|
2018-12-02 20:16:30, vasárnap
|
| |
| |
2018. december 2. vasárnap 19:56
Idén is megkezdjük a betlehemi jászol felé vezető adventi utunkat. Sötétben járunk, de a fény felé tartunk, a Megváltót várva. A decemberi hajnalok különlegesen szép szentmiséinek hagyománya mélységeiben kifejezi ezt a várakozást, imádkozva megtett lépéseinket, melyek a sötétségből a fénybe visznek.
A hajnali szentmisék elnevezése, a roráte az ünnepkör jellegzetes latin énekének kezdő szavából származik: ,,Rorate caeli de super..." (Több adventi énekünk kezdősorában visszhangzik magyarul is ez az ősi kívánság: ,,Harmatozzatok, egek, onnan felülről..."; ,,Harmatozzatok, magasságos egek..."; ,,Harmatozzatok, égi magasok...")
A szavak Izajás könyvéből származnak:
,,Harmatozzatok, egek, felülről,
és a felhők hullassanak igazságot!
Nyíljék meg a föld,
teremjen szabadulást,
és igazság sarjadjon vele!
Én, az Úr, teremtettem azt." (Iz 45,8)
Régen aranyos misének vagy angyali misének is hívták az adventi hajnali szentmiséket. Ez utóbbi arra utal, hogy e Szűz Mária tiszteletére mondott miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be.
Kezdetben a karácsony előtti hét, a VIII. századtól kilenc napon keresztül mutatták be e szentmiséket, s ugyanezeken a napokon énekelték az Ó-antifónákat is. A középkorban egész adventben végezték már Közép-Európában. Érdekesség, hogy Egyházunkban a rorátéknak csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén vannak ma is élő hagyományai. Jelenleg hazánkon kívül Ausztriában, Horvátországban, Csehországban és Lengyelországban él e szép szokás, az adventi készület talán legszebb formája.
A II. vatikáni zsinat előtt a Szűzanya adventi votív miséjét imádkozták minden hajnalban, az Emmanuel-jövendölés szentleckéjével (Iz 7) és az angyali üdvözlet (Lk 1,26-38) evangéliumával; a szentmise orációi március 25-éről, antifónái az adventi kántorböjt szerdájáról, offertóriuma advent 4. vasárnapjáról való volt. A zsinat után az adventi hétköznapok mindegyike külön miseszöveget kapott.
Kiemelt jelentőségű a december 17. és 24. közé eső hét. Ilyenkor énekeljük az úgynevezett Ó-antifónákat. Ezek mindegyike az ,,Ó!" felkiáltással kezdődik, és Jézust azon a hét néven szólítják, melyeket az Ószövetség adott a jövendő Messiásnak: Bölcsesség, Adonai, Jessze gyökere, Dávid kulcsa, Napkelet, Népek királya, Emmanuel.
Nagyon szép és gazdag a roráték népénekkészlete. Az egyik legszebb, mondhatjuk, ,,rorátés" énekünk a többféle dallammal is ismert és elterjedt, ,,Ó fényességes, szép Hajnal" kezdetű, úgynevezett Hajnal-ének, mely évszázadok óta az adventi misék záróéneke.
A roráték pirkadat előtt, hat órakor kezdődnek. A hajnali szentmisék szép hagyományát katolikus magyar népünk különösen szereti. Íróinkat, költőinket is megihlette a decemberi hajnalok templom felé siető parasztnépe és a hajnal sötétjében bemutatott szentmisék leírhatatlan légköre, áhítata.
*
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. [...] Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. [...] A tegnap gondja mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére. Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs. A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: »Harmatozzatok, égi Magasok«."
