|
2018-05-07 22:31:04, hétfő
|
| |
| |
Hétfőn nyolc órakor megkezdődött a magyar nyelv és irodalom érettségi. Az Eduline azt írja, a ,,barátság szociológiájáról" szóló könyvismertető cikket kaptak magyarból középszinten érettségizők - ez alapján kell megoldaniuk tíz feladatot. A két és féloldalas szöveg a ,,barátságkutatásról" - többek között a barátság születéséről és fogalmáról - szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepel.
Érettségi
Összesen 73 400 végzős középiskolás érettségizik idén májusban. Rajtuk kívül - közölte az Oktatási Hivatal - 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát (például előrehozott vagy pótló, ismétlő, szintemelő vizsgát).
Ez a középszintű első része, a szövegértési feladat teljesítésére 90 percet kapnak a diákok. Ezután következik a szövegalkotási feladat, itt két lehetőség közül választhatnak. Az egyik választható feladat egy érvelés egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésről három-öt érvvel, 120-200 szó terjedelemben. A másik feladat egy hétköznapi műfajú, szintén 120-200 szavas szöveg megírása, a feladat kérheti például motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás írását is, írja az Eduline.
Feladatok:
Műértelmező szövegalkotási feladat: egy Balázs Béla-mese elemzése
Összehasonlító műelemzés: Egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-vers összehasonlítása.
- József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét, több - igen releváns - szempont alapján vethették össze az érettségizők" - mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. Balázs Béla meseátirata, a Mosolygó Tündér Ilona meséje műfaji szempontból talán nem jelentett újdonságot az érettségizők számára. Mivel a feladat első mondata Tündér Ilonára mint ,,ismert mesehősre" utal, némileg meglepő, hogy a feladat kiemelt szempontja nem az intertextualitás (vagyis a mesének a Gyergyai-féle széphistóriához vagy Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez fűződő, szövegközi viszonya) volt, hanem a felnőtt mese sajátosságainak kifejtése, még pontosabban a gyermekmese jellegzetességeitől eltérő cselekménybeli, nyelvi és narrációs (,,előadásmódbeli") vonások hangsúlyozása" - mondta az Eduline-nak Dr. Osztroluczky Sarolta, a PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa.
Hozzátette: bár a ,,gyermekmese" fogalma, vagyis a mese műfajának célközönség felőli meghatározása maga is problémaként merül fel a szakirodalomban, a gyermek és felnőtt befogadók elvárásai közötti különbségeket az elméleti háttértudással nem rendelkező, de gyerekeknek szóló meséket ismerő olvasók is könnyen felismerhették. ,,Pontosabb lett volna talán, ha a gyermekmese helyett a ,,népmese" megnevezés szerepel a feladatban, így a modernség világ- és emberképét is tükröző, zseniális mesenovella karakterisztikus jegyei erősebb kontrasztot kaphattak volna" - magyarázta.
,,Az összehasonlító műértelmezésben József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét, több - igen releváns - szempont alapján vethették össze az érettségizők. A keletkezésük tekintetében is egymáshoz közel álló (az életművek korai szakaszához tartozó) versszövegek gondolati, motivikus és stilisztikai-retorikai jegyeinek összehasonlító vizsgálatát még akkor is nagyon barátságos feladatnak érezhették a diákok, ha e két mű korábban, a szerzők életművének iskolai feldolgozása során nem került szóba" - mondta a középszintű érettségi második szövegalkotási feladatáról, hozzátéve: a személyes és a közösségi megszólalásmód, az egymást követő nemzedékek viszonya, illetve a fiatalok életbe való belépésének lehetősége a két vers esetében valóban jól rokonítható a megadott szempontok alapján, ,,oly annyira, hogy a József Attila-vers olvasása után a Szabó Lőrinc-vers is csupán egy társadalmi csoport képviselőjének a megszólalásaként hat, s szinte el is sikkad a Vers és valóságban körvonalazódó szerzői intenció, miszerint ebben a versben a költőként való elindulásról és a Babitscsal (,,régi mesterünkkel") szembeni, ,,ki nem mondott ellentétről" is szó van. Mivel a József Attila-vers címében szerepel az ,,induló" megnevezés, további irodalmi szempontként kínálkozott volna a szövegek műfaji összehasonlítása is" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
Címkék: összehasonlítása, szociológiájáról, megszólalásaként, karakterisztikus, intertextualitás, szakirodalomban, széphistóriához, műértelmezésben, sajátosságainak, megszólalásmód, szövegalkotási, összehasonlító, felismerhették, háttértudással, cselekménybeli, előadásmódbeli, képviselőjének, könyvismertető, teljesítésére, hangsúlyozása, körvonalazódó, meghatározása, különbségeket, választhatnak, terjedelemben, versszövegek, problémaként, érettségizők, szociológiai, stilisztikai, középiskolás, érettségizik, keletkezésük, tekintetében, középszinten, mesterünkkel, magyar nyelv, barátság születéséről, könyvismertetőben több, tárgyból valamilyen, középszintű első, szövegértési feladat, szövegalkotási feladat, egyik választható, megadott közéleti, másik feladat, hétköznapi műfajú, feladat kérheti, érettségizők számára, feladat első, feladat kiemelt, felnőtt mese, Oktatási Hivatal, Balázs Béla-mese, József Attila-, Szabó Lőrinc-vers, József Attila Fiatal, Szabó Lőrinc Szegénynek, Balázs Béla, Mosolygó Tündér Ilona, Tündér Ilonára, Vörösmarty Csongor, Eduline-nak Dr, Osztroluczky Sarolta, PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének, József Attila-vers,
|
|
Offline
