|
2018-08-18 20:13:24, szombat
|
| |
| |
Nagyobb kép Link
...... .............
- Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.
- Vidnyánszky Attila, a darab rendezője az MTI-nek elmondta, hogy évek óta érlelődik benne a Csíksomlyói passió témája, de most érett meg a helyzet arra, hogy létrejöjjön ez a produkció. Hangsúlyozta, hogy a darab a hitevesztett, tébolyult Európa alapkérdéseit boncolgatja és az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet
18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján
.A csíksomlyói hagyománytól napjainkig
A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójáték került színre. Ezeket a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő. 1733-ban egy színjátszó ház is épült fából, amelynek szélesre tárták ajtaját, ha a nézőközönség nem fért a terembe. II József tiltó rendeleteinek a hatására azonban ez a felekezeti színjátszói gyakorlat fokozatosan megszűnt.
1897-ben jelentette meg Fülöp Árpád az első szöveggyűjteményt, amelyből a 20. század '70-es, '80-as éveiben a téma iránt érdeklődő hazai színházi szakemberek inspirálódtak. Katona Imre 1971-ben ebből szerkesztett drámát Passió magyar versekben, avagy a megfeszíttetés története címmel, amelyet ugyanebben az évben Ruszt József rendezésében mutattak be a legendás Egyetemi Színpadon. De ugyanez a kiadvány képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is. Az idősebb generációk még emlékezhetnek erre az 1981-ben bemutatott Csíksomlyói passióra, amely az akkori Nemzeti Színház produkciójaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György, Hámori Ildikó főszereplésével, Novák Ferenc koreográfiájával.
Jézus szenvedéstörténetének a színpadra vitele és az Erdéllyel való összetartozás kinyilvánítása akkor, az erkölcsileg szétzüllött diktatúra utolsó évtizedében valóságos protestációként hatott. De Kerényi Imre rendezése azt is bizonyította, hogy a 18. századi iskoladrámák nyelvezete a mai közönség számára is élvezhető, ha azzal a hagyományos népi kultúrával társul, mely a táncház-mozgalomnak köszönhetően kelt új életre.
E színpadi sikerrel szinte egy időben szenzáció számba menő leletek kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom oltalmazó Szűzanya szobrának talapzatából, ahová a kommunista diktatúra elől rejtették el az iskoladrámák kéziratait a szerzetesek. Ez új lendületet adott a kutatásoknak. Három szakembert érdemes itt megemlítenünk: Kilián István professzort, aki a magyar iskoladrámák örökségének nemzetközi tekintélyt szerzett, Pintér Márta Zsuzsannát, aki 1993-ban a ferences iskoladrámákról monográfiát adott ki, és Medgyesy S. Norbertet, aki módszertanilag jelenleg a legátfogóbban közelíti meg ezt szerteágazó témát - ezért lett ő a szakértője a mostani előadásban elhangzó iskoladráma-részleteknek.
Az iskoladrámák előadásmódjáról azonban maguk a szövegek nem tudósítanak. Ezért van különös jelentősége az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak, ahol a székelyföldi és bukovinai betlehemezők azt az autentikus népi játékmódot képviselik, amely - legalábbis részben - a 18. századi iskoladrámák hatására alakult ki.
Csíksomlyó az 1990-es évektől az összmagyarság egyre nagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyévé vált. Olyan spirituális fordulat ez, amelyre méltán alapozhatnak az előadás alkotói. A Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
Passiójáték
Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának az utolsó vacsorától a temetésig elbeszélt története a passió. Az ezt megjelenítő dramatizált színjátékot (misztériumjáték) nevezzük passiójátéknak. A kora-középkori liturgikus dráma templomi gyakorlatából fejlődött ki, s vált a 15. századra laikusok által kultivált szakrális tartalmú műfajjá. Ekkor már a szabad ég alatt, a városok közterein adták elő a passiójátékokat a helyi mesteremberek összefogásával és anyagi támogatásával. Az ellenreformáció idején újra az egyház fennhatósága alatt fejlődik tovább a műfaj: a passiók szövegét jeles paptanárok írják, és saját tanítványaik adják elő bibliamagyarázat gyanánt, a hívők erkölcsi épülésére. A passiók a hitélmény megújítását szolgálták. Így zárul egy 18. századi iskoladráma: ,,Ezeket olvasván, kérlek, hogy sirjatok, / Kinnyain KRISTUSNAK szivből bánkodgyatok, / És büneitekkel, ha meg-bántottátok, / Meg-kővessétek, és nem száll rátok átok."
