|
2019-03-20 09:48:29, szerda
|
| |
| |
Öt dolog, amit tudnod kell a magyar irodalom nagyjairól és a Balatonról.
- Tudod, kitől származik a magyar tenger kifejezés? Ezt is eláruljuk!
Előtte azonban elmélyülünk Veszprém megye kincseiben, a Balaton-parti szerelmekben, a tónál és a tóhoz írt költeményekben.
Rengeteg olyan költemény kapcsolódik a Balatonhoz, amelyeket bizonyára Önök is ismernek. Bizonyára régi iskolai emlékeikből még feldereng az irodalom óra, melyen a tanárral hangosan szavaltuk: ,,Jajgat és sír elpusztult reményén / Egy magános árva szív. /Egy magános árva szív. " Csokonaitól, vagy József Attila két balatoni verse is ismerősen csenghet; az 1936 nyarán, Balatonszárszón, az Eta nővére által bérelt panzióban töltött gondtalan, nyugodt napokban született. A hullámok lágy tánca... kezdetűben a beesteledő Balaton nyugalmát szemlélve próbál megbékélni a világgal és magával.
- A másik, a közismert, nagy vers, a Balatonszárszó létösszegző, minimalista, filozofikus remeklése már a közelgő, tragikus véget előlegezi, de ebben még a szörnyűségek csak fenyegető rémekként sejlenek. A vers a József Attila-i tájábrázolások antropomorfizálási technikájának egyik legszebb példája.
- Íróink, költőink nemcsak a Balaton gyönyörűsége miatt, hanem a szerelem miatt is gyakran időztek a megyében. ,,A szerelem sötét verem..."
*
- 1. Balatonfüred híres lakója volt Jókai Mór, aki svábhegyi házából költözött egy időre a Balaton-parti villába, itt írta Az arany ember című regényét 1870 és 1872 között. A 72 éves író titkos viszonyát a 18 éves Grósz (Nagy) Bellával romantikus füredi sétáik leplezték le. Hiába fizette le Jókai a füredi villa cselédeit, kitudódott a dolog. A rokonok próbálták rábeszélni a fiatal színésznőt, hogy hagyja el az írót, ez azonban nem sikerült. Ekkor Jókait kezdték eltéríteni az elhatározásától. Nem jártak sikerrel, a szerelem győzött. Az írófejedelem és a szegény szatócs lánya 1899 őszén összeházasodtak. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. Az idős író viszont boldogan töltötte Bellával élete utolsó időszakát. Jókai Mór balatonfüredi villája ma emlékmúzeum.
- 2. Szabó Lőrinc is a Balatonnál keveredett egy életre szóló szerelmi kalandba. Titkos balatoni hétvégéken és külföldi utazásokon találkozott felesége barátnőjével, a szintén házas Korzáti Erzsébettel. A költő felesége egy versből jött rá férje érzelmeire és öngyilkosságot kísérelt meg. Bár a szeretők ekkor szakítottak, néhány év múlva folytatták a titkos viszonyt. Balatonföldváron találkozgattak, itt írta A földvári mólón című versét. 1949 telén Szabó Lőrinc Hévízen pihent, Erzsébet itt is meglátogatta. A Képzelt képzeleteddel című vers kéziratát a költő levélként küldte el szerelmének. A 25 évig tartó titkos viszonynak Korzáti Erzsébet öngyilkossága vetett véget 1950-ben
- 3. Nagyszerű írónk, Karinthy Frigyes a Balatont, illetve Siófokot is szülőföldjének tartotta. Imádta a fürdőtelep zsivaját, a vendéglők kiskocsmai hangulatát, a kártyázásokat és a kaszinók éjszakai életét. Gyermekeit már a tanév végén leküldte a városba, később csatlakozott ő is. Karinthy sorra járta a déli part szórakozóhelyeit, ahol felolvasóesteket tartott. A család évről évre a Vitéz-panzióban szállt meg. 1938 augusztusában ebben a panzióban érte a halál, agyvérzést kapott. Egész alakos szobra a siófoki Rózsakertben áll, az üdülő falán márványtábla őrzi emlékét.
- 4. Móra Ferenc Balatonföldváron kezdte írni híres regényét, az Aranykoporsót. A csendes, de boldogtalan házasságban élő író Balatonföldváron találkozott a házasodni készülő, 30 éves Kalmár Ilonával. A Kicának becézett nővel Mórának másfél évig tartó, titkos, vad szerelmi viszonya volt. Az író ennek hatására kezdett el erotikus szerelmes verseket írni. Kica a rádióból értesült Móra haláláról, közös titkukat egész életén át őrizte..
- 5. A leghíresebb balatoni tragédia Balatonszárszóhoz kötődik. 1937. december 3-án József Attilát a szárszói pályaudvaron egy tehervonat halálra gázolta. Máig nem tisztázott, hogy baleset vagy öngyilkosság történt. A költő egyébként többször pihent Etus nővérénél a településen. Emlékét ma köztéri szobor és múzeum őrzi a városban.
*
-5+1 Megígértük az elején, hogy eláruljuk, honnan ered a Magyar Tenger kifejezés, bár ennek több tudományos verziója is létezik:
Manapság is forgalomban vannak magyarázatára, keletkezésére különböző próbálkozások, például a Magyar Televízió ,,Főtér" című műsorában (2007. nov. 11-én) a következő hangzott el: ,,Siófok nyaranta a déli part fővárosa. A patinás üdülőhelyen 1878-ban készült az első fürdőház, amelynek feliratáról - Magyar Tenger - terjedt el a Balaton máig is élő elnevezése". A világhálóra is fölkerült. Más idegenforgalmi fórumokon és rádióadókon a költő Pálóczi Horváth Ádám a névadó, pl. MR1 - Kossuth Rádió: ,,Ha a Balatont »magyar tenger«-nek nevezzük, őt idézzük, ő vezette be ezt az elnevezést" (250 éve született Palóczi Horváth Ádám költő, népdalgyűjtő. Vasárnapi újság, 2010. 05. 16. 16:34). A Wikipédián ugyancsak az olvasható, hogy Pálóczi ,,A Hol-mi köteteinek (1-3, 1788-1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először »magyar tenger«-nek".
