, információval, száműzetésben, vigasztalását, népszerűségét, inspirálhatta, egyetértésben, lelkiismeretű, azonosították, fölöslegesnek, középső volt, legidősebb pedig, évre lemondott, tudás felhalmozásával, tartalom megelőzi, praefectus felesége, beteges ifjú, császári házra, száműzetést Claudius, száműzetésben írta, ideális uralkodónak, későbbi Nero, birodalom élén, kivégzések útján, uralkodó ifjúságának, hatalom közösségében, Lucius Annaeus Seneca, Apostolok Cselekedeteiből, Seneca Minor Cordubában, Iulia Livillával, Claudius Korzikára, Afranius Burrus, Annaeus Seneca, Valószínűleg Epikurosz, Vigasztalások Helviához, Vigasztalások Polybiushoz, Hercules Furens, Közben Seneca, Statius Annaeust, Szabadító Iuppiternek, Szent Pál, Ismeretlen Istenségnek, Szent Pálra, Szent Jeromos, Kolumbusz Kristófot Pierre, Luca Giordano, Peter Paul Rubens,
|
|
|
|
|
Sztoicizmus = az élet filozófiája
A sztoicizmus egy filozófiai irányzat, mely hétköznapi ember számára is érthető, de mégis mély gondolatokat közöl:
a létről, és az elmúlásról,
a boldogságról, és szenvedésről,
a jóságról, és gonoszságról,
erényről és hitványságról,
szerencséről, és balsorsról,
gazdagságról, és szegénységről,
az életről és a halálról. |
|
|
középső volt, legidősebb pedig, évre lemondott, tudás felhalmozásával, tartalom megelőzi, praefectus felesége, beteges ifjú, császári házra, száműzetést Claudius, száműzetésben írta, ideális uralkodónak, későbbi Nero, birodalom élén, kivégzések útján, uralkodó ifjúságának, hatalom közösségében, ékesszólás oktatásával, princepset ebben, csuszamlós életkorban, erényt elutasítaná, levelek címzettje, levelek segítségével, sztoicizmusnak megnyerni, levelek témagazdagsága, ókori irodalomban, filozófiát gyakorlati, helyes fogalmak, valódi szabadság, valódi műveltség, rabszolgákkal való, őrjöngő Hercules, későbbi korok, zsarnokok által, szűkös táplálkozással, szörnyű kínoktól, utolsó pillanatban, méreg hatása, forró vízzel, közelében álló, levelekben kifejtett, felebaráti szeretetre, levélben található, benyomást keltették, keresztény olvasóban, fürdőben történő, egyházatyák kedvelt, alábbi sorokkal, ismert világ, ókori irodalmi, szeretet köteléke, közös akarat, életnek tanulunk, mértéktelen harag, tapasztalataival, apocolocynthosis, visszatarthassák, végrendeletében, cselekedeteiből, vonatkoztatható, felhalmozásával, elképzelésekben, nagylelkűségről, visszatérhetett, táplálkozással, sztoicizmusnak, közrebocsátott, témagazdagsága, védőbeszédével, öngyilkosságot, szigorúságával, megbetegedései, ékesszólásnak, vigasztalások, vizsgálódások, öngyilkossága, elhamvasztják, rabszolgákkal, italáldozatot, felebarátaink, szövegrészlet, információval, száműzetésben, vigasztalását, népszerűségét, inspirálhatta, egyetértésben, lelkiismeretű, azonosították, fölöslegesnek, esztelenséget, gyászünnepség, kereszténység, valószínűleg, tanítványává, legismertebb, keresztények, kiszenvedett, érdeklődését, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4727
- e Hét: 16357
- e Hónap: 49511
- e Év: 283258
|
|
|