- A Csíksomlyói passiót szombaton, 20 órától mutatják be a Kis- és Nagysomlyó hegye közötti nyeregben, a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat helyszínén. A nagyszabású előadást - amelyre több mint tízezer nézőt várnak - élőben közvetíti a Duna Televízió.
Most van adásban a Duna Tv -én 2018.08.19 19 óra 30 tól 21 óra 30 -ig.
120 perc
A Nemzeti Színház Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, miközben új színpadi nyelvet teremt. A művészeti ágakat egyesítő totális színházban a költői és prózai szövegekkel egyenrangú szerepet kap a tánc és a zene. A Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltán által koreografált előadást az összmagyarság újra megszentelt kultuszhelyén, a csíksomlyói Nyeregből közvetíti a Duna Televízió, több száz erdélyi énekes és táncos közreműködésével.
- Három szövetből épül fel a darab története. Az 1700-as évekből és korábbról származó csíksomlyói szövegekből, Szőcs Géza Passió című művéből vett szövegrészletekből, valamint a Berecz András által a téma kapcsán megszólaltatott versekből, dalokból és mesékből lett összeszőve az egész produkció, ami ilyen formában még nem került színre - hívta fel a figyelmet.
Elmondta, hogy Zsuráfszky Zoltán koreográfussal már másodszor dolgoznak együtt és tervezik az Egri csillagok színpadra állítását is a következő évadban. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai nagyon jó csapatot alkotnak, jó velük együtt dolgozni, mert fegyelmezettek, fiatalok és lendületesek.
A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójátékot vittek színre. Ezeket a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő. II József tiltó rendeleteinek a hatására azonban ez a felekezeti színjátszói gyakorlat fokozatosan megszűnt - olvasható a darab ismertetőjében.
1897-ben jelentette meg Fülöp Árpád az első szöveggyűjteményt, amelyből a 20. század 1970-es, 1980-as éveiben a téma iránt érdeklődő magyarországi színházi szakemberek inspirálódtak. Katona Imre 1971-ben ebből szerkesztett drámát Passió magyar versekben, avagy a megfeszíttetés története címmel, amelyet ugyanebben az évben Ruszt József rendezésében mutattak be a legendás Egyetemi Színpadon. De ugyanez a kiadvány képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is. Az 1981-ben bemutatott Csíksomlyói passió az akkori Nemzeti Színház produkciójaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György, Hámori Ildikó főszereplésével, Novák Ferenc koreográfiájával.
Jézus szenvedéstörténetének a színpadra vitele és az Erdéllyel való összetartozás kinyilvánítása akkor valóságos protestációként hatott. De Kerényi Imre rendezése azt is bizonyította, hogy a 18. századi iskoladrámák nyelvezete a mai közönség számára is élvezhető, ha azzal a hagyományos népi kultúrával társul, amely a táncház-mozgalomnak köszönhetően kelt új életre.
- Csíksomlyó az 1990-es évektől az összmagyarság egyre nagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyévé vált. Olyan spirituális fordulat ez, amelyre méltán alapozhatnak a mostani előadás alkotói.
Az előadásban közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara. A díszletet Székely László, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte, a dramaturg Szász Zsolt.
- A darabban Berecz András mellett látható lesz Tóth Auguszta, Barta Ágnes, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Rácz József, Olt Tamás, Vas Judit Gigi, Schnell Ádám, Farkas Dénes, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, Kiss Péter Balázs, Horváth Mátyás, Fülöp Tamás, Haszon Ákos és Vida Bálint.