Pálóczi Horváth Ádám felesége révén, akinek Balatonfüreden voltak birtokai, került a Balaton mellé. Az 1783 és 1797 között Füreden élő író és költő, tudós csillagász, földmérő, igazi polihisztor volt, neki köszönhetjük Füred első térképét is. Szintén ő volt, aki elkészítette a Magyar Tudós Társaság tervét. Nyelvünk elhivatott művelője - barátjával, Kazinczyval szemben - azonban a nyelvújításban ortológus. 1785-ben verses levélben üdvözölte Révai Miklóst nyelvi törekvéseiért (RÉVAI 1787). Nyomtatásban is megjelent verses levél az ,,Egy szép Asszony mentsége, kit a Balaton látogatóba menni nem engedett" című (Hol-mi
III.). Felesége, Oroszi Julianna egy ízben félt átkelni Füredről a viharos Balatonon, hogy a szántódi vendégségre eljusson. Ebben említi a kis tenger-t:
"Habjai országunk kisded tengerének
A partokon olyan rémülést szerzének"...
1789. februárjában verses levelet írt Kazinczyhoz (Hol-mi II.), Füredet próbálta vonzóvá tenni a költőtárs előtt. Így dicséri:
"Előtte tengert termesztett, háta megett hegyeket,
Mellyek fákkal kiesítik s szőlőkkel a bérczeket."
- b: Prózában, versben, útikönyvekben számtalan helyen hasonlítják tengerhez a Balatont. A tenger-metafora felbukkanásával foglalkozó két szerző, Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc a költőt, Pálóczi Horváth Ádámot (1760-1820) tartotta eleinte az elnevezés alkotójának (LIPTÁK-ZÁKONYI 1957: 3). A szerzők többek között ,,A magyar tenger keresztapja" című cikkükben (ZÁKONYI-LIPTÁK 1956) lelkes nyomozás után azt írják, hogy a költő adta a tónak a Magyar tenger nevet, és hírét elterjesztette az országban. Egy 1787-ben megjelent versében olvasható először szerintük. Zákonyi Ferenc saját - korábbi - állításával ellentétben már 1960-ban idézi Kazinczy néhány sorát, amely Pálóczi elsőbbségét kizárja (ZÁKONYI 1960). 1988-ban kikel a ,,hiedelem" ellen, amely tudatlanul Pálóczitól eredezteti az elnevezést, ,,pedig ez tévedés, mert jó barátja és példaképe, Kazinczy Ferenc már jóval előtte (...) leírta ezt a jelzőt" (ZÁKONYI 1988: 622)
- c: A ,,Magyar ország geographica" Kazinczy első nyomtatásban megjelent műve (KAZINTZY 1775), az akkor 16 éves pataki diák
Magyarország földrajzát választotta témául. E könyv 5. lapján olvasható: ,,a Balaton, melly, mivel igen hosszú, Maré Hungaricum
azaz Magyar Tenger nevet kapott". KAZINCZY utal a kifejezés egy korábbi - latin nyelvű - használatára, valóban latinból fordított a magyar tenger. Mint a szerző már az alcímben említi, munkájának anyaga ,,egynehány fő-Geographusok munkájából ki-szedegetett", nyilván használta Michael Bonbardusnak az ország-ismereti irodalom hagyományaiba illeszkedő latin nyelvű művét. Ebben található ugyanis a latin frazeológia első felbukkanása.
...... ........... .......
...... .......
...... ..............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
Címkék: balatonföldváron, szórakozóhelyeit, felolvasóesteket, felbukkanásával, összeházasodtak, elhatározásától, felháborodással, balatonszárszón, idegenforgalmi, balatonfüreden, balatonszárszó, öngyilkosságot, szülőföldjének, nyelvújításban, találkozgattak, költeményekben, elterjesztette, tájábrázolások, próbálkozások, technikájának, magyarázatára, aranykoporsót, útikönyvekben, hagyományaiba, képzeleteddel, öngyilkossága, kártyázásokat, augusztusában, balatonfüredi, keletkezésére, törekvéseiért, használatára, nyomtatásban, népdalgyűjtő, geographusok, bonbardusnak, magyar irodalom, magyar tenger, tanárral hangosan, magános árva, 1936 nyarán, hullámok lágy, beesteledő Balaton, szörnyűségek csak, szerelem miatt, szerelem sötét, arany ember, füredi villa, rokonok próbálták, fiatal színésznőt, szerelem győzött, szegény szatócs, József Attila, József Attila-i, Jókai Mór, Ekkor Jókait, Szabó Lőrinc, Korzáti Erzsébettel, Szabó Lőrinc Hévízen, Korzáti Erzsébet, Karinthy Frigyes, Móra Ferenc Balatonföldváron, Kalmár Ilonával, József Attilát, Magyar Tenger, Magyar Televízió, Pálóczi Horváth Ádám, Kossuth Rádió, Palóczi Horváth Ádám, Magyar Tudós Társaság, Révai Miklóst, Oroszi Julianna, Hol-mi II, Lipták Gábor, Zákonyi Ferenc, Pálóczi Horváth Ádámot, Kazinczy Ferenc, Maré Hungaricum, Michael Bonbardusnak,
|
|
Offline
