2019-01-10 12:07:27, csütörtök
|
|
|
Képzőművészet Fodorné Nagy Sarolta
,,Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni." Munkácsy Mihály (1844-1900)
Képen: Munkácsy Mihály: Golgota, 1884 (Pákh Imre gyűjteménye)
.....
Két lator. Megfeszítettek ,,...vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust" (19,18). Márk ,,ezt a kettőt" éppen azzal a szóval jellemzi, mint János apostol Barabást (Mk 15,27; vö.: Jn 18,40)! Ez azt sugallja, hogy ezek Barabásnak társai lehettek.[9] A görög szó jelentése lehet: rabló, bandita, felkelő, lázadó, forradalmár.
A jobb oldali lator Dismas a hagyomány szerint, de a Biblia nem nevezi meg. Ő a megtérő lator. Oldalt esik a nézőnek, mégis felénk fordítja fejét - és Krisztus felé. Ez a mozdulat távlatot nyílt számára. ,,Emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!" - kéri Jézust (Lk 23,42). És az ígéret életté változtatja a halált: ,,Még ma velem leszel a paradicsomban." Gestas, a bal oldali, meg nem térő lator. Szemben velünk. Földre szegeződik a tekintete, az arca. Bezáródik saját sorsába. Csak a római katonáig, az ,,ítélet végrehajtóig" terjed a látómezője. Kettejük elhelyezése ,,légtávlatba segíti a csoportot."[10] Ha a keresztek keresztgerendájának vonalát meghosszabbítjuk, akkor vesszük észre, hogy segítségükkel hogyan siklik a tekintetünk bármely irányba. Föld és ég, mélység és magasság, közel és távol metszik egymást a Golgotán...
Ég. Az ég sötét. Délelőtt 9 órakor feszítették meg (vö. Mk 15,25). Ez a Károli szerinti 3 órával megegyezik. A mi időszámításunk szerinti déli 12-15 óráig ,,sötétség támadt az egész földön" - Károli fordításában 6-9 óráig (Mk 15,33). 3 órakor ,,kilehelte lelkét" (Mk 15,37).
A ,,súlyos, föllegterhes/Felhős/, égbolt" a szenvedés óráit vetíti elénk. A természet gyászol? Jóságosan elrejti a szenvedő Isten Fiát a bámészkodó tekintetek elől? Ezek lennének az ész-elvű magyarázatok. Szépek, lehet, hogy igazak is, de ennél mélyebb jelentést is találunk.
Részletesen a képről Link
- A képelemzés végén a szemlélő úgy érzi, hogy maga is járt ott...
*
Amikor megkérdezték Munkácsyt, hogy miért festi ezt vagy azt, mindig azt mondta: "mert úgy kell. Hát csak azt úgy kell, úgy jutott az eszembe − felelte egyszerűen, a nagy teremtők öntudatlanságával, de azzal a hatalmas meggyőződéssel, hogy ennek mind úgy kell lenni, mert ő azt úgy képzelte, és másként nem is lehet. Az okát nem tudja, nem is keresi soha, hiszen ő teremt, és nem elemez" - írja Malonyay Dezső, Munkácsy titkára.
Amikor elemzésbe bocsátkozunk, nem is azt keressük elsősorban, hogy ,,mit akart kifejezni" a Mester, hanem azt, hogy mi jut eszünkbe róla. Milyen hatást gyakorol ránk? Ez a művészet célja. Minél mélyebb, minél összetettebb gondolatokat ébreszt egy mű, annál inkább megsejtjük benne azt az egyedi, végére érhetetlen, teremtő eszmét, amely életre hívta, és azt a tehetséget, amely formába tudta önteni. Ezt a gondolat-gazdagságot Bibliával a kezünkben tudjuk megközelíteni leginkább, kimeríteni akkor sem. A mű - nem is elemzése, hanem inkább - értelmezése során igyekszünk a kortárs Malonyay Dezső gondolatait követni, annál inkább, mert ő sokat beszélgetett vele, és közelről látta műveinek formálódását.
- Látni akarjuk Jézust - mondták néhányan, a görögök közül a tanítványoknak (Jn 12,21). Az ember vágya ma is ez: látni szeretné Krisztust, az emberré lett Istent. Munkácsy - dacolva a kor teológiai liberalizmusával - láttatta Krisztust: az emberré lett Istent. Nem hagyományos szentképet festett, egyszerre láttatja a szenvedő embert és a szenvedő Istent, egyszersmind a győzelmes Urat is! A londoni Times-ban így nyilatkozott "Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni."Krisztus kettős természete titok, mint a fény, amely ha terjed, hullám, ha becsapódik, egy nyaláb anyagi részecske. Munkácsy alkotása láttán fölsejlik valami ebből a titokból. Akár csak úgy, hogy nem győzzük nézni.
,,Hogyan is?... Krisztust a XIX. századnak!... Gondolatnak is vakmerő volt [...] a renaissance isten-emberei után. És a saját Jézusát kellett megtalálnia előbb, akiben úgy higyjen, hogy hinni tudjon benne kora és a jövendők népe is. [...] Nem is az okoskodás révén találta ő meg, a mit keresett; az összefoglalóan alkotó lángész segítette hozzá, intuitive látta vászonra képét, [...] valamennyit, ami sikerült. Lapozgatva a bibliát, addig habozik és bizonytalankodik, míg végre megkapja eszméjét s azonnal kész kompozícióban áll előtte képe.
A cikk folytatása Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Jézus a keresztúton |
|
Címkék: meghosszabbítjuk, liberalizmusával, bizonytalankodik, időszámításunk, tanítványoknak, összefoglalóan, megfeszítettek, meggyőződéssel, képzőművészet, megközelíteni, kompozícióban, segítségükkel, királyságodba, paradicsomban, magyarázatok, megkérdezték, formálódását, föllegterhes, végrehajtóig, fordításában, beszélgetett, nyilatkozott, egyszersmind, összetettebb, gondolatokat, bocsátkozunk, gondolatnak, gondolatait, gazdagságot, tekintetünk, elhelyezése, légtávlatba, változtatja, feszítették, renaissance, hagyományos, emberi alakban, szóval jellemzi, jobb oldali, hagyomány szerint, megtérő lator, mozdulat távlatot, ígéret életté, római katonáig, tekintetünk bármely, egész földön”, szenvedés óráit, természet gyászol, szenvedő Isten, bámészkodó tekintetek, ész-elvű magyarázatok, képelemzés végén, Munkácsy Mihály, Képzőművészet Fodorné Nagy Sarolta, Pákh Imre, Isten Fiát, Malonyay Dezső,
|
|