Az eufórián túl - Tampu-Ababei József,Esztergom-Budapesti Főegyházmegye,Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve-főplébánia,Petru Gherghel,Erdő Péter,Jakubinyi György,Erdélyi Naplónak,Jászvásári Egyházmegye,Szent Miklós-templomban,Varga Andrei,Valea Seacă,Lambert Attila,Baranyai Béla,Kuzmányi István,Magyar Kurír, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Az eufórián túl

2019-01-29 13:36:57, kedd

	Egy csángó pap a bákói magyar szentmise után a közösség megmaradásának esélyeiről 2019. január 28. hétfő, 17:20 Tampu-Ababei József, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye csángó papja, a Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve-főplébánia vezetője. József atya, amikor itthonról hazamegy testvéreihez, szülei sírjához, akkor szülőfalujába, Lujzikalagorba látogat. Az első bákói magyar szentmise után kérdeztük. ........ - Az 1884-ben létrejött jászvásári (Iaşi) püspökség történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén rendszeresen - jelenleg havonta - magyar nyelvű miséket tarthatnak. Az első ilyen misére január 27-én, vasárnap került sor Bákóban (Bacău). Ezzel a döntéssel a csángók - húsz-harmincezer csángó magyar él szerte Moldvában - ügye kimozdult a holtpontról, vagy inkább jelképes, mintsem valódi és elégséges megoldásról van szó? - Igen nagy és értékes változásnak tartom ezt. Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy mit is tekintünk holtpontnak. Inkább valaminek a kezdetéről beszélhetünk. Ne feledjük, hogy a jászvásári püspökség létrehozása előtt sem volt ezen a területen magyar nyelvű szentmise. Magyar énekek, imádságok lehettek akkor is, de a liturgia nyelve a latin volt. Ha ezt tekintjük viszonyítási pontnak, akkor az új lehetőséget egy olyan változásként értékelhetjük, amely új fejezetet nyithat a csángó magyar emberek életében. - Mi volt eddig a gátja a magyar nyelvű misének? - Eddig azt lehetett tapasztalni, hogy a legtöbben inkább bezárkóztak a maguk világába. Senkinek nem volt bátorsága ahhoz, hogy változtasson a kialakult helyzeten. - Az enyhüléshez köze lehet-e Ferenc pápa közelgő jászvásári látogatásának? - Igen, véleményem szerint a pápalátogatás is hatással volt a döntéshozatalra, ám az előzmények sem voltak jelentéktelenek. Mint köztudott, Petru Gherghel jászvásári püspök - egy, Erdő Péter bíboros atyával történt megállapodás alapján - immár tíz éve küld Magyarországra atyákat, akik itt végzik a tanulmányaikat, és részt vesznek a lelkipásztorkodásban is. Úgy tűnik, hogy ennek a kezdeményezésnek most érik be a gyümölcse. - A csángó magyar közösségnek mit jelent a katolikus identitás, és ezen belül annak magyar nyelvű megélése? - Sajnos nehezen lehet leírni az ottani miliőt. A magyar nyelv és kultúra markánsan meghatározza az ott élők mindennapjait. Számukra ez nem csupán egy kulturális színfolt; a csángók határozottan úgy érzik, hogy részesei a magyar hagyományoknak. Nem csak arról van szó, hogy szeretnék életben tartani ezeket a sajátosságokat, értékeket, hanem azok valóban szerves részei a mindennapjaiknak. A népviseletet sem csak akkor hordják, amikor ünnepelnek valamit, és a táncaikat sem csak akkor táncolják, amikor elmennek egy fesztiválra. Manapság több helyi plébános is arra buzdítja az ott élőket, hogy a helyi ünnepeken is öltsék fel a népviseletüket. Az odalátogatók esetleg csak a felszínt látják, de az ott élők identitása igen mélyen gyökerezik. A csángók egyébként nem szeretik a skanzenlétet, azt, amikor arra kérik őket, hogy öltözzenek be, vagy beszéljenek úgy, ahogyan a kívülállók elvárják tőlük. - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek egy 2015-ös, az Erdélyi Naplónak adott interjúban egy kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy visszafordíthatatlannak tartja a csángók elrománosodási folyamatát. A mai történelmi helyzetben, a tegnapi szentmise eufóriáján túl tekintve a magyar nyelvoktatás és az esetleges magyar nyelvű misézés már valóban gesztusértékű csupán, és csak lassítani tudja ezt a folyamatot? - Az nem vitatott, hogy az asszimilálódási folyamat felgyorsult, és talán nem is visszafordítható már. Nehezen lehet megmondani, hogy mikor kezdődött ez. A magyar misézés lehetősége természetesen lassíthatja az asszimilálódást. A teljes elrománosodáshoz az kell, hogy minden csángó feladja az identitását, de amíg akár csak egy maroknyian is vannak, akiknek számítanak a gyökereik, addig a magyar kultúra is megmarad. Amíg élnek ott olyanok, akik számára ez fontos, addig nem beszélhetünk teljes asszimilálódásról. Az identitás megőrzését lehet kívülről segíteni, támogatni, de az ottaniaknak kell megmaradniuk a maguk kultúrájában. - Hogyan élték meg a csángók a pápalátogatás bejelentését? - Ők is örömmel fogadták a hírt, nagy szeretettel és lelkesedéssel készülnek a látogatásra. Lesznek olyanok, akik Jászvásárba, és olyanok is, akik Csíksomlyóra mennek, de ettől függetlenül nagyon várják a Szentatyát. ........ * A Jászvásári Egyházmegye esperesi tanácsa és a püspöki tanács döntése alapján Petru Gherghel püspök engedélyezte, hogy 2019 januárjától minden hónap utolsó vasárnapján 13 órától magyar nyelvű római katolikus szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban. A miséket Măriuț Felix forrófalvai (Faraoani), valamint Varga Andrei bogdánfalvai (Valea Seacă) plébános celebrálja. Fotó: Lambert Attila; MTI Lejegyezte: Baranyai Béla Kuzmányi István/Magyar Kurír

0 komment , kategória: Csiksomlyo szentmisék

Címkék: mindennapjaiknak, kezdeményezésnek, pestszentlőrinci, visszafordítható, elrománosodáshoz, asszimilálódási, döntéshozatalra, asszimilálódást, jelentéktelenek, népviseletüket, lujzikalagorba, tanulmányaikat, elrománosodási, magyarországra, hagyományoknak, gyulafehérvári, sajátosságokat, megmaradásának, értékelhetjük, mindennapjait, szülőfalujába, pápalátogatás, látogatásának, főegyházmegye, lelkesedéssel, gesztusértékű, természetesen, csíksomlyóra, változásként, kultúrájában, változtasson, nyelvoktatás, odalátogatók, bejelentését, rendszeresen, történetében, bákói magyar, közösség megmaradásának, első bákói, 1884-ben létrejött, egyházmegye területén, első ilyen, csángók –, kezdetéről beszélhetünk, jászvásári püspökség, területen magyar, liturgia nyelve, latin volt, olyan változásként, csángó magyar, magyar nyelvű, legtöbben inkább, Tampu-Ababei József, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve-főplébánia, Petru Gherghel, Erdő Péter, Jakubinyi György, Erdélyi Naplónak, Jászvásári Egyházmegye, Szent Miklós-templomban, Varga Andrei, Valea Seacă, Lambert Attila, Baranyai Béla, Kuzmányi István, Magyar Kurír,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]