- Táncosok:
Deus Pater: BENEDEK ATTILA, Halál: BORDÁS BARNABÁS, Hit: KOVÁCS GÁBOR, Szeretet: RAB EDINA, Fájdalom: TÓTH MELÁNIA, Gábriel arkangyal: BARKA DÁVID, Ráfáel arkangyal: TÓKOS ATTILA, Ábrahám: VALACH GÁBOR, Első ördög: FEKETE BENCE, Második ördög: JUHÁSZ SÁNDOR, Ádám: CSICSMANN DÁNIEL, Dávid király: SZEVERÉNYI BARNABÁS, Veronika: OLTÁRCZY MÁRIA, Első katona: HAJDÚ FLÓRIÁN, Második katona: TAKÁCS GÁBOR Erősség: JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, Mértékletesség: PAYER DÓRA, Bölcsesség: KEREPESI ZOLTÁN, Ártatlanság: MOLNÁR SAROLTA, Állhatatosság: SÁNTA-BÍRÓ ANNA, Noé: RENCZ NORBERT
Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csiksomlyo szentmisék |
|
|
|
Címkék: kínszenvedésének, bibliamagyarázat, közreműködésével, koreográfiájával, kereszthalálának, megszólaltatott, kultuszközösség, protestációként, főszereplésével, produkciójaként, szövegkönyvének, passiójátékokat, ellenreformáció, interpretációja, zarándokhelyévé, előadásmódjáról, iskoladrámákról, misztériumjáték, fegyelmezettek, iskoladrámákat, ismertetőjében, összefogásával, módszertanilag, koreográfussal, megfeszíttetés, passiójátéknak, kinyilvánítása, koreográfiával, mértékletesség, összmagyarság, találkozóknak, gyakorlatából, megemlítenünk, megteremtését, alapkérdéseit, legátfogóbban, produkció rendezője, darab rendezője, helyzet arra, európai kultuszközösség, csíksomlyói hagyománytól, helyi ferences, hatására azonban, felekezeti színjátszói, első szöveggyűjteményt, téma iránt, megfeszíttetés története, évben Ruszt, legendás Egyetemi, kiadvány képezte, idősebb generációk, 1981-ben bemutatott, Nemzeti Színház, Szőcs Géza Passió, Vidnyánszky Attila, Zsuráfszky Zoltán, Fülöp Árpád, Katona Imre, Ruszt József, Egyetemi Színpadon, Balogh Elemér, Kerényi Imre, Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György, Hámori Ildikó, Novák Ferenc, Kilián István, Pintér Márta Zsuzsannát, Medgyesy, Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak, Szőcs Géza, Berecz András, Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Kinnyain KRISTUSNAK, Duna Televízió, Duna Tv, Nemzeti Színház Csíksomlyói, Székely László, Bianca Imelda Jeremias, Szász Zsolt, Tóth Auguszta, Barta Ágnes, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Rácz József, Judit Gigi, Schnell Ádám, Farkas Dénes, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, Kiss Péter Balázs, Horváth Mátyás, Fülöp Tamás, Haszon Ákos, Vida Bálint, Deus Pater, BENEDEK ATTILA, BORDÁS BARNABÁS, KOVÁCS GÁBOR, TÓTH MELÁNIA, BARKA DÁVID, TÓKOS ATTILA, VALACH GÁBOR, FEKETE BENCE, JUHÁSZ SÁNDOR, CSICSMANN DÁNIEL, SZEVERÉNYI BARNABÁS, OLTÁRCZY MÁRIA, HAJDÚ FLÓRIÁN, TAKÁCS GÁBOR Erősség, JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, PAYER DÓRA, KEREPESI ZOLTÁN, MOLNÁR SAROLTA, SÁNTA-BÍRÓ ANNA, RENCZ NORBERT, MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES,
|
|
Offline