(Részlet Fekete István Roráte című novellájából)
*
,,A templom tele van már subával meg kacabájjal. A padokon fekete báránybőrsüvegek meg testes Rózsás-kertek és Lelkifegyvertárak fekszenek. Az oltáron minden gyertya ég, s a viaszillat belévegyül a be-beáramló téli levegő ködös ízébe. [...] meglágyul az orgona hangja. A sok száz esztendős adventi ének megzendül a templomban:
»Oh fényességes szép hajnal! -
Kit így köszöntött az angyal:
Üdvözlégy teljes malaszttal!«
Végigreszket idegeimen az a mennyei szent érzés, amely gyermekkoromban áthatott, mikor az első hajnali misén ezt az éneket hallottam. De micsoda nyomorult szerszám a toll és micsoda erőtlen erő az emlékezet, hogy egy éneket se lehet vele leírni. A hangokra nincs szavunk, mert az ének hangjai egy alaktalan álomvilágból valók. A szöveget, amely egy angyal földi látogatásáról szól, az ének a képzeletnek egy olyan birodalmába emeli, amelybe csak a szívnek szárnyazott sejtelmeivel juthat el az ember."
(Részlet Gárdonyi Géza Roráte című novellájából - Az én falum ciklusból)
*
Kosztolányi Dezső így beszélt az adventre vonatkozóan a katolikus vallás és liturgia pótolhatatlan szépségéről Harsányi Lajos pap költő tanúsága szerint: ,,Amikor megjön a december, hajnali misét tartotok. A hajnali kék ködben, amely olyan, mint a szilva hamva, süveges, lámpásos emberek bandukolnak a kivilágított kis falusi templomok felé, és teli torokkal énekeltetitek az »Ó, fényességes szép hajnal« kezdetű ódon adventi éneket. A nappalok egyre rövidebbek lesznek, a sötétség egyre sűrűbb és hosszabb. És ti azt mondjátok, nem kell félni. Majd jön valaki, aki elűzi a sötétséget, és sose látott fényt gyújt a világnak. Az adventi emberek remélnek, és várják a fényt."
*
,,Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.
Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!"
(Részlet Juhász Gyula Roráte című verséből)
*
,,Rorátéról jöttem.
Istenváró Ádvent sötétlett mögöttem:
éhes évezredek aszott-ugar-vágya,
hogy az ég a szomját friss harmattal áldja:
nyíljék a Föld áldott méhe és Megváltót
szüljön a világra."
(Részlet Mécs László Roráté a Balatonnál című verséből)
A mindent elborító harsány, zajos, bántó karácsonyi fényárban a decemberi hajnalok sötétsége, a szentmisék békés homálya felmutatja advent igazi lényegét - csöndesen, csillogás és hivalkodás nélkül. ,,Az adventi emberek remélnek, és várják a fényt."
Forrás
Magyar katolikus lexikon
Éneklő Egyház
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
Címkék: lengyelországban, báránybőrsüvegek, elimádkozásával, gyermekkoromban, horvátországban, szentleckéjével, népénekkészlete, evangéliumával, szentmiséinek, látogatásáról, felkiáltással, harmatozzatok, vasárnapjáról, énekeltetitek, pótolhatatlan, csehországban, várakozástól, tiszteletére, novellájából, szentmiséket, miseszöveget, végigreszket, visszhangzik, kezdősorában, álomvilágból, sejtelmeivel, leírhatatlan, egyházunkban, mélységeiben, offertóriuma, kivilágított, különlegesen, hagyományai, parasztnépe, szerdájáról, bandukolnak, betlehemi jászol, fény felé, decemberi hajnalok, fénybe visznek, hajnali szentmisék, ünnepkör jellegzetes, szavak Izajás, felhők hullassanak, adventi hajnali, karácsony előtti, napokon énekelték, középkorban egész, rorátéknak csak, egykori Osztrák-Magyar, adventi készület, angyali üdvözlet, Szűz Mária, Osztrák-Magyar Monarchia, Részlet Fekete István Roráte, Részlet Gárdonyi Géza Roráte, Kosztolányi Dezső, Harsányi Lajos, Részlet Juhász Gyula Roráte, Istenváró Ádvent, Részlet Mécs László Roráté, Éneklő Egyház, Magyar Kurír,
|
|
Offline
